Kaland ​nélkül 94% 37 csillagozás

Úgy tartja a mondás:
Nem minden arany, ami fénylik.
Nos, ez erre a könyvre fordítottan igaz, miszerint nem minden fénylik, ami arany. Ugyanis csendes magánkiadásként kallódik a könyvpiacon sőt, szinte már csak eldugott antikváriumokban lehet hozzájutni, nagyritkán. (A könyvtárakat most nem számítom.)
Ennek a miértjét nem igazán értem, hiszen ez egy baromi jó akció-fantasy-horror-kalandregény, jó adag humorral átszőve, amit kaland nélkül prezentál az iró:

Négy kalandozó, akik egy kocsmában keverednek egy asztalhoz, ott iszogatnak, beszélgetnek, mesélgetik egymásnak történeteiket, és sz*rnak a világra. Nem is lenne ez annyira izgalmas, de a körülöttük zajló események – amikből aztán akad bőven (lásd: fülszöveg :)) – hihetetlenül lebilincselővé és szórakoztatóvá teszik az egészet.
Nekem nagyon tetszett és jó szívvel ajánlom minden fantasy-rajongónak… meg úgy mindenkinek! :)

Az egész egy lángoló kocsmával kezdődött…

Történetünk a Yabbagabb után játszódik. Az illusztris, négyfős asztaltársaság megfogadja, hogy bármi történik is, ők ugyan nem avatkoznak bele az eseményekbe.
Yabbagabb mellé kerül Behemor, a barbár, Zaislo, az alkoholista kocsmai verekedő, és Csíbor, a goblin pap.
Mindegyik szereplő halálos haláli fazon, bár Behemort egy kicsit (még a fogadalomhoz képest is) passzívnak éreztem. Ahogy haladunk előre a történetben, úgy kerülnek elő újabb szereplők, és szépen lassan elszabadul a káosz.
Érdekes módon, a kötet a második felétől háttérbe szorítja „hőseinket” és előtérbe kerülnek az értelmesebb kalandozók, akik az asztaltársasággal szemben lelkesen szembeszállnak a rájuk törő borzalmakkal. Meglepő, de a folytonos fordulatok nem ártottak a történetnek, a lezárásaik is jók.

Ami külön érdekesség off, hogy elvileg a történet A fekete Egy világában játszódik, legalábbis egy helyen erre kapunk utalást.

Nagyon szórakoztató volt olvasni ezt az agymenést.

Nem is tudom mit vártam ettől a könyvtől, de az biztos, hogy jó szórakozást nyújtott.
Valahogy sose találtak meg ezek a humoros könyvek, inkább fárasztottak, de itt szerencsére nem egy létező mű van kifigurázva (ez már maga jó pont).
Jól el lett találva a humor és a történet összhangja, egyáltalán nem éreztem erőltetettnek, nem ment egyik a másik rovására. A könyv igazi fantasy, megkapunk mindent amit ehhez a műfajhoz tartoznak. Akik valaha játszottak szerepjátékot, azok még többet is.
Tényleg ajánlom a könyvet, igazi Kaland nélküli történet.

Dörnyei Kálmán stílusa és humora mindig lebilincselő a számomra. Ebben a regényben a humor morbiditása olyan mértéket öltött, hogy szerintem sehol máshol nem olvastam és nem is fogok olvasni még csak hasonlót sem. De mindettől függetlenül, megmaradt viccesnek, és nem esett túlzásokba. Legalábbis szerintem. :) Lenyűgöző.

Ezt az ökörséget! :)
Röviden fogalmazok: nagyon jó volt. Pontosan az a könnyed szórakozás, amit kerestem benne. Az egész szituáció, ami egyre nevetségesebb szintekre fokozódik, óriási! Remek volt a humor, az irónia a komolyabb szereplők sorsa, és a részeges asztaltársaság között. A záporozó csavarok a történetben nagyon jó ütemet adtak az egész könyvnek, nem beszélve a megállíthatatlan trancsírról!
Nincs hiányérzetem a könyv végeztével, viszont tényleg csak szórakoztató jellegű, talán csak ezért nem 5-ös nekem. Viszont kíváncsi vagyok a szerző többi könyvére is ezután.

Mit mondhatnék, nagyon élveztem ezt a történetet, végig! Még ha kaland nélkül is maradtak hőseink….
Megvan benne minden, ami a régi szerepjátékos énemnek kell, és újra kedvem támadt előkapni a dobókockákat, meg minden! :)

A Kaland nélkül egy örök klasszikus. Szerintem az egyik legjobb könyv, ami régi vágású RPG-s arcoknak kötelező.
Engem mindig a M.A.G.U.S játékokra emlékeztet és szinte bármennyiszer el tudom olvasni :D

Minden szempontból tökéletes! Ami csak egy jó fantasyhoz kell (kocsma, bor, tűz, harcosok, mágusok, druidák, papok, elfek, törpék, goblin, barbár, farkasember, vámpír, gólem, csapda, varázslások, harcok, rejtélyes gyilkosságok, démonidézés, drágakövek és még sorolhatnám), az mind benne van, a cselekmény végig a maximumon pörög, hihetetlenül izgalmas, az ember egyszerűen falja a lapokat! Mindez annak ellenére (vagy talán éppen annak köszönhetően), hogy az egész történet helyszíne egyetlen fogadó területére, ideje pedig egyetlen éjszakára korlátozódik.
Ja, és hát a humor! Nagyszerűen adagolt, telibetalált poénok, se több se kevesebb, mint amennyi kell, a cselekményt nem hátráltatja, sokkal inkább színesíti!
Picit „kockacsörgős” jellege van (erről egyszer szívesen megkéredezném az írót…), de az sem baj, sőt, mivel ilyen tökéletes RPG-alapanyag, már tervezem is elmesélni egyszer „a fiúknak”. :)
Az biztos, hogy ezek után Dörnyei többi regényét is be fogom szerezni!

Ahhoz képest, hogy hőseink nem akartak kalandozni, nagyon humoros volt, kalandos, izgalmas, érdekes. Nekem nagyon tetszett. Vitt előre a cselekmény, és nem lehetett túl sokat unatkozni. Logikus felépítés meg minden, ami kell. Rengeteg bonyodalom, verekedés, mágia, poénok stb…

Imádom! Bele is szerettem az íróba rögtön, miközben olvastam:)!