Egy ​magyar diák élete Mátyás király korában 13 csillagozás

Donászy Ferenc: Egy magyar diák élete Mátyás király korában Donászy Ferenc: Egy magyar diák élete Mátyás király korában Donászy Ferenc: Egy magyar diák élete Mátyás király korában

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Remek ​trükköt választott az író a főként anekdotákból, népmesékből ismert – s minthogy mesésen, tehát idealizáltan félre is ismert – nagy király személyiségének, kormányzási módszerének bemutatására. A trükk lényege: nem a királyról ír, hanem két főhős életébe beleszőve, mintegy epizódszerepre korlátozva jeleníti meg, s csak a kötet végén válik mindent elrendező, isteni tekintéllyé.
A történet főhőse két diák: két ellentétes jellemű és hajlamú ifjú, akik között közös ferrarai tanulmányaik során született életre szóló barátság. Egyikük igazi tudós alkat; csillagászatot, alkímiát tanult, s ez a tudománya a regény bűnügyi szálának pozitív főszereplőjévé teszi: megakadályozza, hogy szeretett mesterét egy elvetemült aranycsináló kiforgassa vagyonából. Az aranycsináló mesterkedéseinek bemutatása közben megismerkedhetünk az alkímia mágikus-misztikus tudományával, évszázadok leghőbb vágyának, a kincsszerzésnek eme sok valódi tudást is követelő szemfényvesztésével. A horoszkóp… (tovább)

Egy magyar diák élete Mátyás korában címmel is megjelent.

Eredeti megjelenés éve: 1892

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

>!
Korona, Budapest, 2000
318 oldal · keménytáblás · ISBN: 963919154x
>!
216 oldal · keménytáblás · ISBN: 9630279061 · Illusztrálta: Sz. Lázár Anna
>!
Győző Andor, Budapest, 1935
272 oldal · keménytáblás

2 további kiadás


Várólistára tette 8


Kiemelt értékelések

Arianrhod P>!
Donászy Ferenc: Egy magyar diák élete Mátyás király korában

Tudom, hogy így nem kezdünk mondatot, de … hát izé! Mert hogy a cím már eleve nem igazán fedi a történet valóságát, hisz valójában 2 diákról van szó, de egyikük sem főszereplő. Igazán nincs is főszereplő, vagy ha van, akkor az a gonosztevő. Ő viszont pár fejezettel a vége előtt elmúlik a könyvből. De legjobb úgy meghatározni, hogy a nem túl hosszú mű különféle részeiben más-más a főszereplő, és ez elég idegesítő. Emellett pedig előrevetíti azt a kellemetlen vonását is a regénynek, hogy a jellemek halványak, kidolgozatlanok, igazán nem is lehet jellemekről beszélni, inkább emberi mintákról. Van egyetlen szerencsétlen női szereplőnk, de annyira pasztellre sikeredett, hogy azt gondolnánk, csak azért született, hogy legyen kibe beleszeretnie a címben indikált (fő)hősnek. És hát legyünk őszinték, azért is íródott bele e regénybe, mert a könyv kamaszkorúaknak szól, és elvárt vonása a kor romantikus elvárásának. Mert egyébként semmi de semmi konkrét szerepe nincs, csak díszlik, és időnként rettegve sírdogál… ahogy kell a finom úri leánykának váratlan helyzetekben.

Jól van, na, azért ennyire nem tragikus, lehet, hogy mondjuk 10 évesen imádtam volna a mesét, hisz vannak benne alkímista meg csillagjós tudósok, gonosz ármánykodás, idegesítő udvari bolond, még bajvívásos lovagi torna is – érintőleg és szőrmentén – és várostrom a török ellen.

Mátyás nagyon bosszantó módon ábrázoltatik, annyira kidomborítja Donászy a feltételezett összes kiválóságát, hogy zsenialitása mellett nem marad hely arra, hogy a gyengeségei is kiderüljenek, és hús-vér emberré válhasson. És míg azt megtudjuk, hogy van királyné is, időnként a színen is van valahol a háttérben, de a nevét le sem írja sehol a szerző, viszont az udvari bolond nevét tudjuk, és két egész fejezet is épül a helyzetkomikumra épülő ú. n. tréfáira. Ami sok, mert én már eleve bele se írtam volna, elég rossz fényt vet az istennek ábrázolt királyra, hogy az ilyen alantas tréfálkozás híve volt. Ha ugyan…

Úgy érzem, ebből az egyébként mindennek ellenére aranyos kis meséből csak az nem derül ki valójában, milyen is volt a diákok élete Mátyás király korában. Az viszont föltűnő, hogy a nagytudású professzorok képtelenek voltak kezelni egy imposztort, aki azt csinált velük, amit csak akart. Szóval azt hiszem, Donászynak ezen a történeten még egy kicsit dolgoznia kellett volna, normális jellemeket építeni, igazi, hihető bonyodalmat kreálni, és a lényeges színeket jobban aláfesteni és kibontani, míg semmitmondó részeket megnyirbálni, vagy egyenesen kivágni belőle. Az ötlet jó, lehetett volna ennél sokkal színvonalasabb történetet is kihozni belőle.

pelikanbence>!
Donászy Ferenc: Egy magyar diák élete Mátyás király korában

Ma azaz 2018. Október 18-án azaz Csütörtökön vittem el Magamnak a Polgármesteriből ! :) Egy izgalmas szépirodalmi regény némi ármánykodással. Johannes és Gabriel Mátyásnál tanul és megvédik hazánkat a törököktől. Izgalmas regény ! IMÁDOM EZT A REGÉNYT !!!!!! :))))))


Népszerű idézetek

Arianrhod P>!

Mátyás király – dacára nagy lángelméjének – szintén hódolt az akkori kor szellemének s erősen hitt az előjelekben, jövendőlésekben s a csillagjóslásban és semmi nagyobb vállalatba nem fogott a csillagok megkérdezése nélkül.

E végből udvarában nemcsak csillagászok, hanem mágusok és szemfényvesztők is voltak, – kiket Bonfinius necromanteseknek nevez – kik ügyes fogásokkal és varázsszerekkel csudáknak látszó dolgokat műveltek, szellemeket idéztek, varázsmondatokat mormoltak és különösen szerette, ha olyan rémes szellemidézési történetekről beszéltek, miktől a hallgatóknak minden haja szála felborzolódott.

Arianrhod P>!

– Nem hisz – nékem? – szörnyűködött a tudós. Tüstént megmondd, követelem, kivánom, parancsolom! miért nem hisz! – és szörnyűségesen hadonászott pálcájával…
– Mert kegyelmed azt regéli históriájában, hogy Julius Caesar vörös babot evett Marcius idusán, – pedig hát lencsét evett orrjával – sőt, amint ezt híres autorok bizonyítják, a kolozsvári káposztát is igen szerette.

Arianrhod P>!

Mintha valami ismeretlen hatalom egyszerre a mesék varázslóinak, vagy az ősidők századokat élt mágusainak földalatti, csudás műhelyébe ragadta volna, hol az alchymia csodái születtek és Hermes Trismegistos hármas lakattal s bűvös lánccal lezárt könyvéből szellemeket idéztek – olyan mysticus benyomást tett reá ez a nagy visszhangos terem, melynek ékbe futó magas boltozatait vasrúdakkal egybekapcsolt vaskos oszlopok tartották.

Arianrhod P>!

Az ablakok mellett vékony cirkalomlábakon nagy csillagvizsgáló tubusok s homorú tükrök fenyegették az égboltot, a falra pedig nagy, megfeketedett csillagászati mappa volt feszítve a zodiacus tizenkét jegyével s egynémely híres horoscop-ábrával, ezzel szemközt pedig a másik falon egy világmappa függött mesés országrészekkel, fantasztikus alakokkal telerajzolva, miként azt az akkori leirások után elképzelték. Igy Herkules oszlopai valóságos oszlopoknak voltak rajzolva, a hajókat magához ragadó és elsülyesztő Magnes-hegy pedig sülyedő hajóroncsokkal volt körülvéve, tetején a bűbájos érclovaggal. A viharos Jóremény-fok felett Aeolus, Boreas szállongtak a levegőben, viharokat támasztva, s ettől fent délre a lotophagok országa mellett a kutyafejű emberek tartománya volt rajzolva, ezen túl pedig az a tartomány, hol az embereknek egy szemük volt és ezt is a mellük közepén viselték.

Arianrhod P>!

A tudós aztán csendesebben folytatta:
– Hogy minden plánta közül a szőlővessző ad legtöbbet e királyi fémből, az nagyon természetes! Mi végből tehát az én titkos tételem ez: Az aranynak a jóféle borokkal természeti egysége – atyafisága és titkos sympathiája vagyon, és e sympathiát öregbítik a föld savai, de különösen a napnak kimagyarázhatatlan munkássága… azért összegezve az eleddigieket – e szavaknál felállott s fekete talárjában olyan volt, mint a setét tudományok alvilági fejedelme; szemeiben a diadal lángja lobogott, érces hangja pedig betöltötte az egész laboratóriumot; – kimondom, hogy igenis véglegesen megtalálám az aranykészítés titkát és a szőlőből az alchymia isteni tudományával színaranyat nyertem…

Roziboszi>!

Az érdemben mindig része van a tanítónak is. A főérdem azonban a tanítványé marad, ha a tanultakat szorgalmával és tehetségével tovább gyarapítja és alkalmilag hasznosítani tudja.


Hasonló könyvek címkék alapján

Mészöly Ágnes: A királyné violája
Hunyady József: A fekete lovag
Jankó Olga: Hollófészek
Mihályi Antal: Titok, hűség, hitszegés
Gáspár Ferenc: Pogányokkal táncoló
Halász Zoltán: Bonfini tanár úr
Rónaszegi Miklós: Hínáros tenger
Tatay Sándor: Kinizsi Pál
Kosáryné Réz Lola: Ulrik inas
Böszörményi Gyula: Nász és téboly