Finnugor-szamojéd ​(uráli) regék és mondák I-II. 10 csillagozás

Domokos Péter (szerk.): Finnugor-szamojéd (uráli) regék és mondák I-II. Domokos Péter (szerk.): Finnugor-szamojéd (uráli) regék és mondák I-II.

Ritka ​vállalkozás kétkötetnyi eredményét veheti kézbe az Olvasó. A nagy és kis finnugor, valamint a magyarral távolabbi nyelvrokonságban lévő szamojéd népek rege- és mondakincséből kaphat ízelítőt. E roppant gazdag, ősi, a civilizációtól szinte a közelmúltig érintetlen folklóranyagban a magyarság kultúrájának – történelmének, néprajzának, hitvilágának – forrásvidékét sejthetjük. Ezért is van helye éppen ebben a környezetben néhány közismert, illetve kevésbé ismert magyar regének és mondának is. Minden egyes összetartozó mondatömböt bevezető tanulmány előz meg, részletes jegyzetanyag és ajánló bibliográfia követ. A válogatás figyelemreméltó értéke, hogy a szövegek túlnyomó részét eredeti nyelvből fordították, sőt, némely darabja friss gyűjtésből származik. Mindkét kötet végén gazdag, nagyobbrészt archív fekete-fehér és színes fotóanyag található.
A Móra új kiadványát mind az érdeklődő fiataloknak, mind pedig a magyar, a történelem szakos tanároknak és a szakembereknek is… (tovább)

Tartalomjegyzék


Enciklopédia 1


Kedvencelte 2

Most olvassa 1

Várólistára tette 12

Kívánságlistára tette 26

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Timár_Krisztina I>!
Domokos Péter (szerk.): Finnugor-szamojéd (uráli) regék és mondák I-II.

Jaj, de örülök, hogy egy őrült pillanatomban megvettem ezt a könyvet, és így saját példányt olvashattam!
Világéletemben nagyon szerettem a különféle népek meséit, mondáit, mítoszait olvasni és gyűjteni. Legkorábbi irodalmi bolondériáim közé tartozik, úgy kb. hét-nyolcéves koromra datálható a kezdete. Na, azt azért cseppet se bánom, hogy ez a könyv nem került akkor a kezembe. Határozottan felnőtteknek való.
Nagyon gondos gyűjtő- és válogatói munka eredménye. Domokos Péter, a szerkesztő irgalmatlan munkát végezhetett érte, de a fordítóknak is minden tiszteletet meg kell adni, hiszen nagyon nagy részük eredeti nyelvekből dolgozott.

Itt olvasható tovább:
https://gyujtogeto-alkoto.blog.hu/2020/02/21/domokos_pe…

Gerel>!
Domokos Péter (szerk.): Finnugor-szamojéd (uráli) regék és mondák I-II.

A sámánizmus kurzus ihletésére elkezdtem mindenféle finnugor regék után kutatni, ez a könyv nagyon megtetszett, be is jelöltem magamnak, erre másnap mi jött szembe velem a könyvkocsin? :D
Egyértelmű, hogy egy ilyen válogatásra nem lehet 5 csillagnál kevesebbet adni, hiszen bizonyos népek kultúráinak az alapjai vannak benne. Elképesztő, hogy a szibériai népeknek milyen gazdag a fantáziavilága és mennyire mély a kapcsolatuk a Természettel és a Szellemvilággal. Főleg a lappok regéi fogtak meg, fontos bennük a sámán a szerepe, és az ember Természethez fűződő viszonya. Számomra igazi menedék volt ez a válogatás a modern világ mérgező eszméi elől, őszintén hiszek az ősök bölcsességében, és jól esett az életvitelükről olvasni. Szinte láttam a fákat, körülölelt az erdő békéje és csodáltam a rohanó réneket.
A mordvin mondákban tetszett az ősi élet, a „pogányság” ünneplése a kereszténységgel szemben. Nagyon szomorú belegondolni, hogy a kereszténység elvágta őket a természettől és a szellemektől, hogy általa mennyi tudás elveszett, persze ezt a modernség számlájára is lehet írni.
Kedvesek voltak azok a történetek, amelyekben az istenek még köztünk jártak és harmónia uralkodott a földön, de sajnos az emberi gyarlóság ennek is véget vetett. Az uráli emberek nem emelik ki az embert a Természetből, ugyanúgy a részének tekintik és ehhez méltó viselkedést diktálnak törvényeik, nagyon közel áll hozzám ez az ősi út, igazi felüdülés volt.

mariannkiss1980 P>!
Domokos Péter (szerk.): Finnugor-szamojéd (uráli) regék és mondák I-II.

Ez nem mesekönyv. Kifejezetten csak felnőtt olvasóknak való, s csak akkor, ha túl van már pár népmese- és mondagyűjteményen. A finn, lapp, balti népek mondái még emészthetőek, a magyarok is simán fogyaszthatók, de a köztük lévők. Na azok a csemegék :-). Némelyik kínzással ér fel, de egyszer mindenképpen megéri elolvasni őket, s ha egy kicsit megemésztődtek, akkor esetleg másodszorra is.
A jegyzetek és az adott népcsoportra vonatkozó bevezető kihagyása tilos. Azok nélkül esély sincs a megértésre.
Nem bántam meg, hogy megvetettem, sem, hogy elolvastam.


Népszerű idézetek

tshehip >!

Minél messzebb mész, annál többet találsz.

296. oldal, Mordvinok - Dubolgo (Móra, 1984)

Gerel>!

Gondok gyötrik agyamat,
elemésztik eszemet.
Háromfelé, négyfelé,
mindenfelé nézegetek.
Mégsem tudom, merre van
az én utam.

217. oldal (Lapp mondák)

3 hozzászólás
aspiro I>!

Hajdanában a régi embereknek faisteneik voltak, de nem mindenkinek, hanem csak a nős embereknek és az érett férfiaknak. Az asszonyoknak nem voltak ilyen faisteneik, csak akkor, ha egy asszonnynak meghalt a férje, és örökölte a férjétől az isten tiszteletét. Ha az asszonynak fia volt, férfivá érésekor a fiúra szállt a faisten. Ha több fiú volt, mindegyik fiú istent készített magának, és azt megkeresztelte.

I. Kötet,. 224. oldal, A faistenekről ( részlet)

tshehip >!

Csak az az igazi jó, amit fizetség nélkül cselekszenek, a másik ember iránti szívbéli szánalomból.

296. oldal, Mordvinok - Dubolgo (Móra, 1984)

Gerel>!

Fekszem az ágyon,
De nincs nyugtom:
Mint nyúzott fejszenyél
Csakúgy forgolódom,
Mint a nyírfa késnyél
Csakúgy hánykolódom.
A szívemet mintha
Vörösfenyőből faragott
Öles nyárs fúrná át!
Májamat mintha
Jegenyefenyőből faragott
Hegyes nyárs fúrná át!
Étlen-szomjan senyvedek,
Nyelvetlen, szájatlan szenvedek:
Ha elment, hát elment!
Ha legalább hallgatott volna,
Mintsem szívet szaggató,
Mintsem májat marcangoló
Szívtelen szót szólna!

II. kötet 126. oldal (Osztják mondák)

tshehip >!

…az a kéz, amely ekevasat tud kovácsolni, kardot is kikalapál. S ha kész a kard, a szülőföld ellenségére tudja azt emelni.

347. oldal, Cseremiszek - Csümbülat (Móra, 1984)

Gerel>!

Te nem vagy közönséges ember. Azért is vagy olyan ügyes. Azt, hogyan születtél, hallottam, sőt láttam is. Ott fent, látod az eget? Égfia leszállt a földre, itt az erdő mögé a mocsárra, akkor én az égen jártam, és láttam. Odajött hozzá Földlánya. Földlányával lefeküdt, és kettesben aludtak, Égfia meg Földlánya. Azt mondod Moha vagy; inkább Két-isten-fia vagy, Földlánya és Égfia gyermeke.

ll. kötet 212. oldal (Enyec monda)

tshehip >!

Visszaadom neked a vadat, a halat, ha a Földnek gazdája leszel, nem vendége.

57. oldal, Vogulok - A tajga gazdája (Móra, 1984)

Gerel>!

Nagyapáink, dédapáink, dédapáink dédapái így tanítottak bennünket: „A földet óvni kell. Amilyennek ránk maradt, sarjúfűvel, zsendülő mohával, erdővel, mezővel és mindenféle zöld növénnyel benőve, úgy is kell megtartanunk. Ha vigyázol és gondját viseled a zöldellő, derűs földnek, magad is jóllakott, egészséges és derűs ember leszel.” Ezt szokták mondogatni a régi öregek, az ősapáink.
Még a régi időben így beszéltek: „Szeresd a földet, és soha ne becsméreld; ne feledd, hogy rajta élsz, belőle élsz! Zuzmót, mohát eszik a rén, rénhúst eszik az ember, gombát, bogyót, füvet eszik a rén, gomba, bogyó fű gyógyítja az embert. Ezt vésd jól az eszedbe, és a földet szeresd! Aki gazdája, vigyázzon is a földre, az az ő éltetője. Ne gyalázd a földet, ne átkozd a zuzmót, a füveket és fákat, hisz az mind a tiéd, az mind te magad vagy! Óvd is meg hát mindet, hadd növekedjék és virágozzék a javadra, és ne rontsd, ne sértsd meg a földet ok nélkül!”

223. oldal (Lapp mondák)

miss_eszti>!

Kezdetben semmi sem volt a világon, csak egy kerek kőszikla. Egy öregember feje volt az, a búbján kutak, a tetejében sapka.

211. oldal (Móra, 1984, I. kötet)


Hasonló könyvek címkék alapján

Kerezsi Ágnes: Az uráli népek néprajza
Dornbach Mária (szerk.): Erős mackó
Csepregi Márta (szerk.): Finnugor kalauz
Nagy Katalin – Fehérvári Győző (szerk.): Dalom, dalom, hej! Regém, regém, haj!
Pap Éva (szerk.): A medvefiú
Bereczki Gábor (szerk.): Hozott isten, holdacska!
Képes Géza (szerk.): Napfél és éjfél
Domokos Péter (szerk.): Finnugor regék és mondák
Erdődi József (szerk.): A Hold-szép leány meg a vízikirály
Vikár László – Szíj Enikő: Erdők éneke / Metsien Laulu / Songs of the Forest / Песня лесов