Ez a történet a szörnyen ostoba csütörtökről és a rendkívüli következményeiről szól, és arról, hogy miért sokkal biztonságosabb a világegyetem, ha van nálunk egy törülköző. Ez a történet emellett egy könyvről is szól, melynek címe: Galaxis Útikalauz stopposoknak. Ez nem földi könyv, sosem adták ki a Földön, és a szörnyű katasztrófát megelőzően egyetlen földlakó se látta vagy hallott róla. A könyv mindazonáltal szerfelett figyelemreméltó. Valószínűleg ez a legfigyelemreméltóbb könyv, ami csak napvilágot látott a Kisgöncöl óriási kiadóhivatalainak gondozásában – bár a földlakók ezekről se hallottak. Ez a könyv nem csupán hallatlanul figyelemreméltó, hanem elképesztően sikeres is. Népszerűbb, mint a Mennyei Házi Mindentudó, jobban fogy, mint a Hatvanhárom További Figura Súlytalanság Esetére című illusztrált kiadvány, és ellentmondásosabb, mint Oolon Coluphid filozófiai bombaként robbanó trilógiája: a Hol Tévedett Isten, a Még Néhány Isten Legsúlyosabb Tévedéseiből és a Végül Is… (tovább)
Galaxis útikalauz stopposoknak (Galaxis útikalauz stopposoknak-trilógia 1.) 1844 csillagozás

Eredeti megjelenés éve: 1979
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Kozmosz Fantasztikus Könyvek
Enciklopédia 24
Szereplők népszerűség szerint
Marvin · Arthur Dent · Ford Prefect · Zaphod Beeblebrox · Szlartibartfaszt · Trillian
Helyszínek népszerűség szerint
Kedvencelte 446
Most olvassa 140
Várólistára tette 776
Kívánságlistára tette 502
Kölcsönkérné 10

Kiemelt értékelések


Azt ugyan az olvasás befejeztével sem igazán tudom, hogy az ötrészes trilógia további köteteit is szeretném-e a későbbiekben sorra keríteni, annyi hozadéka viszont minden bizonnyal volt számomra ennek a kultikusnak tekinthető darabbal való megismerkedésnek, hogy megtudhattam, mi az ember, az állatok, az Ördög és mi az Isten, mi a létezés, az elmúlás, a mindenség meg minden és habár a humora tényleg nagyon pihent, összességében negyvenkettő. Régen került már a kezembe ennyire furcsa módon szórakoztató olvasmány – idestova hat éve nyomoztam, mi annyira menő meg jó benne, mostanra érett meg igazán az elhatározás és milyen jól tettem, hogy átlépve a fénysebességet, nem esetem pánikba és csomagoltam törölközőt is az útra. (Valószínűleg ilyen lenne, ha a Monty Python inkább egy agyament sci-fit forgatott volna Artúr királyék legendájának kiforgatása helyett.) Kicsit nyomottabb hangulat ellen mindenképp érdemes bevetni, pillanatok alatt képes minden negatív gondolatot feledtetni, persze azoknál, akik vevők az effajta gondolkodásmódra és egyébként jó történettel bíró, de inkább a humorra, ügyes mondatformálásokra, képtelen szófordulatokra kihegyezett agymenésekre. Ragyogó, kivételes, kissé elmebeteg, de roppant szórakoztató darab, örülök neki, hogy végre beütött.


#régi-kedvenc-újraolvasása
Ez az egyik legelvadultabb sci-fi történet, amit valaha megírtak és amit valaha olvastam. A leglényegtelenebb apróságnak is fontos szerepe van a történet alakulásában – komolyan, még az is fontos, hogy a robot mániás depressziós! Szeretem az ennyire kitalált sztorikat.
Igazi kultkönyv, és mint olyan, elég megosztó. Vagy bejön és zsenivé kiáltod ki az írót, május 25-én pedig magadnál tartod a törölköződet – bármerre jársz is aznap –, vagy egy cseppet se fog tetszeni, nem tudsz közös nevezőre jutni a könyvvel és nem esik jól a humora. Szerencsére engemet elkapott, bírom a lököttségét! ^.^
Kedvenceim: Arthur, Marvin <3 (És akarok egy Bábel-halat… kevés hasznosabb dolog van az Univerzumban!)
Törölközőnap, film vs könyv, satöbbi: http://hagyjatokolvasok.blogspot.hu/2016/05/dontpanic-1.html


Hallottam, hogy egy beteg történetről van szó, de azt nem gondoltam volna, hogy az elmebetegség ilyen szintjeivel fogok találkozni. :D :D
Nagyon régóta tervben volt már ez a könyv, és szerencsére egy várólista csökkentős kihíváson kiválasztották. Ha nem így lett volna, nem tudom, meddig halogattam volna még az olvasását. A sci-fi alapvetően nem az én műfajom, emiatt nagyon tartottam tőle. Most így, utólag nem mondom, hogy alaptalanul, mert szerintem a könyvnek legalább a felét nem értettem. :D De őszintén szólva nem hinném, hogy Douglas Adamsen kívül lenne olyan ember a Földön, aki maradéktalanul felfogna mindent.
Elég sokáig olyan érzésem volt, hogy ezt betépve még én is meg tudnám írni, csak random szavakat kellene egymás mellé pakolnom. Nem tudom, hogy D.A. valamilyen tudatmódosító szer hatása alatt írta-e meg ezt a sorozatot, de lehet, nekem is nagyobb élmény lett volna, ha előtte elszívtam volna egy vicces cigit. :D Amit persze nem teszek meg, de azért mégis kíváncsi lennék, hogy úgy milyen élményt adna. :) Nem tudom, hogy D.A.-nek honnan jött ez a rengeteg marhaság, de le a kalappal előtte.
Csillagozás szempontjából nagyon nagy bajban vagyok. Számomra egyszerre 1, de 5 csillagos is. 1, mert sikerült többnyire annyira elvesznem a történetben, hogy esélyem sem volt kievickélni. Viszont az 5 csillagot is zokszó nélkül megérdemelné. :D
És ki tudja? Lehet, hogy a Földet tényleg az egerek irányítják, csak nagyon jól átvertek minket. :D
De ne feledjük! Az élet értelme 42! Csak még a helyes kérdést nem sikerült hozzá megtalálni. :P


Annak ellenére, hogy nem szeretem a sci-fit, mégis régóta kerülgettem Douglas Adams regényét, mert a leírások és a vélemények alapján ez valami egészen mást ígér, egy sajátos egyvelegét az abszurd humornak és a klasszikus sci-fi-nek.
Az eleje valóban nagyon ígéretes volt, szinte azonnal ráhangolódtam az író stílusára és a kezdődő történetre. Aztán a nagy bumm után számomra is szétesett az egész. Néha-néha ugyan rá tudtam csatlakozni a sztorira, de többnyire csak úgy folyt szét mellettem, egyszerűen túl sok volt a kimondhatatlan nevekből, a különféle típusú földönkívüli lényekből, a szürreális, vagy egyenesen katyvasz jelenetekből.
Viszont a humora tényleg zseniális, teljesen abszurd és nagyon-nagyon pihent. A párbeszédek, a válasz „az életre, a világmindenségre, meg mindenre” , a Végső Kérdés, a törölköző jelenősége, vagy a delfinek utolsó üzenete nagyot szóltak, borzasztóan élveztem ezeket a részeket.
Valószínűnek tartom, hogy azok, akik szeretik a sci-fit, sokkal jobban átlátják a regény cselekményét, és aszerint is minősítik. Én azonban csak a szellemes, fanyar, sziporkázó stílusát tudom értékelni, a többit sajnos elnyeli a zavaros intergalakikus köd.


Vagy ezer éve még az újabb, 2005-ös filmet láttam előbb. Nagyon megtetszett az az elmebeteg angol humora. Aztán a könyvet olvastam el, nem olyan sokára.
Bizonyos klasszikus mondatok, nagyon jól visszaköszönnek a filmben. Pontosabban nekem a könyvben, mert a filmhez mérten voltak elvárásaim.
Fel kell készülni erre a tömény, és furcsa humorra. Ha váratlanul éri az embert, totál kiéghet az agy. Én meg pont az ilyen badarságokat szeretem, nekem nem esik nehezemre olvasni ehhez hasonlóakat.
Egy pici hiányérzetem van az első rész végén. Mert igazi lezárása nincs, de ezt nem is lehet csak úgy végleg befejezni. Történetvezetés mintha nem is lenne, csak random hülyeségeket dobál nagy tehetséggel az író.
A legjobb benne az agyfaszt okozó logikáján, humorán kívül, az hogy maradandó. Megragad, és örökre zaklat majd a 42-es szám, a törölközők mérhetetlen fontossága, és egyéb, az elolvasásáig fontosnak nem tűnő, de az agyamat végleg megfertőző fogalmak.


Öööö, hát ez eléggé elmebeteg :D de a szó jó értelmében (ha van neki ilyen)
Hol is kezdjem, hogy is folytassam, hogy azért mondjak is valamit ami eszembe jutott a sok sületlenség között, szóval bürokrácia kifigurázására csillagos 555-ös :)
A föld fontosságának (lakói számára) ámbátor a világegyetemben elfoglalt jelentéktelen és parányi mivoltának érzékeltetése szintén kiemelkedő :)
Minden más, hm ahogy mondtam eléggé elmebeteg :D de összességében tetszett végül is.
A stoppolás ötlete a világegyetemben, nagyon jó :) és hát az élet értelmére és választ kapunk, csak a kérdést kell megkeresni :D valamint az egerek is nagyon jók :D
Aki bele tud ereszkedni a történet őrültségébe és alapvetően szereti az angol humort, annak tetszeni fognak a könyv fordulatai, akinek nem jön be az angol humor, annak talán kár is próbálkozni vele.


Nem volt mit mondanom erről, és ez mindent elmond róla. Vagy inkább rólam.
Pedig bírom a humort, csak ezek szerint nem értem. Az elején egészen addig ironikusan és groteszkül vicces volt, még el nem indultak az űrbe. De aztán….
Vagy ahhoz, hogy átjárjon a mély varázslat minden részét végig kell olvasni??


Beteg :D
Évekkel ezelőtt már olvastam, persze a kultikus idézetek és szereplők azért megmaradtak, de a történet – vagy mi, inkább mondom azt, hogy agymenés – nem annyira. De pl. a demotivált robot is teljesen kiesett, ami kár, mint ahogy a vogon irodalmi gyöngyszem is csak olvasás közben ugrott be. Ha emlékeztem volna rá, akkor tuti, hogy néhány könyvnél az értékelésben megemlítem, hogy a szerző biztos vogon felmenőkkel rendelkezik.
Szóval ebben a többnyire vicces őrületben azért voltak olyan fejezetek, amiknél csak pislogtam, mert már azt a szintet ütötték meg, ami nekem túl sok, de bírtam, hamarosan folytatni is szándékozom.


Ó, én ezt nagyon élveztem. Bár továbbra is azt kell mondjam, hogy a sci-fi nem az én világom, de a Galaxis útikalauz egy olyan könyv, amit mindenkinek el kell olvasnia, nem számít, hogy a te világod-e, vagy sem.
Mindennemű elvárás nélkül indultam neki az olvasásnak, és talán éppen ezért nyert meg magának ennyire. Csavaros, őrült, kissé beteg, de hihetetlenül jó olvasmány, amelyet tényleg mindenkinek el kell olvasnia. Kultuszregény, nem véletlenül.
Népszerű idézetek





Azonnal visszatérünk a normális állapotokhoz, mihelyst bizonyosak leszünk abban, hogy mi is a normális.
55. oldal




Fontos és közismert tény, hogy a látszat olykor csal. Például a Földön az ember mindig szentül hitte, hogy intelligensebb a delfinnél, mivel oly sok mindent elért: feltalálta a kereket, New Yorkot, a háborút, egyebeket, mialatt a delfinek csak vidáman lubickoltak. A delfinek ezzel szemben azt hitték, hogy sokkal intelligensebbek az embernél – pontosan a fenti okok miatt.





Semmilyen körülmények között se hagyd, hogy egy Vogon a jelenlétedben olvassa fel a verseit.
50. oldal (Gabo kiadó)




Köztudott, hogy végtelen számú világ létezik, egyszerűen azért, mert végtelen tér áll rendelkezésre. Mindazonáltal nem mindegyiken van élet, ezért a lakott világok száma véges. Bármely véges szám osztva végtelennel, jó közelítéssel nullát ad eredményül, így az Univerzum átlagos népsűrűsége nullának mondható. Ebből következik, hogy az egész Univerzum népessége maga is zéró, vagyis azok a személyek, akikkel időnként összefutunk, csupán a zabolátlan fantázia termékei.




Ám egy csütörtöki napon, csaknem kétezer évvel azután, hogy valakit felszögeztek a fára, mert azt mondta, milyen remek is lenne, ha az emberek a változatosság kedvéért kedvesek volnának egymással…
Előhang





– Hej, helltél már azzal a klufi Ford Prefecttel? Az aztán a sahár, mindig tudja, hol a törülközője!
31. oldal
A sorozat következő kötete
![]() | Galaxis útikalauz stopposoknak-trilógia sorozat · Összehasonlítás |
Említett könyvek
Ezt a könyvet itt említik
- Adam Rex: A Smek nap
- Adam Silvera: Inkább boldog
- Adrian Tchaikovsky: Az Éden kapui
- Ashlee Vance: Elon Musk
- Bálint Ferenc: Felelős alkoholista
- Banka Roland: A szamaras zarándok
- Brian K. Vaughan: Paper Girls – Újságoslányok 3.
- Carmine Gallo: Storytelling
- Cath Crowley: Szavak kékben
- Christopher Moore: Csak egy harapás
- Csányi Vilmos: Ironikus etológia
- Cserna-Szabó András: Veszett paradicsom
- Dan Abnett: Malleus
- Dan Ariely: Motiváció
- Erin Morgenstern: Csillagtalan Tenger
- Fiona Neill: Árulások
- Gareth Roberts – Douglas Adams: Shada
- Guillermo Martínez: Borges és a matematika
- Hervé Le Tellier: Anomália
- Ian Stewart: A természet számai
- Jávor Benedek – Várady Tibor – Toma Gábor: Mielőtt odaláncolod magad
- Jem Roberts: The Frood
- John Scalzi: Szellemhadtest
- Kami Garcia – Margaret Stohl: Beautiful Darkness – Lenyűgöző sötétség
- Kathy Reichs: Síri titkok
- Kemendy Júlia Csenge: Az időlátók balladája
- Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 3. – Egyedül
- Manda Scott: Tisztítótűz
- Mark Haddon: Bumm!
- Mary Ann Marlowe: Könyvízű szerelem
- Mészöly Ágnes: Darwin-játszma
- Neil Gaiman: Kilátás az erkélyről
- Nick Hornby: Pop, csajok, satöbbi
- Peter James: Könnyű léptek
- Peter James: Utolsó esély
- Rejtővel egy asztalnál
- Réz András: Már egyáltalán nem szorongok, de teljesen be vagyok…
- Réz András: Még mindig szorongok
- Réz András: Orr
- Robin O'Wrightly: Az amulett rejtélye
- Salman Rushdie: Az igazság nyelvei
- Scott Kelly: Egy év az űrben
- Stefan Ahnhem: A fantom
- Stephen H. Segal (szerk.): Geek bölcsességek
- Stephenie Meyer: A Vegyész
- Val Emmich – Steven Levenson – Benj Pasek – Justin Paul: Kedves Evan Hansen
Hasonló könyvek címkék alapján
- Kurt Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd 88% ·
Összehasonlítás - Kurt Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd / Slaughterhouse-Five 87% ·
Összehasonlítás - H. G. Wells: A láthatatlan ember 78% ·
Összehasonlítás - Jókai Mór: Egész az északi pólusig 80% ·
Összehasonlítás - Eric Idle: Hakni az űrben 83% ·
Összehasonlítás - John Scalzi: Vörösingesek 77% ·
Összehasonlítás - Andy Weir: A Hail Mary-küldetés 95% ·
Összehasonlítás - Jodi Taylor: Mi baj történhet? 95% ·
Összehasonlítás - Jasper Fforde: Egy regény rabjai 92% ·
Összehasonlítás - Matt Haig: Én és az emberek 89% ·
Összehasonlítás