Seconds before the Earth is demolished to make way for a galactic freeway, Arthur Dent is plucked off the planet by his friend Ford Prefect, a researcher for the revised edition of the The Hitch Hiker's Guide to the Galaxy who, for the last fifteen years, has been posing as an out of work actor. Together this dynamic pair begin their journey through space aided by quotes from The Hitch Hiker's Guide „A towel is about the most massively useful thing an interstellar hitchhiker can have” and a galaxy-full of fellow travellers: Zaphod Beeblebrox – the two-headed, three-armed ex-hippie and totally out to lunch president of the galaxy; Trillian, Zaphod's girlfriend (formally Tricia McMillan), whom Arthur tried to pick up at a cocktail party once upon a time zone; Marvin, a paranoid, brilliant and chronically depressed robot; Veet Voojagig, a former graduate student who is obsessed with the disappearance of all the ball-point pens he has bought over the years.
The Hitchhiker's Guide to the Galaxy (The Hitchhiker's Guide to the Galaxy trilogy 1.) 73 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1979
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Science Fiction Masterworks angol
Fordítások
Douglas Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak · Douglas Adams: Per Anhalter durch die Galaxis · Douglas Adams: Guía del autoestopista galácticoEnciklopédia 5
Szereplők népszerűség szerint
Marvin · Zaphod Beeblebrox · Trillian
Kedvencelte 12
Most olvassa 8
Várólistára tette 16
Kívánságlistára tette 9
Kölcsönkérné 1

Kiemelt értékelések


Ez a könyv teljes egészében értelmetlen és érthetetlen off, tele van a legnagyobb bölcsességekkel, ugyanakkor a legnagyobb hülyeségekkel is és egyszerűen nevetséges, de a legzseniálisabb módon. Abszolút megértem, miért tett szert ekkora hírnévre.
Egyedülállóan szórakoztató történet, mégha kicsit fárasztó is.:D De én imádtam a humorát meg a sok zagyvaságot. Egész biztosan folytatni fogom.


Angolul is imádtam! Azért be kell ismernem, hogy sok mindent nem értettem :D. Nem a legkönnyebben felfogható és megérthető könyv magyarul se, de angolul meg pláne nem. Illetve rá kellett jönnöm, hogy én nem emlékszem a könyvre. Azt hittem, hogy nem lesz itt gond, hiszen kenem-vágom én a történetet, aha hát nem! Igazából én a filmre emlékszem :D. Persze a könyvet is olvastam anno, de aztán azt felülírta a film többszöri megnézése. Így egyes beszélgetések teljes meglepetésként értek. Másoknál pedig hiába vártam, hogy megértsem a helyzetet annak ellenére is, hogy egész bekezdéseket nem bírok lefordítani. :D Na, de csak átrágtam magam rajta így is! Azon kevés könyvek egyike, amiknek a filmváltozatuk több eseményt ölel fel. :D Ajánlanám, de valaki szereti az elborult könyveket, mint én, valaki meg nem, szóval inkább nem. :D Aki viszont elolvasná, az magyarul tegye, ne ezzel kezdjen nyelvet tanulni.


Annyira fárasztó, hogy az már jó és annyira jó, hogy az már fárasztó. Megjegyzem, hogy nem szeretem a sci-fit (jó a BSG, a Doctor Who meg a Firefly kivétel), főleg olvasva, de itt szerintem az űr csak annyi célt szolgál, hogy minél több tere legyen Adamsnek az agymenéshez. Nincs az a törölköző, ami megvédhetne a brit humortól.
És igen, ezt a filmet is újra kell néznem.


Ezúttal ismét egy olyan sci-fi-t választottam, amit már régebbóta el szerettem volna olvasni, ezzel pótolva súlyos műveletlenségemet. Popkulturális jelentőségéről már régóta tudtam. Így elolvasva, a Dűnéhez képest (nincs túl sok sci-fi a múltamban, amihez mérni tudnám) nagyon más. Általában sci-fi-ket, fantasy-kat és disztópiákat nem azért olvasok, hogy meneküljek a valóságtól, hanem, hogy más szemszögből lássam azt. Erre az Útikalauz talán kevésbé alkalmas, ám meg kell hagyni, hogy rendkívül szórakoztató könyv, ami ahhoz mindenképpen kicsit hozzásegít, hogy ne vegyük magunkat annyira komolyan. Plusz megtudható belőle a válasz az univerzum legfontosabb kérdésére. Ez azért nem kis teljesítmény ;)


Imádom ezt a könyvet, főként az irónikus és szarkasztikus angol humora miatt, de így, eredeti nyelven olvasva jóval nehezebb volt. Főként a nyelvezete miatt, mivel sok benne a kitalált szó a kitalált lényekre, és ez nagyon fárasztó tud lenni egy idő után. Magyarul is fárasztó, de sokkal könnyebb megérteni, mint angolul. Arthurt továbbra is Martin Freemanként képzelem el, mert ő abszolút tökéletes volt a szerepre :D Marvint még mindig imádom a lehúzó beszólásaival, Ford és Zaphod pedig a legjobb humorforrások, ahogy semmin se lepődnek meg és bármilyen helyzetben képesek teljesen nyugodtak maradni :D


Őszintén szólva az elején nagyon jól kezdődött, meglepő volt és fura, mindig olyan események történtek amikre nem lehetett számítani. Aztán számomra leült egy kicsit a történet, a karakterek egyre idegesítőbbek lettek, a poénkodások és meglepő események egy idő után már unalmassá váltak számomra. Sajnos a könyv közepétől már inkább azt vártam, hogy vége legyen, minthogy még sok-sok minden történjen benne. Ezek ellenére egyáltalán nem bántam meg, hogy elolvastam, de a folytatásai szerintem nekem kimaradnak.


Nagy várakozással néztem a számos formában (rádiójáték, színdarab, film) napvilágot látott alkotás elé, hiszen egész kultusz teremtődött köré, rajongók népes táborával és feldolgozások tömkelegével. És valóban, rendkívül eredeti, vicces és szórakoztató… az első része. A négyrészes trilógia (!) első negyede zseniális és humoros, kicsit ugyan igénybe veszi az agytekervényeinket, de kellő odafigyeléssel a nyelvi poénok is ülnek. Azonban a további részek kissé csapongóak és zavarosak lesznek, a humor pedig egyre erőltetettebb.
https://litfan.blog.hu/2013/09/12/douglas_adams_the_hit…
Népszerű idézetek




One of the things Ford Prefect had always found hardest to understand about humans was their habit of continually stating and repeating the very very obvious, as in It's a nice day, or You're very tall, or Oh dear you seem to have fallen down a thirty-foot well, are you all right?
At first Ford had formed a theory to account for this strange behaviour. If human beings don't keep exercising their lips, he thought, their mouths probably seize up. After a few months' consideration and observation he abandoned this theory in favour of a new one. If they don't keep exercising their lips, he thought, their brains start working. After a while he abandoned this one as well as being obstructively cynical and decided he quite liked human beings after all, but he always remained desperately worried about the terrible number of things they didn't know about.
42. oldal




"Simple. I got very bored and depressed, so I went and
plugged myself in to its external computer feed. I talked to
the computer at great length and explained my view of the
Universe to it," said Marvin.
„And what happened?” pressed Ford.
„It committed suicide,” said Marvin and stalked off back to
the Heart of Gold.




There was a terribly ghastly silence.
There was a terribly ghastly noise.
There was a terribly ghastly silence.




'I stole [the Heart of Gold] to look for a lot of things.'
'A lot of things?' said Ford in surprise. 'Like what?'
'I don't know.'
'What?'
'I don't know what I'm looking for.'
'Why not?'
'Because… because… I think it might be because if I knew I wouldn't be able to look for them.'
'What, are you crazy?'
'It's a possibility I haven't ruled out yet,' said Zaphod quietly. 'I only know as much about myself as my mind can work out under its current conditions. And its current conditions are not good.'
122. oldal




It was for the sake of this day that [Zaphod Beeblebrox] decided to run for the Presidency, a decision which had sent shock waves of astonishment throughout the Imperial Galaxy – Zaphod Beeblebrox? President? Not the Zaphod Beeblebrox? Not the President? Many had seen it as clinching proof that the whole of known creation had finally gone bananas.
4. fejezet




Bypasses are devices which allow some people to drive from point A to point B very fast whilst other people dash from point B to point A very fast. People living at point C, being a point directly in between, are often given to wonder what's so great about point A that so many people of point B are so keen to get there, and what's so great about point B that so many people of point A are so keen to get there. They often wish that people would just once and for all work out where the hell they wanted to be.
Chapter 1




„But the plans were on display …”
„On display? I eventually had to go down to the cellar to find them.”
„That's the display department.”
„With a torch.”
„Ah, well the lights had probably gone.”
„So had the stairs.”
„But look, you found the notice didn't you?”
„Yes,” said Arthur, „yes I did. It was on display in the bottom of a locked filing cabinet stuck in a disused lavatory with a sign on the door saying Beware of the Leopard.”
Chapter 1




This planet has – or rather had – a problem, which was this: most of
the people on it were unhappy for pretty much of the time. Many solutions
were suggested for this problem, but most of these were largely concerned
with the movements of small green pieces of paper, which is odd because on
the whole it wasn't the small green pieces of paper that were unhappy.
A sorozat következő kötete
![]() | The Hitchhiker's Guide to the Galaxy trilogy sorozat · Összehasonlítás |
Ezt a könyvet itt említik
Hasonló könyvek címkék alapján
- Anthony Burgess: A Clockwork Orange 89% ·
Összehasonlítás - David Mitchell: Cloud Atlas 89% ·
Összehasonlítás - Arthur C. Clarke: 2001: A Space Odyssey 92% ·
Összehasonlítás - Irvine Welsh: Trainspotting (angol) 90% ·
Összehasonlítás - George Orwell: 1984 (angol) 94% ·
Összehasonlítás - P. G. Wodehouse: Thank you, Jeeves ·
Összehasonlítás - Rhys Bowen: Her Royal Spyness ·
Összehasonlítás - J. K. Rowling: Harry Potter and the Prisoner of Azkaban 97% ·
Összehasonlítás - Charles Stross: The Labyrinth Index ·
Összehasonlítás - Kurt Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd / Slaughterhouse-Five 86% ·
Összehasonlítás