Haramiák ​lakomája 1 csillagozás

Emlékek
Az idő sodró folyamában az öregek oly görcsösen kapaszkodnak fakuló emlékeikbe, mint a fuldoklók az árban úszó hordalék faágakba. Ha sikerül levegőhöz jutniuk, még sokáig a felszínen lebeghetnek, míg végleg alá nem merülnek a teljes feledés homályába. Csak a szellem kárvallottjai kecmeregnek ki a partra, az ember alatti lét örök jelenébe, és lézengenek a lázas múlt ritka romjai között az ábrándos jövő foszlányai nélkül. Hajdanvolt dicső tetteink táplálhatják fogyatkozó létünkbe vetett maradék hitünket, ápolhatják satnya önbizalmunkat. Ha megbirkózunk a napi szükséggel, már is erényt kovácsoltunk gyarlóságunk felett aratott szerény győzelmünkből. Ez vitathatatlan öröm szürke, szomorú hétköznapjainkban.