A ​kétség lazaca (Dirk Gently 3.) 138 csillagozás

Egy utolsó stoppolás a galaxisban
Douglas Adams: A kétség lazaca Douglas Adams: A kétség lazaca

A ​kétség lazaca annak a regénynek a tíz fejezetét tartalmazza, amelyen Douglas Adams 2001. májusi halála előtt dolgozott, emellett pedig egy lenyűgöző gyűjtemény, amely az imádott Macintosh számítógépéről lementett anyagokból áll.
A kétség lazaca cselekménye ugyanolyan talányos, mint a címe, és Dirk Gently egyszerre követi benne egy fél macska és egy színész nyomait, akinek hirtelen felbukkanása talán nem is olyan véletlen, mint ahogy tűnik. A pizzafüggő nyomozó mellett szerepel még Thor, a Vihar ősi északi istene, Dave Dave-Landből és egy szerfölött bizonytalan orrszarvú, akit Desmondnak hívnak. A további kitalált történetek közt találjuk még az „Ifjú Zaphod biztosra megy” című darabot, amelyben feltűnik a Galaxis-könyvek csillagközi sztárja, valamint a „Dzsingisz-kán magánélete” című opust, amelyet Graham Chapmannel közösen írt, s amelyben egy portyázó, barbár gyilkos érzelmi szükségleteit ismerhetjük meg.
Az egyéb dokumentumok közt különféle Douglas Adams-írásokat… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2002

Tartalomjegyzék

>!
GABO, Budapest, 2017
320 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636896676 · Fordította: Gedeon Béla
>!
GABO, Budapest, 2002
294 oldal · keménytáblás · ISBN: 9639421618 · Fordította: Gedeon Béla

Enciklopédia 11


Kedvencelte 15

Most olvassa 8

Várólistára tette 77

Kívánságlistára tette 49


Kiemelt értékelések

Nuwiel P>!
Douglas Adams: A kétség lazaca

Douglas Adams: A kétség lazaca Egy utolsó stoppolás a galaxisban

Imádom Douglas Adamst. Amikor legelőször olvastam az Útikalauzt, még nem igazán értékeltem az angol humort, de egy barátom noszogatására megnéztem a Halló, hallót, a Csengetett, mylord?-ot és az Oh, Doctor Beechinget, több Monthy Python filmet és a Doctor Who új évadait, és elkezdtem érteni és értékelni ezeknek a fura angoloknak a humorát. Adams viszont közülük is a legfurább, abszurd gondolatmenetei amellett, hogy szórakoztatóak, rendkívül elgondolkodtatóak is. Ez a könyv szép emléket állít neki azzal, hogy mindenféle írását összeválogatva megmutatja, milyen sokoldalú ember is volt ő amellett, hogy megírta az Útikalauzt.

Kalyber I>!
Douglas Adams: A kétség lazaca

Douglas Adams: A kétség lazaca Egy utolsó stoppolás a galaxisban

Ez egy igen vidám és egyben igen szomorú könyv is. Az egyik legjópofább írót ismerhetjük meg még jobban, de milyen kár, hogy épp a halálának apropójából.
Sokszor felmerülnek a jövőbeni tervei, amikre már nem kerülhetett sor. Mint ahogyan a Kétség Lazacának befejezésére sem. Nagy kár érte.
De legalább ezzel a kötettel vigasztalódhatunk. A félbemaradt regény így is élvezetes, hiszen szerintem Adams zsenije sosem magában a történetben rejlett, hanem annak tálalásában. És egy kis szelet csokitorta is olyan finom, mint egy egész.
Ezúttal -kivételesen- őszintén remélem, hogy eltussolt ufótevékenységről van szó, és a szerző csak egy másik bolygóra költözött…

gyurmapok>!
Douglas Adams: A kétség lazaca

Douglas Adams: A kétség lazaca Egy utolsó stoppolás a galaxisban

Öt csillag és kedvenc, de bárcsak ne így jelent volna meg. Ahogy a Galaxis útikalauz stopposoknak trilógiával rajongója lettem, mint írónak, most úgy lettem rajongója, mint embernek. Belegondolni is fájó, hogy micsoda cikkeket, véleményeket olvashatnánk tőle az elmúlt 9 év technikai fejlődéséről, és főleg micsoda regények születtek volna.

5 hozzászólás
kytty0494>!
Douglas Adams: A kétség lazaca

Douglas Adams: A kétség lazaca Egy utolsó stoppolás a galaxisban

Mint önálló könyvet senki ne olvassa el, ezt csak és kizárólag Douglas Adams rajongóknak kell. És nekik is szól igazából. Olvastam az összes könyvét és sokáig nem akartam ezt elővenni, mert tudom, hogy miről szól.
Túl fiatal volt még a halálhoz.
Ez a könyv egy szép emlék, amit kár kihagyni az igazi rajongóknak, de akinek nem tartozik a kedvenc írói közé, az nem fogja élvezni.

Hippoforaccus >!
Douglas Adams: A kétség lazaca

Douglas Adams: A kétség lazaca Egy utolsó stoppolás a galaxisban

Némi betekintés a méltán híres író életébe. Zseniálisan komolytalan megemlékezés olyan töredékekből, amelyeknek teljes könyvekben lett volna a helyük.

Gate>!
Douglas Adams: A kétség lazaca

Douglas Adams: A kétség lazaca Egy utolsó stoppolás a galaxisban

Idén van Douglas Adams halálának 20. évfordulója, és idén került a kezembe ez a csodálatos könyv, ami olyan, mint egy hatalmas, színes virágcsokor.
Adams ültette el a virágokat, évről-évre egyre többet, és egyre változatosabbakat. Halála után a menedzsere megtalàlta ezt a kertet, a szerkesztője gondos csokorba rendezte, a kiadója pedig egy szívélyes mosollyal átnyújtotta az olvasóknak. Köztük nekem is. Én pedig ettől szebb gyűjteménnyel még nem találkoztam. Mindegyik szálban benne van Adams laza stílusa, mégis némelyik annyira mély és őszinte gondolatokat/érzéseket közvetít, hogy kénytelen voltam egy-egy fejezet között szünetet tartani, és emésztgetni kicsit az olvasottakat. Adams úgy szórakoztat, hogy közben elgondolkodtat. Jobban megismerhetjük őt barátai, munkatársai szemszögéből is, és a sok kisebb cikkei, írásai és riportjain keresztül. Ez az egyik legszebb formája egy író búcsúztatásának. Ajánlom tehát minden rajongónak, aki még nem olvasta, illetve a még nem rajongóknak is. :D

Sceurpien I>!
Douglas Adams: A kétség lazaca

Douglas Adams: A kétség lazaca Egy utolsó stoppolás a galaxisban

Ez a kötet tette még különlegesebbé a kapcsolatomat a szerzővel. Kiderül benne, hogy mennyire szétszórt és idióta a valóságban is, képes esszét írni nonszensz poénokról, amiket a halála után a sokadik Apple gépének titkos mappáiban találnak meg. Szinte mindegyik ide gyűjtött mű egyedi, és bár nem kapcsolódnak össze, tudat alatt egyre jobban megismerjük a szerzőt, és ennek az egész kötetnek ez az egyetlen célja.

Smici P>!
Douglas Adams: A kétség lazaca

Douglas Adams: A kétség lazaca Egy utolsó stoppolás a galaxisban

Még pár éve olvastam a Galaxis útikalauz 5 részét, akkor úgy gondoltam, hogy elég „őrült”, de mindenképpen szórakoztató író Adams. Azóta beszereztem az útikönyvét is, mely a kihalófélben lévő állatok bemutatásáról szól, és az is nagyon jó volt.
Ez a posztumusz kötet is jó, kifejezetten olvasmányos, bár számomra voltak benne kevésbé érdekes, illetve figyelemfelkeltő írások.
A hosszabb-rövidebb írások hűen bemutatják, hogy az írót mennyire érdekelték a technikai dolgok, főképp a számítástechnikai vonal. Másfelől érdekes volt látni, olvasni, Adams mennyire progresszív gondolkodású egyén volt. Sok olyan gondolata volt, melyek mára beigazolódtak, illetve megvalósultak.
Összességében örvendetes, hogy ezeket a gondolatokat, kis szösszeneteket és a regénytöredéket egybegyűjtötték és kiadták.

Kohner_Attila>!
Douglas Adams: A kétség lazaca

Douglas Adams: A kétség lazaca Egy utolsó stoppolás a galaxisban

Általában sosem veszek (a kezembe) olyan regényt, amit a szerző halála után adtak ki, innen-onnan összekapargatott fércmaradványaiból. Tök rossz érzésem van attól, hogy azt látom magam előtt ahogy az elhunyt temetése után nem sokkal a kiadók, ügynökök meg rokonok spajszerral feszegetik az íróasztalfiókokat, meg próbálgatják feltörni a laptop jelszavát csak hogy még egy bőrt le lehessen nyúzni az alkotó sikerességéről. Azt tartottam mindig is, hoggy ha a szerző úgy érezte volna, ki akarja adni mert már van olyan állapotban a dolog, akkor nem a fiókja mélyén őrízgetné.

De ez mégis csak egy Douglas Adams posztumusz könyv, aki meg a valaha volt egyik legnagyobb zseni, szóval muszáj volt megvennem és belekezdenem. És nem bántam meg. Bár a fenti érzésektől továbbra is nehezen szabadulok (ezért is a -2 pont), de az is tény: kár lett volna ha ezek az írások nem kerülnek közönség elé (még akkor is ha DNA másképp gondolja).

Ez tulajdonképpen interjúk, ajánlások, cikkek, mininovellák gyűjteménye, meg egy Dirk Gently regénykezdemény. És szinte mind nagyon jó. Az interjúk is élvezetesek, szerintem vele bárki jó interjút tudott volna csinálni. A Keksz című kis pamfletecske meg a legviccesebb és egyben bájosan életszerű dolog, amit valaha olvastam. Legszívesebben kinyomtatnám, magamnál tartanám, hogy ha kedvem szottyan mosolyogni elővehessem és újra elolvashassam.

Köszönjük DNA ezt a rövid, de feledhetetlen pályaívet. Olyan kár azokért a művekért amiket veled együtt elvitt a szívroham immár 19 éve.

Ágh_Nóri>!
Douglas Adams: A kétség lazaca

Douglas Adams: A kétség lazaca Egy utolsó stoppolás a galaxisban

Méltó búcsú egy írótól. Az összegyűjtött írások olyanok voltak, mintha csak kimaradt jelenetek lettek volna akár a Galaxis útikalauzból, akár a Dirk Gently-ből. Szerencsére a fordítók külön ügyeltek arra, hogy ne sérüljön a Douglas Adams stílus. Aminek pedig külön örülök, hogy a félig elkezdett utolsó könyvet senki nem próbálta meg folytatni, befejezni, hanem maradhatott töredék.


Népszerű idézetek

Gregöria_Hill>!

A hotel boltjában két tűrhető könyv volt – mind a kettőt én írtam.

76. oldal

Douglas Adams: A kétség lazaca Egy utolsó stoppolás a galaxisban

1 hozzászólás
gyurmapok>!

Kitaláltam egy szabályrendszert, ami a technológiával kapcsolatos hozzáállásunkat írja le:

Minden, ami létezett a világon, amikor megszülettünk, az normális és hétköznapi és a világ működésének természetes része.
Minden, amit tizenöt és harmincöt éves korunk között találnak fel, az új és izgalmas, és forradalmi, és talán karriert lehet csinálni belőle.
Minden, amit harmincöt éves korunk után fedeznek fel, az a dolgok természetes rendje ellen való.

118. oldal

Douglas Adams: A kétség lazaca Egy utolsó stoppolás a galaxisban

Nuwiel P>!

A sziámi macskák különleges megvetéssel tudnak nézni az emberre. Bárki, aki már véletlenül rányitott a királynőre, amikor az fogat mosott, tisztában lehet ezzel az érzéssel.

224. oldal

Douglas Adams: A kétség lazaca Egy utolsó stoppolás a galaxisban

Kapcsolódó szócikkek: macska · megvetés
gyurmapok>!

Régen Isten volt a legjobb létező magyarázatunk, és ma már messze jobbak vannak. Isten ma már nem magyarázat semmire, hanem inkább olyasvalamivé vált, aminek önmagában van szüksége elképesztő mennyiségű magyarázatra.

120. oldal

Douglas Adams: A kétség lazaca Egy utolsó stoppolás a galaxisban

1 hozzászólás
gyurmapok>!

A televíziós cégek nem tévéprogramokat készítenek a közönségnek, hanem közönséget szereznek a hirdetőiknek.

138. oldal

Douglas Adams: A kétség lazaca Egy utolsó stoppolás a galaxisban

dontpanic>!

Douglasnek néhány ritka művésszel egyetemben (Wodehouse-t ismét beleértve) megvan az a képessége, hogy befogadója azt érezze, hozzá beszél, és csakis egyedül hozzá: azt hiszem, ez részben megmagyarázza „rajongótáborának” óriási erejét és vonzalmát, ha használhatok ily felháborító kifejezést. Ha az ember Velázquezt csodál, Mozartot hallgat, Dickenst olvas vagy Billy Connollyn nevet, hogy hasraütésszerűen mondjak négy nevet (mindig rengeteg energiát igényel, ha érvelés céljából kell hasraütésszerűen neveket mondanunk), tudatában van annak, hogy amit tettek, a világért tették, és az eredmény, természetesen, csodálatos. Ha az ember Blake-et csodál, Bachot hallgat, Douglas Adamset olvas vagy Eddie Izzard előadását nézi, úgy érzi, talán ő az egyetlen a világon, aki valóban érti. Nagyjából persze mindenki más is csodálja őket, de senki más nem kötődik hozzájuk így. Ezt most egy elméletnek nyilvánítom. Douglas műve magától értetődően nem egyenlő Bach magas művészetével vagy Blake vibráló, személyes világegyetemével, de hiszem, hogy az elméletem ennek ellenére igaz. Olyan ez, mint szerelembe esni. Ha Adams egy különösen üde fordulata vagy jelzője megüti az ember szemét és behatol az agyába, az ember meg akarja fogni a legközelebbi ismeretlen vállát, hogy megossza vele. Az idegen lehet, hogy nevetni fog, és tetszik neki az írás, de az ember magában azt mondja, hogy úgysem fogták fel a teljes lendületét és az értelmét, ahogyan ő – mint ahogy a barátaink (hál’ istennek) nem esnek szerelembe ugyanazzal a személlyel, akiről folyton-folyvást beszélünk nekik.

Stephen Fry: Bevezetés

Douglas Adams: A kétség lazaca Egy utolsó stoppolás a galaxisban

3 hozzászólás
gyurmapok>!

A vallás felépítését elképszetően érdekesnek tartom. Az viszont érthetetlen számomra, hogy máskülönben intelligens emberek komolyan veszik.

25. oldal

Douglas Adams: A kétség lazaca Egy utolsó stoppolás a galaxisban

1 hozzászólás
Gregöria_Hill>!

Ha nem volnék ateista, azt hiszem, katolikusnak kellene lennem, mert ha nem a természetes szelekció erői formálták a halakat, akkor minden bizonnyal egy olasz volt.

88. oldal

Douglas Adams: A kétség lazaca Egy utolsó stoppolás a galaxisban

Gate>!

Az élet túl rövid, az idő túl gyönyörű, a világ pedig túl sok érdekes és izgalmas csapdát tartogatott.

242. oldal

Douglas Adams: A kétség lazaca Egy utolsó stoppolás a galaxisban

Riam>!

("Imádom a határidőket. Imádom azt a suhanó hangot, ahogy elhúznak mellettem")

Douglas Adams: A kétség lazaca Egy utolsó stoppolás a galaxisban


Hasonló könyvek címkék alapján

Philip K. Dick: Különvélemény
Eric Idle: Hakni az űrben
Jodi Taylor: Mi baj történhet?
Jasper Fforde: Egy regény rabjai
Matt Haig: Én és az emberek
Charles Stross: Pokoli archívum / A Betontehén-akció
Neil Gaiman – Michael Reaves: Köztesvilág
Oliver Bowden: Assassin's Creed – Fekete lobogó
Sandy Mitchell: A Császárért
Harry Harrison: A Rozsdamentes Acélpatkány visszavág