A ​sárkányhercegnő 11 csillagozás

Dornbach Mária (szerk.): A sárkányhercegnő

A népmesék kedvelt hőse a sárkány. Általában hétfejű, gonosz, félelmetes, rettegésben tartja a vidéket. Ám mindig akad egy bátor vitéz, aki legyőzi a rettenetes szörnyet, vagy túljár az eszén, s elnyeri méltó jutalmát is. Gyűjteményünk két részében a világ népmesekincséből nyújtunk válogatást. A magyar, kínai, japán, burmai, tadzsik, görög és spanyol mesék más-más helyszínre kalauzolják ugyan olvasóikat, egyvalami azonban közös bennük: főhősük a legyőzött és a lóvá tett sárkány. Manapság is születnek újabb és újabb történetek róla, csakhogy – mint sok más népmesei hősből – az írók belőle is már kedves, szeretetre méltó figurát faragnak. Ilyen szelíd, „ibolyaszemű” sárkányok tehát a szereplői kötetünk harmadik részének.

>!
Móra, Budapest, 1987
162 oldal · puhatáblás · ISBN: 9631153258

Enciklopédia 1


Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 8

Kívánságlistára tette 9


Kiemelt értékelések

>!
Amrita IP
Dornbach Mária (szerk.): A sárkányhercegnő

Véégre találtam egy olyan mesegyűjteményt, amiben nem egy-két mese tetszik igazán, hanem sok! (Látszik is, hogy Dornbach Mária nevéhez köthető, az ő gyűjteményei mindig igényesek). A népmesék közül csak a legelső nem volt befogadható mai értékrenddel (a sárkányölő hős mindig ott lakik egy darabig a megmentett lánynál, majd becsapva és magára hagyva a lányt tovább áll a következőhöz, amíg el nem jut a 3. lányig és sárkányig… khm khm). De a többi népmese tényleg szórakoztató, egyedi és érdekes. Benedek Elek meséjének nyelvezet különösen tetszett, olyan szavakkal, mint „gyöngyömadta” meg olyan kifejezéssel, mint a „tartson számot rá”. Megjelennek a szép, méltóságteljes, kínai sárkányok is, meg Martha Goodchild, egy angol népmese furfangos öregasszonya, aki engem Biddy Earlyre emlékeztet. Viszont kár volt belekeverni a kortárs műmeséket, nem vagyok kizárólagosan népmese-hívő, sőt, de ebbe a válogatásba sajnos nagyon gyönge műmeséket sikerült beválogatni. Főleg ennek szól a fél csillag levonás. A könyv külalakja se nem különösebben megragadó, se nem kiborító, olyan korrekt. Kicsi, puha fedeles volta miatt jól olvasható útközben! :) Megfelelően válogatva mai gyerekeknek is nyugodtan olvashatóak a meséi.

8 hozzászólás
>!
Yllen
Dornbach Mária (szerk.): A sárkányhercegnő

Szeretem a sárkányokat, szeretem a meséket, így ez telitalálat volt számomra. Mindegyik történet nagyon aranyos, jó volt újra gyereknek lenni. :) A könyv szerintem nagyon jól szerkesztett. Nemcsak a tematikus csoportosítása jó, de igyekeztek minél több ország meséit összegyűjteni.

>!
Vivogle
Dornbach Mária (szerk.): A sárkányhercegnő

Azért vettem a kezembe a könyvet, mert kerestem egy bizonyos mesét. Meg is találtam, de úgy voltam vele, hogy egye fene, akkor már a többit is elolvasom, ártani nem fognak. Nem is bántam meg, csupa új mesével találkoztam.
A népmesék szinte kivétel nélkül tetszettek, kivéve az, amelyik arról szólt, hogy a főhős sorban felülteti a lányokat. De legalább megtudtam, hogy már akkor is így mentek a dolgok :P
A műmesék már nem nyerték el kivétel nélkül a tetszésem. Köztük is akadt jó, de egy nagyon bugyuta eléggé kiverte nálam a biztosítékot. A sárkányok ne éljenek lakásban, és kész.

>!
Sceurpien I
Dornbach Mária (szerk.): A sárkányhercegnő

Idősebb gyerekként ez volt a kedvenc mesekönyvem. Talán 12-13 évesen kezdtem el rendesen olvasgatni, és nagyon megtetszett. Nem (csak) a sematikus magyar népmeséket, és az európai történeteket gyűjtötték benne össze, hanem sok mást is, amikben általában pozitívan csalódtam. Nagyjából ettől a kötettől kezdve kezdtem el kedvelni a sárkányokat.
Ezelőtt a kedvenc mese-antológiám Mészöly Miklós egyik műve volt, amiben szintén rengeteg különböző ország meséi voltak egybegyűjtve, szóval lehet van itt valami „pattern” :)


Népszerű idézetek

>!
Amrita IP

Ám lakott a hegy lábánál egy Martha Goodchild nevű öregasszony, akinek különösen nagy csapást jelentett a betolakodó szörnyeteg. Martha Goodchild ugyanis abból élt, hogy lepényt sütött, amit az erdőben termő különleges málnafajtával töltött meg. Kitűnő háziasszony volt, és olyan finom málnás lepényt tudott sütni, hogy több mérföldről hozzá jártak vásárolni- amíg a sárkány fel nem bukkant a környéken! Mert attól kezdve Martha nem mert többé kimenni málnáért, és bizony az éhínség fenyegette.
Más asszony belenyugodott volna, és a menyéhez költözik, de a mi Marthánk talpraesett öreg hölgy volt, meg aztán különben sem kedvelte túlságosan a menyét, így hát továbbra is maradt a kunyhójában, és vállalta a szegénységet. Közben pedig szüntelenül azon törte a fejét, vajon mi módon lehetne elpusztítani a sárkányt.

58. oldal, A kerek erdő sárkánya, angol népmese

>!
Amrita IP

Sárkánymama és Sárkánypapa kissé messzebb laktak, egy villamosremízben, ahol a nagy, sárga villamosok alszanak éjszaka. Ide szálltak le esténként, aranyszínű szárnyuk éppúgy tündökölt az utcai lámpa fényében, mint a villamosok oldala – nem is vette észre senki, csak a 7-es villamos mosolyodott el álmában, és áramszedőjével finoman integetett.

152. oldal, Balla Margit, Mesebeli évnyitó

>!
Amrita IP

Ment, mendegélt a királyfi hetedhét ország ellen, s egyszer, amint este megy rengeteg erdőn keresztül, valami fényességet lát az út közepén egy pocsolyában. Közelebb megy, nézi, nézi, hát a pocsolyában egy icipici aranyos kocsi van, a kocsiban egy szépséges szép asszony, ámbátor hat fehér mókus volt a kocsi elé fogva, nem tudott kivergődni a pocsolyából.

41. oldal, Benedek Elek, Világszép Sárkány Rózsa

3 hozzászólás
>!
Cinzisticus

A szegény Csu-ti egyszerű és becsületes legény volt, de a feje olyan üres, akár a rizsföld aratás után.

139. oldal

>!
mokata P

A kamba ezután elővette tubákos zacskóját, és jót szippantott belőle.

A sárkány legyőzője

>!
mokata P

No, eltelik az esztendő, s hát csakugyan igaza volt az ősz öregembernek: addig sóhajtozott a király meg a királyné, míg egyszer csak egy szép napon a királyné egy aranyfogú fiút szült, aki már első nap talpra állott s megszólalt.

Világszép Sárkány Rózsa

1 hozzászólás
>!
mokata P

Élt egyszer nagyon régen, valahol Somersetben egy erdő közepén egy ádáz sárkány. Az emberek sem a nevét nem tudták, sem azt, hogyan került az erdőbe, de nem is érdekelte őket. Csak amiatt nyugtalankodtak, hogy a sárkány épp az ő erdejükben ütött tanyát.
Egy napon aztán a saját szemükkel is megpillantották: rettenetes, pikkelyekkel borított szárnyai fekete takaróként borultak a kék égboltra. Háromszor körberepülte az erdőt, hatalmas lángnyelveket bocsátott ki, majd szárnyait összecsukva zuhanni kezdett, míg végül óriási huppanással földet nem ért az erdő kellős közepén, maga alá temetve két malacot és egy pónilovat.

A kerek erdő sárkánya

>!
mokata P

A favágó végül megszánta, és jól a szeme közé nézve azt mondta:
– Volt egy sárkány odafönn, a hegyen… – Azután kortyolt egyet a teából, az öregasszony meg úgy bámult rá, mint akinek megaludt a tej a szájában.
Majd úgy tett, mintha igen csodálkozna, és azt mondta:
– Ugyan, ne mondd!

A kerek erdő sárkánya

>!
Amrita IP

Az aranyfogú királyfiról és Világszép Sárkány Rózsáról mondok mesét nektek, gyerekek.

39. oldal, Benedek Elek Világszép Sárkány Rózsa, magyar népmese

>!
Renkou

A sárkányok dorombolni szoktak, ha jókedvük van, de ezt kevesen tudják róluk

153. A mesebeli évnyitó

Kapcsolódó szócikkek: sárkány

Hasonló könyvek címkék alapján

Bodrogi Tibor – Karig Sára (szerk.): A bőbeszédű teknősbéka
Sz. A. Tokarev (szerk.): Mitológiai enciklopédia I-II.
Ortutay Gyula – Rab Zsuzsa (szerk.): A repülő hajó
Kardos László (szerk.): A Kakukk-kút
Dornbach Mária (szerk.): Gilitrütt, a tündérmanó
Guruljborsócska
Bojtár Endre – Nagy Ilona (szerk.): A csodamalom
Bán Péter (szerk.): A csodafurulya
Öregapó karmantyúja
Timur Zulfikarov: Naszreddin Hodzsa első szerelme