Kergarec pokoljárása 8 csillagozás
Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.
Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Népek meséi Európa
Várólistára tette 13
Kívánságlistára tette 25
Kiemelt értékelések
Dömötör Tekla (szerk.): Kergarec pokoljárása Breton népmesék
Jó kis gyűjtemény kelta mesékből, francia színezettel – a sorozat egy kellemes európai darabja. Az utószóból derült ki, hogy a bretonok nem 'őslakos' gallok az ókorból, hanem az angol és szász támadások előli 'visszaköltözők' Britanniából, a középkor elején. Az utószó szerint ők hozták a kontinensre az Artus-mondakört is, Merlinnel, Lancelottal, s a többi lovaggal együtt, hogy aztán a francia és német lovagköltők révén egész Európában elterjedjenek. De megtalálni ebben a kötetben a Róka Regénye történeteit és számtalan tündér-mesét is.
Mivel az angol folklórból – a reformáció türelmetlensége folytán – a tündéres-manós kelta történetek zöme kipusztult (még a peremterületeken, Wales-ben és Cornwallban is), ír kötet pedig ebben a sorozatban nem jelent meg, így a kelta hagyományt egyedül ez a könyv képviseli. S azt kell mondjam, nem is rosszul. Egy két gyengébb darabtól eltekintve (Koszos János) kellemes, a helyi folklórral színezett meséket kapunk, a közös európai motívumok is bretonos ízekkel keverednek. A magyar népmesék mellé, kitekintésül, gyerekeknek is nyugodtan elmondhatók.
Dömötör Tekla (szerk.): Kergarec pokoljárása Breton népmesék
Ismerős fordulatokat is tartalmazó számomra ismeretlen mesék. Mint a kelta mesék általában, sokat foglalkozik a tündérek és emberek kapcsolatával – de, legalábbis ebben a válogatásban – a tündérek nem gonoszak, általában segítenek az embereknek. Viszont – és ez furcsa volt – szinte nincs benne sárkány. Az a kevés állatmese viszont nem tetszett.
Dömötör Tekla (szerk.): Kergarec pokoljárása Breton népmesék
A fél csillag levonás erősen szubjektív, a végén volt pár állatmese meg együgyű emberekről szóló mese, amiknek nem örültem. (Nem szeretem ezeket a mesetípusokat). De a barlangban lakó tündérek, vízi emberek meséit szívesen olvastam, a különös lények érdekelnek, főleg, ha minél többet elárulnak a világukról, esetleg nevük is van. Tetszett, hogy konkrét helyekhez kötődnek a legendák, jó volna végiglátogatni a tündérbarlangokat. A keresztény dolgokhoz is egészen tetszetősen, „pogánymódra” nyúl hozzá, nem illedelmes és sótlan, hanem varázserejű az ima, Jézus fehér ruhás lovag képében jelenhet meg.
Nem csak a meséket, de az utószót is szívesen olvastam, ahol a népről és a mesékről írnak.
A keltákat szeretjük, na. :)
Dömötör Tekla (szerk.): Kergarec pokoljárása Breton népmesék
Ez nem lett értékelve, de ez nem is csoda, hiszen olvasás közben viszont rengeteget „értékeltem” szegény könyvet: https://moly.hu/konyvek/domotor-tekla-szerk-kergarec-pokoljarasa/en-es-a-konyv/zserb
A fönti linkről kiemelném azt, hogy:
„A babszem meglepő volt, és az eleje furcsán megkapó; A facipőfaragó lánya az egyik kedvencem lett; Kergarec pokoljárásában nagyon erős és hatásos volt az üzenet, és megható a megváltásért való harc; Megölő Istéfánban ugyanez, de egészen másképp; A Szirt Virágában tényleg működött a románc; A tengeri ember is szívhez szóló volt a maga módján; A róka és a jércék meg A félkakas pedig a legelborultabb állatmesék, amiket valaha olvastam.”
Illetve kedvenc történet lett még „a Naphercegnő (nagyon olvasmányos történet), második szorosan mögötte a Három fivér meg a kishúguk (az pedig szeretetteljes), a harmadik pedig a Louvre-os, bigámistás, kalózos Az aranyzsinór.”
A félcsillagnyi levonás a könyv végén lévő mesék (A farkas meg a róka; Vadoyer; A tök) és Koszos János (még mindig tartom, hogy ez az "alapmeséjének legsatnyább verziója") miatt jár.
Dömötör Tekla (szerk.): Kergarec pokoljárása Breton népmesék
Teljesen zakkantak ezek a bretonok. :-)
Egy-két ismerős mesetípus volt: a magyar népmesékből, illetve a középkori francia irodalom előadásról.
Népszerű idézetek
Nem talált ott mást, mint egy vénségtől meggörnyedt, ráncokkal barázdált arcú öregasszonyt, derékig ért a szakálla.
60. oldal
Dömötör Tekla (szerk.): Kergarec pokoljárása Breton népmesék
A mesék, legendák nyomán akár Bregane térképét is megrajzolhatnók, minden erdőhöz, mocsárhoz, barlanghoz külön mese, monda, minden kápolnához és kereszthez szent legenda fűződik.
210. oldal
Dömötör Tekla (szerk.): Kergarec pokoljárása Breton népmesék
Hívására temérdek madár sereglett egybe a világ négy tája felől, akadt közöttük kicsi, nagy, szép meg csúnya hangú, olyan amelyik életet, és olyan, amelyik halált hoz.
62. oldal
Dömötör Tekla (szerk.): Kergarec pokoljárása Breton népmesék
Nem akadtak más cimborái, mint a madarak – ott vigadtak reggeltől estig a lombok között – , meg a tücskök, ezek vecsernyekor a tűzhely körül énekelték egyhangú dalukat.
132. oldal
Dömötör Tekla (szerk.): Kergarec pokoljárása Breton népmesék
Természetesen a breton hiedelemmondák több olyan motívumot őriztek meg, amely elüt a francia hagyománytól, és szorosabb kapcsolatban áll a walesi és írországi néphittel. Ilyen pl. a már említett, barlangban lakó tündérlakokba vetett hit, ilyenek a kis törpékről, korrigánokról szóló történetek.
208. oldal
Dömötör Tekla (szerk.): Kergarec pokoljárása Breton népmesék
Amint látom, nem könnyű az elvarázsolt hercegnőket megváltani.
14. oldal
Dömötör Tekla (szerk.): Kergarec pokoljárása Breton népmesék
Kirángatták Ewent az ágyból, dobálni kezdték, akár valami labdát; a konyha egyik végéből a másikba hajigálták, egyszer-kétszer feldobták a mennyezetre, és odacsapták a kőpadlóhoz. Szegény Ewen meg sem mukkant, bárhogy szenvedett is.
Miközben az óriások ezzel a dologgal foglalatoskodtak, kukorékolni kezdett a kakas; de mielőtt elkotródtak, a sánta ördög úgy odavágta a falhoz Ewent, hogy odaragadt, mint a sült alma.
13-14. oldal, A naphercegnő
Dömötör Tekla (szerk.): Kergarec pokoljárása Breton népmesék
– Hova igyekszel?
A legény tolakodónak érezte a kérdést.
– Az erdőbe – felelte. – Leveseskanalakat szeretnék faragni.
– Úgy legyen! – mondta az öregasszony. – Úgy legyen, ahogy mondod!
A szerencsétlen legény egész nap egyebet se faragott, mint leveseskanalat.
6. oldal (A sánta legény diadala)
Dömötör Tekla (szerk.): Kergarec pokoljárása Breton népmesék
Maga a tündérek közé akar vinni, nekem pedig nincs kedvem közöttük élni.
70. oldal
Dömötör Tekla (szerk.): Kergarec pokoljárása Breton népmesék
– Végünk van! – kiáltott fel a sánta, és kezét az ég felé emelte.
– Még nincs veszve minden, herceg! – mondta az öreg koldus, aki idáig egy árva szót se szólt; villámgyorsan kinyitotta általvetője egyik bugyrát, azt, amelyikben az éjszakát tartotta.
A többi néhány pillanat műve volt: sűrű sötétség borult a földre, a király seregének dobogása egyre távolodott; a katonák eszeveszetten menekültek, azt se tudták, merre fussanak.
A sánta legény diadala
Dömötör Tekla (szerk.): Kergarec pokoljárása Breton népmesék
Hasonló könyvek címkék alapján
- Zalka Csenge Virág: Széltestvér és Napkelte 97% ·
Összehasonlítás - Dömötör Tekla (szerk.): Az aranyláncon függő kastély 98% ·
Összehasonlítás - Gyuricza Eszter (szerk.): A víz tündére és más mesék 92% ·
Összehasonlítás - Luzsi Margó (szerk.): Mesélj nekem tündérekről és boszorkányokról ·
Összehasonlítás - Alekszandr Nyikolajevics Afanaszjev: A tűzmadár 91% ·
Összehasonlítás - Benedek Elek: Székely Tündérország 89% ·
Összehasonlítás - Boldizsár Ildikó (szerk.): Esti tündérmesék 86% ·
Összehasonlítás - Pavel Bazsov: Aranyhajszál ·
Összehasonlítás - Szalai Lilla – Kovács Gáborján (szerk.): Ír népmesék 84% ·
Összehasonlítás - Pintér Pálné: A csodakút tündére 84% ·
Összehasonlítás