Az ​egység 92% 91 csillagozás

Nemes és embert próbáló vállalkozás „zsarukrimit” írni, amikor a rendőrségen belüli megvesztegethetőséget, a korrupció egy szélesebb, intézményesített formájának szinte minden alkotóelemét olvashatta már az ilyen cselekményekre fogékony olvasóközönség. Don Winslow ős-öreg, de izgalmas koncepcióval játszik: megmutatja a jót, megmutatja a rosszat, aztán összekever mindent. Könyve spoiler készen áll Hollywoodra. spoiler Egy velős (nemcsak amerikai) társadalomkritika egy olyan rendőrsztorin keresztül, amely az érem mindkét oldalát igyekszik minél alaposabban bemutatni. Kritika a hatalom gyakorlásáról, annak ellentmondásos mivoltáról. Kik, és milyen alapon „szolgálják és védik” az átlagembert, ha a határok a haszonhúzás homályában így elmosódnak? Sötét tónusú, egy szálon futó, sok szereplőt mozgató, tökéletesen összetett cselekményszövésű mestermunka. A „ragyogó” felszín alatt csupa rothadás: drogok, prostitúció, rasszizmus, brutális rendőri túlkapások, a legmagasabb szinteken burjánzó korrupció, a rendfenntartó és az alvilág összefonódása. Hosszú oldalakon át ívelő elemzéseket lehetne írni a főszereplő karakteréről, illetve azokról a legkevésbé sem elhanyagolható változásokról, amiken keresztülmegy. Jelleme ugyanis a könyv során alakul, fejlődik. Ebben a miliőben, ahol senki sem ártatlan, az olvasónak nincs könnyű dolga, hiszen Denny Malone nehezen szerethető karakter, akivel csak idővel vagyunk képesek azonosulni, és együttérezni. Erős könyv. Nagy üzenet, nagy harc, hatalmas lelki hányadtatás, katartikus élmény, ahol a bűn és az erény kérdése „Faust”-i mélységekben keresendő. Ne legyenek illúzióink: nincs megváltás, csak üresség és fájdalom. A rendőrségi kiváltság, a ravaszság, a partnerek iránti szeretet és a lojalitás valóságos ábrázolását tükrözi, amivel kérlelhetetlenül felteszi a pontot az i-re, megalkotva egy igazi mesterművet, melynek kétségkívül a legjobbak közt a helye. Még „most is velem van”. spoiler

Igazi „rosszfiús” rendőrkrimi, csak épp nem a klasszikus értelemben. Minden alkalommal, amikor Don Winslow-tól olvasok valamit, mindig azzal a komplexitással találom szembe magam, amiről igazán nem is lehet írni, csak olvasni kell. Olyan, mint a GTA játékok könyvben, egész egyszerűen lenyűgözően szatírikusan durva. A jó, és a rossz igazán megkeverve, a hatalom, és ami mögötte van. A főhős igazi nagy karakter, aki olyan utat jár be, ami két élethez is kevés. Nehezen kedvelhető, de a végére sajnáljuk őt. Továbbra sincs happy end, csak a hűha a végén. Ez a csávó szimplán annyit írok, hogy tud írni.

Ha úgy gondolod, hogy létezik fekete és fehér, olvasd el ezt a könyvet!
Ha azt hiszed, hogy meg tudod különböztetni a jót a rossztól, olvasd el ezt a könyvet!
Ha meg vagy róla győződve, hogy te mindig tudod, hogyan kell helyesen cselekedni, olvasd el ezt a könyvet!

Denny Malone esendő ember. Semmi mást nem akar, csak nyugalmat a „királyságában”, és biztos jövőt a családjának. Gyerekként még ő sem sejtette, hogy ehhez a fényes páncél mögött bizony kompromisszumokat kell kötnie. Ezek pedig lavinaként dagadnak egyre nagyobbra.
Denny Malone belekeseredett a halottakba, az erőszakba, az életveszélybe, és abba, hogy bármit tesz, érdemi változást nem tud elérni. Mert az igazi döntések az érinthetetlenek szintjén születnek, ahol a törvény a pénzt és a hatalmat védi.
Denny Malone önző és arrogáns, mégis együtt tudunk vele érezni, amikor a rossz döntései spoiler következtében egyre mélyebbre süllyed. És hiába a fenyegetés, az erkölcsi iránytűje még mindig működik…

A könyv gyönyörűen összefoglalja, hogy amit felszínes információk alapján látuk, vagy gondolunk egy helyzetről, az sokszor közelében sincs az igazságnak. És hogy időnként érdemes elgondolkodnunk, amikor a magas lovon ülve ítélkezünk. Mert bizony a pokolba vezető út jó szándékkal van kikövezve…

Hibátlan könyv, Don Winslow nagyon összerakta ezt a történetet. Ez volt az írótól az első könyvem, de ez után biztos fogok még olvasni tőle. Tökéletes történet, el látogatunk New Yorkba, megismerjük az Egység az Észak-Manhattan-i akció csoport történetét, azon belül is a vezető Danny Malone történetét, akit egyesek hősnek tartanak, mások kíméletlen zsarunak akinek mindig az igazságszolgáltatás a legfontosabb, de valójában ő is korrupt rendőr, mint a társai egy kegyetlen világban az ő királyságában.
Kíméletlenül őszinte képet kapunk a rendőrségről és az alvilágról, a egyezségekről amelyet a két félnek egymással meg kell kötnie, hogy ne boruljon lángba a város.
Már a nyitókép is nagyon erős amikor Malone és egysége rajtaüt a drogkirályon a megszerzett heroinból pedig saját maguknak is hagynak. Egy év elteltével új társat kapnak miközben egy fegyverszállítmány útját kell megakadályozniuk, és mialatt az új kollégát ismertetik a játékszabályokkal, Malone a szövetségiek markába kerül, a saját életéért pedig a piszkos zsarukat kérik amilyen ő maga is. Malone kényszerhelyzetbe kerül vagy menti a saját bőrét vagy áruló lesz, miközben a királysága egyre jobban közeledik a lángba boruláshoz.
Feszültségben és izgalmakban gazdag történet, nagyon sok drámával és fordulattal. Én még nagyon szívesen olvastam volna még az Egység történetét, de így is tökéletes, kerek egész történetet kapunk. Kemény krimi kedvelőknek különösen ajánlott.

Ez egy nagyon férfias történet volt…de tényleg. Volt itt minden, amivel egy rendőri munka során találkozhatsz: erőszak, korrupció, tárgyalás, zsarolás, mocskos pénz, csalás, gyilkosság és még sorolhatnám. Ugyanakkor a sok rajongóval ellentétben nekem ez a könyv annyira nem jött be.
Maga Denny karaktere egyáltalán nem lopta be magát a szívembe. Ami nem is lenne baj, hiszen ha gyűlölünk egy szereplőt az is jó. Ő viszont semmifajta érzelmet nem váltott ki belőlem. Ami annyira nem jó…
Sokszor unatkoztam és nem bánom, hogy vége van, mert ez is túl sokáig lett elhúzva és alig vártam, hogy végre vége legyen. és nem az izgatottságtól

Don Winslow nem lacafacázik. Rögtön a könyv elején elkövetteti főhősével (habár a hős kifejezés a történet egészét tekintve barokkos túlzás) a bűnök legsúlyosabbikát. Ezzel meg is adja a könyv alaphangulatát.
Ami meg utána következik, az se Fejős Éva! Winslow nem hagy időt az elmerengésre. Nyakon ragad és belenyomja az arcodat a pöcegödörbe. Újra és újra. És újra. Vannak itt korrupt rendőrök, korrupt politikusok, besúgók, informátorok, drogdílerek, drogosok, maffiózók, fehérek, feketék, latinok, írek, olaszok, dominikaiak – vegyesen, összevissza kuszálva. Egy közös van bennük: egyikük sem pozitív szereplő, egy hangyafasznyit sem.
Isten hozott New York-ban! A Nagy Almában. A Világ Fővárosában. A Városban, amelyik sohasem alszik.
De ez az alma csak kívülről pompázik. Belül – az utcák, a gettók, a sikátorok, a lakótömbök, sőt a rendőrőrsök mélyén – romlott és férgek burjánzanak benne. És a férgek között bizony sokszor csak a jelvény a határvonal. Kész. Slussz. Akinek nincsen jelvénye
az drogdíler. Akinek van, az is. Ennyi. Winslow egyenlete nem tartalmaz gyöktényezőt, sem együtthatót.
Kőkemény világ ez, amit Winslow a Drogháborúhoz és A kartellhez hasonló módon, kíméletlenül és kendőzetlenül, minden szépítés nélkül tár elénk. Amitől minden leszel csak boldog nem. Mégis elégedetten csettinthetsz, mert Ellroy Los Angeles-e óta nem tártak eléd ilyen intenzitással ekkora fertőt, és azóta nem mutatták meg neked a világnak azt az arcát, amelyikről biztosan nem szeretnél tudni. De az attól még ott van, létezik és pulzál. Don Winslow pedig megmutatja.

A kedvenc könyvem idén.
Don Winslow-tól egyetlen könyvet olvastam (a Drogháborút), de az a könyv túl sok akart lenni – túl sok szál, túl sok szereplő. Így súlytalanná vált.
Ebben a könyvben szó sincs erről.
Denny Malone-nak belelátunk a lelkébe és vele járjuk meg a poklot, amit teremt maga körül. Egészen erőteljes regény, műfaján belül szerintem klasszikus lesz.

Csili-vili Amerika?
Egy fenét!
Winslow képe annyira sötét, hogy ennél feketébb már nem is lehetne. Gyakorlatilag Elroytól Bunkerig, mindenki elbújhat mögötte.
Az Egység azért nem lesz az író legjobb könyve, mert ebben versenyben a Drogháború már hat csillagot kapott az ötből és valamilyen rangsort csak fenn kell tartani.
A stílus egyedi, talán Pelecanosnál éreztem még valami hasonló különlegességet, bár tudom nem szerencsés a két író munkásságát viszonyba állítani. Nem is lehet.
Aki bírja a nehéz témát, aki nem fél, hogy arcába csapják a világ szennyét és nincsenek happy endet követelő skrupulusai, nos, nekik íródott ez a regény.
Bitangul erős.

Egy méltatás a belső borítóról, amivel teljesen egyetértek: „Don Winslow Az egység című regénye nemcsak a valaha megírt egyik legjobb New York-i zsaruregény, hanem a valaha megírt egyik legjobb New York-i regény.” Denny Malone korrupt rendőr, és mégis szimpatikus. Annak ellenére, hogy szereti a rapet és a hip-hopot. A szerző valami csodás szemfényvesztéssel éri el, hogy megkedveljem ezt a zsarut, aki lefölözi a hasznot a kábítószer-kereskedelemből, megvesz embereket az igazságszolgáltatásból, és hagyja magát megvásárolni, de a szegények, a hátrányos helyzetűek oldalán áll fehérként Harlemben. A barátság, a társaival való szolidaritás pedig alapérték számára. és saját, de mások gyerekeire is kincsként tekint, akiknek mindent meg kell adni. Aztán egyszer csak rászakad az ég Dennyre. Ettől kezdve olyan feszültség árad a könyv lapjaiból, hogy inkább félelemmel, mint izgatottan olvastam, hogy fog ezekből a bajokból hősünk kikeveredni.
Az amerikai megalopoliszok rendőrségének munkája,az igazságszolgáltatás, a politikusok, drogfogyszatók- és terjesztők, a gettók, lepusztult negyedek világa elevenedik meg előttünk. Hangsúlyos szerepet kap a faji kérdés, a rendőri erőszak, de láthatjuk, hogy kik manipulálják a tömegeket. Don Winslow humort csempész a tragédiába a párbeszédekben, ezzel is fokozva regénye élvezhetőségét. Annyira élő, annyira emberi, hogy elképesztő.

A ragyogó könyv egy görög sorstragédiára emlékezetet: csak két rosz közül lehet válsszani: vagy „tiszta” marad a rendőr, ekkor tehetetlen és társai kivetik maguk közül, vagy korrumpálódik abban a tudatban, hogy ezen az áron teljesíteni tudja kötelezettségeit, ámde egyre újabb határokat kényszerül átlépni, végül már saját szemében is elveszíti minden értékét. Emellett Winslow drogos könyveihez hasonlóan izgalmas betekintést nyújt a zsaruk életébe.