A ​mesemondó szikla 16 csillagozás

Dömötör Tekla (szerk.): A mesemondó szikla

Honnan-hogyan-miért ​jött létre a világ, a Nap, a Hold és csillagok, ki találta meg a tüzet, honnan ered a szél, a vihar és az állatok, ezekre a kérdésekre keres választ az emberiség, amióta benépesítette a Földet. A természethez közel élő emberek mesével próbálnak választ adni arra, amire nem találnak magyarázatot. Így keletkeztek az eredetmesék, a világot teremtő hősök mítoszai, s így az állatmesék is, melyekben az ugrabugra nyúl meg a gyenge teknős túljár a leghatalmasabb állatok eszén. A mesemondó szikla hangját először csak két indián fiúcska hallja, de később az egész falu körülüli a sziklát, sült hússal és tortillával kedveskednek neki, s a szikla elmondja nekik a rég volt idők történetét, a kezdeti korokét, amikor még a Nap földi asszonyt vett feleségül, s az erős indián férfi tartotta az eget, vagy a holló szabadította ki a Holdat és csillagokat egy öregember tarisznyájából. A Népek Meséi sorozat újabb kötete az észak-amerikai népek, indiánok, négerek, eszkimók, fehér… (tovább)

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Népek meséi Móra


Enciklopédia 2


Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 12

Kívánságlistára tette 22

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Vaklarma P>!
Dömötör Tekla (szerk.): A mesemondó szikla

Gyerekkoromban nagyon szerettem ezt a könyvet. Apukámtól kaptam, nyáron, családi nyaralás előtt, és mindjárt egy szuszra el is olvastam azalatt a két hét alatt, míg a nyaralás tartott. És ez olyan könyv volt, amit később sem adtam tovább, nem ajándékoztam el, hanem velem maradt. Most, felnőttként újra elővettem, és rájöttem, hogy még mindig lenyűgöz. Csak most már mesélek is belőle, a tanítványaimnak és a lányomnak. Fel nem foghatom miért nem adták ki többször, bár az, hogy fent van a mek-en, megnyugtatott. Végülis így jóval több emberhez juthat el.

Eule>!
Dömötör Tekla (szerk.): A mesemondó szikla

Minden vonakodásom ellenére ez bizony egy jó kis gyűjtemény. A mesék érdekesek, szokatlanok, de az emberek a világ minden részén emberek, hasonló problémákkal és az arra adott helyi megoldásokkal. Nagyon tetszettek az indián és eszkimó történetek, az animizmus „megélése” (végre nem csak szakkönyvek lapjain, hanem „gyakorlatban” olvashattam).

Hiányoltam viszont valamiféle kontextusba helyezést. No, meg a mesék forrásmegjelölését – mert ugyan az alcímből (?) kiderül, hogy több népcsoport meséi szerepelnek a könyvben, később azonban semmiféle utalás sincs arra, hogy éppen mely közösség meséit olvassuk.

7 hozzászólás
Sheila>!
Dömötör Tekla (szerk.): A mesemondó szikla

Aranyos, érdekes mesék voltak benne, amik viszont (Amerika sokféleségéből kiindulva nem is csodálkoztam rajta) eléggé sokfélék voltak.
Indián, eszkimó, néger, fehér telepes, stb. mesék mind vannak a kötetben, valamiért azonban mégis valahogy mást-érdekesebbet vártam, és ehhez képest a kötet egy kicsit csalódás volt.


Népszerű idézetek

Amrita I>!

A fiúcska azonban életben maradt, a villám csak egy csillag formájú jelet vágott a homlokára.

256. oldal

17 hozzászólás
Amrita I>!

A kis, fehér nyúl nőtt, növekedett, míg egy szép napon emberré nem változott.

270. oldal

Kasztór_Polüdeukész>!

Ha a tél túl hosszú lenne, az emberek nem maradhatnának életben. Ezért a tél tartson addig, ameddig a sündisznó kívánta, de változó legyen, egyszer rövidebb, másszor hosszabb. Lesz egy téli hónap, amikor az emberek összejönnek és beszélgetnek. Ebben a hónapban az okos emberek találós kérdéseket tesznek fel, és mások válaszolnak rájuk. Amikor helyesen válaszolnak az emberek, akkor rövid lesz a tél, és hamar jön a tavasz. Amikor azonban senki sem találja el a választ, és sokáig gondolkodnak, akkor hosszú ideig tart a tél.

81. oldal HOGYAN KELETKEZTEK AZ ÉVSZAKOK?

Kasztór_Polüdeukész>!

Volt egyszer egy öreg, nagyon öreg patkány. Olyan öreg volt már , hogy dolgozni sem tudott.
Törte is a fejét, hogy s mint segíthetne a sorsán. „Hogy dolgozzam a mindennapiért, ahhoz
már túl öreg vagyok – gondolta. – Az volna a legokosabb, ha átváltoznék valamivé. Ha mond-
juk, sötétben is látnék, de engem nem látna senki, akkor még egy ideig kihúzhatnám. Csak-
hogy mivé változzam? Legyek svábbogár? Hát bizony nem szívesen lennék. A svábbogár be-
lopakodik másnak az éléskamrájába, ott jól teleeszi magát; viszont pusztítja is, aki csak éri!
Változzam kígyóvá? A kígyó ravasz is meg erős is, csakhogy sötétben nem lát, nincs kedvem
ahhoz, hogy kígyóvá legyek. Hát akkor mi legyen belőlem? Denevér! Pompás ötlet! A denevér
érett banánt eszik! A denevér édes papayát eszik! A denevérnek jó dolga van! Denevér
leszek!”

37. oldal A DENEVÉRRÉ VÁLTOZOTT PATKÁNY

Kapcsolódó szócikkek: denevér · patkány
Holdbéli_nyúl P>!

Egy más alkalommal Paul Bunyan makarónit és spagettit kezdett ültetni. Ezzel is igen nagy sikere volt. Volt ugyan két-három év, amikor nem volt jó termés, de azután kitűnő év jött, s alig talált elég embert, hogy lyukat fúrjanak a makaróniba. Abból a lyukból, amit a makaróniból kivájtak, csinálták a spagettit.

Hazug mesék, érdekes történetek – Paul Bunyan, az óriás favágó

Kasztór_Polüdeukész>!

Madarak vagyunk, táncolunk,
hegynek föl, völgynek le szálldosunk.
Füttyös madarak vagyunk.

8. oldal A PRÉRIFARKAS ÉS A FEKETERIGÓK

Kasztór_Polüdeukész>!

Majom repül az ölyv hátán,
a magas ég kék határán.
Az ölyv bukna, földre dobná,
de a majom így szól hozzá,
míg farkával a nyakát
szorosan hurkolja át:
– Ide hallgass, ölyv, velem
repülj csak egyenesen!
Fogadom, a gégédre,
nem eszel meg ebédre!

35. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Walt Disney – Pocahontas és a sasfióka
Vázsonyi Endre: Rémusz bácsi meséi
Benedek Elek: Többsincs királyfi
Kovács Ágnes (szerk.): Icinke-picinke
Ágh István (szerk.): Parazsat evő paripa
Anna Milbourne: Csipkerózsika
Benedek Elek: Székely Tündérország
Petro Lizanec (szerk.): Három arany nyílvessző
Tony Wolf: Legszebb meséim
Ivan Olbracht: A bölcs Bidpai és állatai