Lázálom (Pendergast 10.) 27 csillagozás

Douglas Preston – Lincoln Child: Lázálom

Aloysius Pendergast ügynök mind a mai napig gyászolja feleségét, Helent, akit tizenkét évvel ezelőtt egy hátborzongató vadászbalesetben veszített el. A régi családi birtokon hosszú idő után újra kezébe veszi felesége tárgyait – és rettenetes felfedezést tesz: rájön, hogy felesége puskájában, amellyel életét próbálta menteni, éles helyett csak vaktöltény volt. Ki akarhatta megölni Helent… és miért?
Pendergast barátját és társát, Vincent D'Agosta hadnagyot hívja segítségül, hogy a gyilkos után kutatva visszautazzanak a múltba, és nyomon kövessék Helen életét a házasságkötés előtt és után is. Pendergast rájön, hogy imádott feleségének, az egyetlen embernek, akiben teljesen megbízott, rengeteg titka volt…
Az ügynök ebben az ügyben is épp olyan eltökélten küzd az igazság kiderítéséért, mint máskor, de elveszíti jól ismert nyugalmát és szilárdságát. A „Lázálom”-ban mélyebben beleláthatunk kedvenc FBI-ügynökünk lelkébe, mint bármelyik eddigi kötetben.

Eredeti mű: Douglas Preston – Lincoln Child: Fever Dream

Eredeti megjelenés éve: 2010

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Világsikerek

>!
General Press, Budapest, 2011
376 oldal · ISBN: 9789636432782 · Fordította: Gieler Gyöngyi

Várólistára tette 12

Kívánságlistára tette 6


Kiemelt értékelések

>!
PRicsmond
Douglas Preston – Lincoln Child: Lázálom

A csendélet varjakkal mellett ez a kedvenc Pendergast történetem. És ez még csak a Helen trilógia első része volt. Mi lesz még a maradék két részben? Huh már alig várom, hogy megtudjam:D, remélem Preston és Child a maradék két részt is ilyen csavarosra írta meg és ilyen alapossággal.
Pendergast új arcát ismerhetjük meg, mégpedig azt amikor nem tudja mindig korlátozni érzelmeit, nem tud mindig nyugodt maradni, ezt pedig a bosszúvágy hozza ki belőle, ugyanis 12 év után kiderül, hogy felesége nem vadászbaleset áldozata lett hanem gyilkosságé és hajszát indít az elkövetők után.
Már az eleje is nagyon tetszett amikor még az afrikai szavannán találkozhatunk a fiatalabb Pendergasttal és feleségével, aztán eljutunk Helen végzetes pillanatához. Majd 12 év után Pendergast felfedezi, hogy valami nem stimmelt a vadászbalesettel és D' Agostával elindul felgöngyölíteni a szálakat. Nagyon tetszett ahogy messziről indult a történet, egy rég meghalt művész, egy régi családi tragédia, kihalt papagájok, egy eltűntnek hit kép eseményszála szorosan összefügg és eljutunk egy elrejtett laboratóriumig a mocsárban. De az odáig vezető út is nagyon izgalmas, ahogy egy bérgyilkos hőseinkre vadászik D'Agostát partvonalra is állítja, de Laura Hayward átveszi a helyét és megfelelően pótolja is. Akcióban sincs hiány, a mocsárban zajló hajsza a végletekig feszültséggel és izgalommal teli, a vége ismét nagyon lezáratlan és amennyi kérdésre választ kapunk legalább annyi új is megjelenik. Jöhet a következő rész:D.

>!
Lénaanyukája P
Douglas Preston – Lincoln Child: Lázálom

Most komolyan, mik fognak még kiderülni Pendiről? Az első kötet magas, sovány, temetkezési vállalkozó kinézetű különleges ügynökétől mostanra eljutottunk egy majdnem szuperhősig, aki mindenhez IS ért. Persze attól még mindig imádom, de ezek az írók már annyira kiszekálják csórikámat a múltjával, hogy úgy tűnik, az egész élete egy szenvedés volt eddig. És most már akcióhős is lett, eddig legtöbbször csak intellektuálisan brillírozott, most meg már átment Schwarzeneggerbe a könyv végére. spoiler És mi lesz még itt, hiszen ez még csak az első része a trilógiának!

>!
Lisie87 P
Douglas Preston – Lincoln Child: Lázálom

Fél csillag levonás csak azért, mert mostanában nem igazán vágyom a krimikre.
Máskülönben a történet 5 csillagos. Izgalmas, pörgős, szép lassan bontakozik ki az esemény, lassan csepegtetik az információkat, de pont így jó a nyomozás szempontjából.
Tetszik az írók írásmódja, egy pillanatig sem hagyják lankadni a feszültséget. Lehet, hogy majd folytatom a sorozatot, mert kíváncsivá tett az elvarratlan szálakkal.

>!
Inpu
Douglas Preston – Lincoln Child: Lázálom

Senkit ne tévesszen meg a négy csillag – a hiba egyértelműen a recenzor készülékében van: zaklatott idők közepette, túlhajszoltan és folytonos türelmetlenségtől űzve olvastam a Pendergast-ciklus soron következő opus-át. A regény jó, talán kissé földhözragadtabb, mint a korábbi epizódok, ugyanakkor komoly szerzői (szerzőpárosi) erény, hogy a jól ismert főhős karakterének még mindig létezik olyan oldala, mely első ízben eme kötet lapjain mutatkozik meg a maga valójában. Szintén remek ötlet olyan szereplőket egymás mellé sodortatni, akik üde, friss kombinációt alkotnak, többnyire nehezen megjósolható végkimenetellel – bár zárójelben megjegyzem, hogy ha Preston és Child továbbra is ezt az utat járja, sorozatuk hamarosan a Barátok közt felállásaira fog emlékeztetni, amelyben már mindenki kavart mindenkivel…
Na, de elég a szövegelésből, aki kíváncsi, hogyan befolyásolhatja a dolgok alakulását és múltbéli, félig eltemetett esemény, s miként szolgálhat mindez egy újabb regényciklus kiindulópontjául, az bátran lapozzon bele ebbe a könyvbe. Most sem fog csalódni.

>!
smetalin
Douglas Preston – Lincoln Child: Lázálom

Jó,jó,Nagyon jóóóó! Én még nem csalódtam bennük!:) Nagyon szeretem Pendergast-ot!

>!
Nagy_László_6
Douglas Preston – Lincoln Child: Lázálom

Nagyon jó, méltó folytatása a sorozatnak, és a következő rész is ígéretesnek ígérkezik.

>!
geryyah
Douglas Preston – Lincoln Child: Lázálom

Első Pendergast-os történetem. Nem csalódtam, nagyon érdekes volt, egy pillanatra sem volt unalmas. Nem bántam meg, hogy megvettem. Nagyon ajánlom. Kíváncsi vagyok a többi részre is.

>!
Anheszenamon
Douglas Preston – Lincoln Child: Lázálom

Nagy kedvencem lett az író páros, hála a helyi könyvtárosnőnek. Ő hívta fel ugyanis a figyelmemet ezekre a könyvekre. Egyszerűen imádom. Pendergast nagy kedvencem, igazi különc. A történetek végtelenül izgalmasak, pörgősek, egyszóval letehetetlen az összes könyv. Ez a regény sem kivétel. Alig vártam, hogy megtudjam a rejtélyeket és folytatódjon a történet a következő könyvben.


Népszerű idézetek

>!
PRicsmond

Az volt az újévi fogadalma, hogy ezentúl igyekszik kevésbé ingerlékenyen viselkedni a beosztottjaival. A feletteseivel viszont továbbra sem lesz túl kedves.
Felfelé rúgás, lefelé mosoly – ez volt az új mottója.

>!
PRicsmond

Felder észbe kapott, hogy túl feltűnően bámulja. – Kérem, fáradjon beljebb – mondta gyorsan. – Ön ugyebár Mr. Pendergast?
– Igen, az vagyok.
Felder hellyel kínálta a vendéget, aztán ő is leült az íróasztal mögé. – Elnézést, dr. Pendergast, igaz? Vettem magamnak a bátorságot, és kissé utánanéztem a hátterének.
Pendergast meghajtotta a fejét. – Van Két PhD-m, de őszintén szólva
jobban szeretem, ha Pendergast ügynöknek szólítanak.

>!
PRicsmond

Pendergast nem válaszolt, csak elmosolyodott. Megszokott fekete öltönye helyett most kockás inget és farmert viselt. Kivételesen nem úgy festett, mint egy temetkezési vállalkozó, inkább mint egy sírásó.

>!
PRicsmond

– Lenne olyan szíves elindulni feléjük?
– Maga őrült – felelte Wisley, megemelve a hangját.
– Nem, csak én vagyok az, akinél a pisztoly van – Pendergast Wisley-re szegezte a fegyverét. – Indulás.


A sorozat következő kötete

Pendergast sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Stephen King: A halálsoron
Dan Wells: Nem akarlak megölni
Isaac Asimov: Asimov teljes Alapítvány – Birodalom – Robot univerzuma I.
J. D. Robb: Halálos híresség
Ilona Andrews: Magic Burns – Perzselő mágia
Dennis Lehane: Sötétség, fogd meg a kezem
Frank Miller: Sin City – A sárga rohadék
Greg Iles: Csontfa
Janet Evanovich: A négy fejvadász