Finnugor ​regék és mondák 19 csillagozás

Domokos Péter (szerk.): Finnugor regék és mondák Domokos Péter (szerk.): Finnugor regék és mondák Domokos Péter (szerk.): Finnugor regék és mondák

A sorozat legújabb kötete a finnugor népek folklórjából válogat. A másfél száz történetből megismerjük e népek életének színterét, természeti, földrajzi környezetüket, egykori életmódjukat, szokásaikat és viszontagságaikat, melyeket többüknél írásos följegyzések, krónikák egyáltalán nem rögzítettek. A történelmi forrást így kizárólag a népi emlékezet, a mondák és a mondatöredékek jelentik. S ahogy fokozatosan az ismeretlenből ismerőssé, majd ismertté válik előttünk nyelvrokonaink világa, pontosabban e világnak az az apró szöglete, amelyet a monda megvilágít, úgy válhat szilárd meggyőződésünkké, hogy amit ezek a többnyire apró töredék népek szellemiekben létrehoztak, arra a legnagyobbak is büszkék lehetnének.

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Regék és mondák Móra

>!
Móra, Budapest, 2004
426 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631179516
>!
Móra, Budapest, 2002
426 oldal · ISBN: 9631176886

Enciklopédia 1


Most olvassa 3

Várólistára tette 21

Kívánságlistára tette 35

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

GTM P>!
Domokos Péter (szerk.): Finnugor regék és mondák

Fontos és értékes gyűjtemény, de nem csupán a nyelvrokonság miatt. Mára eltűnőben lévő, veszélyeztetett népek hagyományait, hiedelmeit és világképét őrzik ezek a történetek. Gyakran inkább a kultúrtörténeti értékük miatt kedveltem őket, mint az irodalmi élvezet miatt. Elég vegyes ebből a szempontból a válogatás. Különösen a kötet elején szinte csak népszokások rövid leírását, eredetük magyarázatát olvashatjuk, nem pedig epikus műveket. Mert a mondának tudtommal cselekménye is van, ami itt gyakran hiányzott. Ettől függetlenül érdekesek ezek a kis szösszenetek is, de én inkább cselekményre, varázslatra, teremtésre, sorsfordító harcokra és rendkívüli hősökre vágytam. Meg is kaptam végül. Ahogy haladtunk előre egyre színesebb, érdekesebb és egyre hosszabb történetek következtek. Különösen kedveltem a teremtésmítoszokat, érdekes volt, ahogy az ősi hiedelmek keveredtek bibliai elemekkel. Olvastam hősökről, akik erejükkel vagy csavaros észjárásukkal tűntek ki. Embert próbáló utakat jártak be, megmentették nemzetségüket az ellenségtől, újabb nemzetség alapítói, ősatyái lettek. Volt részem kegyetlen, brutális történetekben, vérfürdőkben és horrorisztikus jelenetekben is bőven. És nem szóltam még a különböző erdei öregekről, medvéből lett asszonyokról vagy olyanokról, akik épp egy medvével álltak össze, férfiakat megigéző és elveszejtő vízitündérekről, akikkel jobb nem is találkozbni. Aztán ott vannak a szépséges történetek a büszke rénekről, akik éjszaka rénruhájukat levéve szerették asszonyukat, az érzékeny lelkű hősről, aki a rút külső mögött is meglátja a szeretetre vágyó embert. És folytathatnám még a felsorolást a végtelenségig. De meg kell még említenem, az egyszerű, földhözragadt figurákat is, akik épp bumfordiságukkal, ügyetlenségükkel vagy épp gonoszságukkal érdemelték ki, hogy a közösség történettel emlékezzen rájuk, vagy tegye őket nevetségessé. A sok komoly elbeszélés között üdítő volt olvasni a csúffá tett pópákról, térítő papokról, vagy a cár megfutamított katonáiról szóló humorban is bővelkedő mondákat. Tematikusan is sokféle, gazdag tehát ez a válogatás. Épp ilyen az előadói stílus is. Néha szűkszavú, hétköznapi nyelven szólal meg az adatközlő, máskor költői magasságokban szárnyal. Helyenként versbe lehetne szedni a prózát. Egyik-másik történet szépségét csupán ez az ősi, leírásokban, ismétlésekben, gondolatpárhuzamokban bővelkedő próza teremti meg.
Egészében vegyesek tehát a benyomásaim. Néha elaltatott a szöveg, néha elvarázsolt. De élményként, benyomásként mégis ez a varázslat maradt meg.

mariannkiss1980 P>!
Domokos Péter (szerk.): Finnugor regék és mondák

Érdekes egy válogatás. Azt sajnálom, hogy nincs térkép a könyvben. Jó lett volna látni, hogy az egyes népcsoportok hol élnek. Természetesen most nem az ismertebbekre gondolok, a finnek, lappok, észtek elhelyezése nem okozott gondot. De meglepődtem, amikor egy -egy kis népről kiderült a mondákhoz tartozó nép bemutatóból, hogy a Baltikum lakói.
A finn, lapp és a Baltikum népeinek mondái, regéi viszonylag ismerősek, érthetőek voltak. Az uráli népeknél viszont előfordult, hogy hiába olvastam el a mondatot egy szót sem értettem belőle. Ott tényleg szükség volt a rész eleji bevezetőre, meg a rész végi jegyzetekre.

olvasóbarát>!
Domokos Péter (szerk.): Finnugor regék és mondák

Természeti népek élete, eredetmondák, teremtéstörténetek, a közösség erős embereinek estei a mindenféle ellenségekkel, az ördög emberek körüli ólálkodásáról, rokoni szálak és sajnos a népek közötti csatározások történetei olvashatók a kötetben. A föld, a víz, a mocsár is megszemélyesül csodás lényekkel népesül be ( vízanyó, földanya, mocsáranya) ezekkel a lényekkel az emberek kapcsolatot ápolnak, segítik egymást. Jó gyűjtemény, érdekes olvasmány.

Zoltán_Bálint>!
Domokos Péter (szerk.): Finnugor regék és mondák

Régóta el akartam már olvasni ezt a könyvet, mert a regék, mondák mindig is érdekeltek. A rokonság miatt pedig különös képen érdekelt a téma. Voltak a történetek között átfedések, de ez ebben a kultúrkörben természetes és nem volt igazán zavaró.

BarbieB >!
Domokos Péter (szerk.): Finnugor regék és mondák

Különleges élmény olyan népek, népcsoportok mondáit olvasni, akik minden valószínűség szerint egyedüli rokonaink – nagy elvárásokkal tekint elébe a magyar ember az első találkozásnak, hiszen olyan jó lenne tartozni valahova, valakikhez, és nem „földönkívüliként” leledzeni Európa közepén.
https://litfan.blog.hu/2013/06/16/domokos_peter_finnugo…

blindspot>!
Domokos Péter (szerk.): Finnugor regék és mondák

Érdekes mondákat tartogat a kötet, helyenként mókásak és hátborzongatóak is. Sajnálatos hogy sok benne szereplő népnek veszélyeztetett a nyelve, kultúrája. A legemlékezetesebbek a lapp, vogul és osztják történetek maradtak számomra, az elszigeteltség megőrizte az ősibbnek, mitikusnak tűnő elemeiket, és azok, amelyekben az ember és természet összertartozása jelenik meg valamilyen formában.


Népszerű idézetek

olvasóbarát>!

– Nem mehetünk, édesanyánk, hozzád többé vissza, lásd, szarvaink nőnek, pezseg a vér bennünk, tűz ég a bokánkban, nincsen maradásunk! Zöld mezőben futni vágyunk, az már a mi mulatságunk, patáinknak dobbanása, az már a mi vigasságunk. Vár minket a tundra, ott a mi szállásunk, vad szarvas-testvéreink, ott, amerre járnak, az a mi járásunk, fű, amit legelnek, az a mi élésünk, erdő, ahol hálnak, az a mi lakásunk.

134. oldal, Mese a hollóról, a fókáról meg a vadrénről

Kapcsolódó szócikkek: szarvas
1 hozzászólás
Habók P>!

-Hej, fiam, fiam – sóhajtott fel az anyja. – Amíg nem voltak gyermekeim, csak egy bánatom volt. Megszülettek, s most két bánatom van.

Dubolgo

olvasóbarát>!

Csontszáj kiabál, ring alatta bőrszakáll!

26. oldal A kakasról - Boszorkányünnep a malomban c. monda

Lexen P>!

„Hát ez meg mi lehet? Jön az erdő, közeleg!”

38. oldal

Lexen P>!

A Fennoskandia keleti rengetegeiben évszázadokon át szétszórtan s hosszú ideig viszonylag háborítatlanul élő, eldugott kis nép képzeletvilágában és ajkán született meg a Kalevala hírneves hőseinek, epizódjainak s tárgyainak többsége.

41. oldal

Lexen P>!

[…] népköltészete gazdagságát és eredetiségét tekintve azonban „első az egyenlők között” – a karjalai.

41. oldal

Habók P>!

A zsenge vetés is megmutatja, milyen termés ígérkezik, a gyereken is látszik milyen ember lesz!

Történet Bardról és Ajráról

Lexen P>!

– A sziklahasadékba megyek hát! – mondta végül az ördög.
– No, az a tiéd lehet – hajlott rá az Isten. – Hiszen az ördögnek is kell élnie valahol!

47. oldal

Lexen P>!

A világot pünkösd első napján teremtették, az állatokat meg pünkösd másnapján.

44. oldal

Lexen P>!

Az Isten és az ördög együtt teremtette a világot. Nagy munkában voltak: együtt alkották a földet, az embereket, az állatokat s a földkerekségen mindent, ami csak létezik.
Együtt fogtak ugyan a munkához, ám az ördög a maga dolgát rosszul csinálta, nem az Isten szándéka szerint járt el.

45. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Domokos Péter (szerk.): Finnugor-szamojéd (uráli) regék és mondák I-II.
Nagy Katalin – Fehérvári Győző (szerk.): Dalom, dalom, hej! Regém, regém, haj!
Kerezsi Ágnes: Az uráli népek néprajza
Képes Géza (szerk.): Napfél és éjfél
Csepregi Márta (szerk.): Finnugor kalauz
Nagy Katalin (szerk.): „Hét határon hallik húros daru hangja”
Dornbach Mária (szerk.): Erős mackó
Bereczki Gábor (szerk.): Hozott isten, holdacska!
Erdődi József (szerk.): A Hold-szép leány meg a vízikirály
Pap Éva (szerk.): A medvefiú