A ​világirodalom legszebb elbeszélései I-III. 12 csillagozás

Az ókortól a XX. századig
Domokos János (szerk.): A világirodalom legszebb elbeszélései I-III.

„A ​világirodalom egységes, összefüggő folyamat, egyetlen hatalmas vérkeringés. Mikor Goethe először észrevette és nevet adott neki, már réges-régen létezett: mert sokkal régibb, mint a nemzeti irodalmak.
Csakhogy akkor még nem hívták »világirodalomnak«, hanem jelző nélkül, pusztán csak »irodalomnak«. Jelző inkább az egyes nemzetek külön literatúráját illette. A világirodalom nem ezekből állt össze nagyobb egységgé. Ellenkezőleg: az egyes nemzeti irodalmak különültek el a világirodalmon belül, mint állam az államban, külön nyelveik védbástyái mögött, mindjobban önálló életet kezdve…” (Babits)
Egy válogatásban bemutatni a novellát, úgy, hogy a vállalkozás a legkülönbözőbb szempontoknak megfeleljen – hogy bemutassa mindazt, ami előzménynek tekinthető: a görög és latin műveltséggel érintkező perzsa, indiai, arab elbeszélés-gyűjtemények egy-egy darabját. Magáét a görög és latin elbeszélő prózát, a középkori fabliau-t, az európai és kisázsiai fejlődéstől függetlenül… (tovább)

A művek szerzői: Hérodotosz, Apuleius, Longosz, Giovanni Boccaccio, Heinrich von Kleist, Alekszandr Szergejevics Puskin, Honoré de Balzac, Prosper Mérimée, Edgar Allan Poe, Nyikolaj Vasziljevics Gogol, Theodor Storm, Gottfried Keller, Gustave Flaubert, Lev Tolsztoj, Nyikolaj Leszkov, Bjørnstjerne Bjørnson, Pedro Antonio de Alarcón, Anatole France, Henryk Sienkiewicz, Mikszáth Kálmán, Guy de Maupassant, Joseph Conrad, Anton Pavlovics Csehov, Tömörkény István, H. G. Wells, Vicente Blasco Ibáñez, Luigi Pirandello, Makszim Gorkij, Alekszandr Kuprin, William Somerset Maugham, Thomas Mann, Jack London, Móricz Zsigmond, Mihail Sadoveanu, Stefan Zweig, Valéry Larbaud, James Joyce, Ivan Olbracht, Franz Kafka, D. H. Lawrence, Katherine Mansfield, Miroslav Krleža, Iszaak Babel, F. Scott Fitzgerald, Giuseppe Tomasi di Lampedusa, William Faulkner, Ernest Hemingway, Miguel Ángel Asturias, Erskine Caldwell, Mihail Solohov, Artur Lundkvist, Gelléri Andor Endre, Emilijan Sztanev, Albert Camus, Fukadzava Hicsiró, Camilo José Cela, Juan Rulfo, Diego Hurtado de Mendoza, Gabriel García Márquez, Jerzy Andrzejewski, Mario Vargas Llosa, Karel Čapek, Miguel de Cervantes

Tartalomjegyzék

7 további kiadás


Kedvencelte 1

Most olvassa 4

Várólistára tette 19

Kívánságlistára tette 15


Kiemelt értékelések

kaporszakall>!
Domokos János (szerk.): A világirodalom legszebb elbeszélései I-III.

Egyszer volt, hol nem volt egy Világirodalom Remekei nevű sorozat, s annak első folyamában (1966-ban) egy válogatás a világ novellaterméséből, a XIX. század végéig.* Aztán – a második folyamban (1968) ez folytatódott, az akkor még csak kétharmad arányban kifogyott XX. századdal.**

Majd telt-múlt az idő, s a kultúrpolitika úgy vélte, érdemes lenne kiadni a kettő egyesített változatát. És ez létre is jött, fogyókúrával és némi ráncfelvarrással kombinálva. Domokos János, az előzmények szerkesztője kapta a feladatot, hogy kiszórja a túlsúlyt a korábbi kötetekből, s az eltelt két évtized újdonságaiból néhány darabot beválogasson az új kiadásba.

Az eredmény felemás. Az első kötet, mely a klasszikus időszak kiherélésével keletkezett, sokat megtartott az eredeti gyűjtemény szerkezetéből, és koncepciójából, s elég jól hozza a szerzők legjavát. Bár néhány nagy név kihullott a rostán, de a maradék még jó képet ad a világirodalom novellisztikájának egészéről, fókuszban a műfaj felvirágzását hozó XIX. századdal. A nagy nemzeti irodalmak dominálnak (főleg a francia, német és az orosz), az angol és amerikai szerzők valamelyest alulreprezentáltak.

A második rész eredeti anyaga, a XX. századdal, viszont súlyos sérüléseket szenvedett. Olyan jeles írók hiányoznak belőle, mint Joseph Conrad, Joyce, Fitzgerald, Sartre, Bulgakov, Böll vagy Lenz. Az angol irodalomból ezzel szemben beválogatták Maughamot (aki többnyire nem tud írni) és Graham Greene-t, aki tud, csak pont az itteni novellája didaktikusan lapos. És – osztályharcos alapon – bekerült, mint újdonság, Andrzejewski nyalós novellája, Az aranyróka is, a színvonalat tovább csökkentendő. A két záródarab a hetvenes években felfedezett Latin-Amerikát képviseli, Márquez és Lllosa egy-egy írásával, nem is rosszakkal, de ez a kötet egészén már nem segít.

A kultúrsznobériával kacérkodó ifjú molyoknak hasznos ismerkedés lehet a novella műfajával, de én inkább az említett két előd-válogatást ajánlanám a figyelmükbe. A legnagyobb írók saját köteteit idővel úgyis begyűjtik…

*Domokos János – Görög Lívia (szerk.): Világirodalmi dekameron I-III.
**Domokos János (szerk.): Huszadik századi dekameron I-II.

Klára_Bujdosó>!
Domokos János (szerk.): A világirodalom legszebb elbeszélései I-III.

Sok gyönyörű szöveget olvastam ebben a válogatásban. A legmeghökkentőbb, amivel azóta is ritkán találkozom: a Lampedusa-novella.

2 hozzászólás
csiripelek>!
Domokos János (szerk.): A világirodalom legszebb elbeszélései I-III.

Mindenképpen megérte elolvasni, nagyon sok kedvemre való történetet/gondolatot leltem benne. Mivel nem szoktam túlzottan sok elbeszéléskötetet vagy hasonlót olvasni, így ha ezt nem veszem kézbe, rengeteg jótól fosztottam volna meg magam. Ráadásul jó pár író iránt felkeltette az érdeklődésemet. Valóban szuper :D

szivtiproimi>!
Domokos János (szerk.): A világirodalom legszebb elbeszélései I-III.

Nem olyan rossz válogatás, de azért érződik, hogy melyik korszakban állították össze. Kicsit sok benne a Lenin-díjas Író, a Nobel-díjasokról nem is beszélve.


Népszerű idézetek

lone_digger P>!

És a példabeszéd is azt tartja, inkább adj tanácsot, mint kalácsot.

186. oldal, I. kötet, A szabó története: A bagdadi borbély (Az Ezeregyéjszaka meséiből)

Iustitia>!

Mert azt mondják, aki megbízhatóban bízik, bizalmával bizonyára nem bízta el magát.

171-172. oldal, A szabó története: A bagdadi borbély,

Iustitia>!

Ó, uram, aki siet, ördög hajtja, lassú munka: áldás rajta.

172. oldal, A szabó története: A bagdadi borbély

Iustitia>!

Minden zsarnok egy más hatalmától reszket.

172. oldal, A szabó története: A bagdadi borbély

Iustitia>!

Embert emberré tudománya tesz csak, (…)

181. oldal, A papagáj tizenkilencedik meséje


Hasonló könyvek címkék alapján

Az ezeregy éjszaka meséi
Rácz Olivér: Csillagsugárzás
Simon Róbert (szerk.): Az ezeregyéjszaka meséi
Simon Róbert (szerk.): Mai perzsa elbeszélők
Ezeregy éjszaka
Négy mese az Ezeregyéjszakából
Benedek Elek: Ezüst mesekönyv
Rába György (szerk.): Verses világjárás
Ezeregyéjszaka I-III.
Radó Antal (szerk.): Ezeregy éjszaka regéi