Kincseim 5 csillagozás

Aki ismeri az agykontroll nevű stresszkezelő és elmefejlesztő módszert, annak valószínűleg Domján László neve is ismerősen cseng. Ő a módszer hazai atyja, aki több mint harminc évvel ezelőtt lefordította José Silva Agykontroll című, világsikerű könyvét, majd miután elvégezte külföldön az agykontroll-oktatói tanfolyamot, meghonosította nálunk a módszert. Kollégáival együtt évtizedek óta tanít: több ezren végezték el nála/náluk az alaptanfolyamot, és több ezerre tehető azok száma is, akik az Agykontroll Kft. által kiadott, hazai és külföldi kiadványoknak hála, hatékonyan tudtak segíteni önmagukon, illetve másokon.
Azt hiszem, ez a könyvecske némi jóindulattal tekinthető úgy, mint a pont a mondat végén – mely utóbbi nélkül ugyebár nem válik értelmetlenné a mondat, de ha figyelmetlenségből lemarad, hiányérzetünk támad.
Ilyesfajta hiányérzet évek óta él a tanfolyamot végzettek körében (természetesen tisztelet a kivételnek): sokan kíváncsiak ugyanis D.L.-ra, mint magánemberre, és valószínűnek tartom, hogy a sztárokhoz hasonlóan neki is vannak fanatikus rajongói, akik bizony minden D.L-val kapcsolatos új információmorzsán napokig csámcsognak, mint kutyák az odavetett koncon. Na, velük D.L. nem bőkezű, mert bár tudni ezt-azt a magánéletéről – amiket interjúk keretében ő maga árult el – , a történet évek óta ugyanaz, nemigen bővül új elemekkel (sehol egy szerető, egy lesittelt, narkós féltestvér vagy eltitkolt gyermek). Azt is éveken át titok övezte, hogy milyen betegséggel küzd, miért nem tanít immáron három-négy éve.
Aztán egyszer csak jött az őszinte vallomás arról, hogy Parkinson-kóros. És jött a várva várt visszatérés is, valamint ez a kis kötet, amiről a cím és a fülszöveg alapján joggal hihetjük, hogy valami pluszt ad. Személyes vallomást az életről úgy általában, és D.L. saját életéről is.
Ám D.L. úgy tett, mint a népmesében az okos lány: hozott is ajándékot meg nem is. Hozott, mert a rövid személyes történetek és a könyvekből, valamint általa készített interjúkból idézett szövegrészletek (agykontroll)sikerekről, az élet értelméről; arról, hogy miként működik a világ, és hogyan találhatjuk meg benne a saját helyünket, valóban kincsek, ahogyan arra a címben is utal. És nem hozott, mert mindezek a személyes történetek, sikerek, és egyebek már megjelentek korábbi agykontrollos kiadványokban is! Az egyetlen újdonság, hogy D.L. a több ezer (siker)történetből kiválasztotta és külön kis kötetbe gyűjtötte a személyes kedvenceit. Így tehát azok, akik valami igazán újat vártak, és akik D.L.-ről magáról is szerettek volna lényegesen többet megtudni, érzésem szerint joggal csalódhattak… – hát még ha hozzászámítjuk, hogy a kötet rövidke terjedelme semmiképpen nem áll arányban a borsos árral.
Ami azonban engem illet, akkorát nem csalódtam, mert a rendezőelv, amely mentén összeállította ezt a kis kötetet, tulajdonképpen tetszik. A közzétett (siker)történetek, interjú- és könyvrészletek inspirálnak, felemelnek, tágítják a perspektívát, és az, hogy miért éppen ezek kerültek kiválasztásra, véleményem szerint magáról D.L.-ről is sokat elárul.