Metró ​– A trilógia (Metró 2033 1-3.) 10 csillagozás

Dmitry Glukhovsky: Metró – A trilógia

Az egész világ romokban hever.
Moszkva szellemvárossá változott, megmérgezte a radioaktív sugárzás, és szörnyek népesítik be. A kevés életben maradt ember a moszkvai metróban bújik meg – a föld legnagyobb atombombabiztos óvóhelyén. Az alagutakban sötétség honol és borzalom fészkel.
Artyomnak az egész metróhálózaton át kell jutnia, hogy megmentse a szörnyű veszedelemtől az állomását, sőt talán az egész emberiséget. De hogyan tudja majd eldönteni, hogy hőstettet követ-e el vagy óriási hibát?

Glukhovsky története az atomháború utáni világot írja le, de valójában nagyon is a mostani világunkról szól: hidegháborúról, menekültválságról, új diktatúrákról…

A Metró három része a világ számos országában bestseller lett, és népszerű számítógépes játékok is készültek belőle. Most először jelenik meg a trilógia – melyet a szerző 2019-ben kiegészített egy új fejezettel – egy kötetben.

Eredeti mű: Дми́трий Глухо́вский: Метро

Tartalomjegyzék

>!
Európa, Budapest, 2019
1168 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635040179 · Fordította: Bazsó Márton, Goretity József, M. Nagy Miklós

Enciklopédia 8

Szereplők népszerűség szerint

Artyom · Melnyik · Danyila · Kán · Szuhoj

Helyszínek népszerűség szerint

Moszkva · metróállomás · Polisz


Kedvencelte 3

Most olvassa 20

Várólistára tette 44

Kívánságlistára tette 105


Kiemelt értékelések

>!
csilla123 P
Dmitry Glukhovsky: Metró – A trilógia

Mindenekelőtt leszögezném, hogy én a Metró játékokkal előbb “találkoztam”, ezek után pedig nem is terveztem elolvasni a könyveket, de ha már egyszer kiadták önvédelmi fegyverként egyben a trilógiát, gondoltam ideje lenne erre is sort keríteni.
A Metró 2033-at imádtam. Nem volt olyan akciódús, félelmetes meg annyira sem, mint amire számítottam, de ezt leszámítva minden meg volt benne. Az egész metrórendszer leírása nagyon tetszett, minden állomás egy külön állam, a nyomortól a viszonylagos jólétig minden élethelyzet megtalálható, különféle politikai eszmékkel megspékelve, sőt még kannibálokkal is találkozhatunk, és persze, ha ez nem lenne elég, még Jehova tanúinak is sikerült túlélniük, és boldogan zaklatják az útjukba kerülő szerencsétleneket. Artyom útja során rengeteg emberrel találkozik, akiknek más és más az életfilozófiájuk, és ezt persze szívesen meg is osztották a főhőssel egy jó kis gombatea mellett. A két államást összekötő alagutak pedig rengeteg veszélyt rejtenek, és az emberek életére törő ellenség sokszor nem is látható, és nem lehet csak úgy egy fegyverrel elintézni. spoiler Amire viszont a legkiváncsibb voltam, azok a feketék, és sajnáltam, hogy a könyv ennyire keveset foglalkozott velük, kicsit hiányérzetem volt a végén, a továbbiakban meg már nincs is róluk szó sajnos.

És akkor jött a Metró 2034… Nem voltak nagy elvárásaim, tudtam, hogy gyengébb mint az első rész, de még így is csalódtam. Az író fogott mindent, ami jó volt a Metró 2033-ban, és kivágta a kukába. Az tény, hogy Artyommal ellentétben itt a három főszereplőnek már volt személyisége, de hogy minek? Hunternek először örültem, de aztán már úgy voltam vele, hogy kösz, de kösz nem. Homérosz még elment, de Szása… Hiányoltam az első részből egy jó női karaktert vagy úgy egyáltalán egy női karaktert, de nem ezt a szerelmes, ments meg Hunter, én majd jobb emberré teszlek kiscsajt vártam. spoiler Úgyhogy jobb lett volna hanyagolni inkább. A cselekmény semmi extra, megegyezik az előzővel, csak itt nem feketék vannak, hanem spoiler. A cselekmény is sokkal lineárisabb, míg ott Artyom útján volt a hangsúly, itt inkább az akcióra (akart) koncentrál(ni), de nagyon középszerű lett. És a spoiler Ez a jobb lett volna, ha inkább meg sem írja kategória.

Szerencsére a Metró 2035 visszatér Artyomhoz, és egy érdekesebb történetet is kapunk mellé. Nem voltam teljesen megelégedve vele azért, spoiler
Szóval összességében jó, és érdekes volt, de nem hozta azt a színvonalat, mint az első rész. Mivel itt három könyvet csillagozok, így kiemelném, hogy az egy csillag levonás többnyire a Metró 2034 miatt van. Az első rész kedvenc lett, a harmadik rész jó, de a második teljesen felesleges.

Akinek tetszett a könyv meg annak is, akinek nem annyira ajánlom a játékokat, már csak a második rész miatt is, ami teljesen eltér a könyvtől, viszont szintén Glukhovsky írta és nem is igazán értem, miért nem inkább ezt írta meg a könyvben is, ráadásul a Metró 2035-öt is emiatt írta, ha jól tudom.

3 hozzászólás
>!
JustOneMorePage
Dmitry Glukhovsky: Metró – A trilógia

Miután elolvastam a könyvet:
„Úristen! A metrón ülök, és azon merengek, hogy minek olvastam el ezt a könyvet…Milesz, ha elmegy az áram? Mi van, ha hírtelen becsapódik pár „interkontinentális lezúzom az arcod”? Csak ne kelljen a mutánsokkal küzdenem. A mellettem ülő férfi úgy néz rám, mintha valami őrült lennék…de valóban itt van? Vagy csak az alagútiszony miatt látom őt? Mi ez a halk kaparászás? Csak ne patkányok legyenek! Egy pillanatra elment a fény, mikor a kocsik belépnek egy állomás területére… nagyon félek. Mi lehet odakint? Az állomáson vajon adnak kolbászt teáért? Nincs nálam töltény, miért is lenne? Zakatol a szerelvény, újra az alagútban vagyunk. Már akkor sem tudnék leszállni a következő állomáson, ha akarnék. KI KELL JUTNOM A FÖLD ALÓL!! Látnom kell, hogy van még világ!”
Személyes véleményem szerint, a legjobb valaha írt horror. Kellőképp rátelepszik az ember lelkére, és nem engedi el. Egy pillanatra sem unatkoztam alatta, pedig elég hosszú és aprólékos könyv. Annyi borzalom van a lapjain, amit még a Király is megnézhet, pedig ő szakértő. Milyen üdítő Anyegin és Ivan I. Halála után, ilyen könyveket olvasni. Ahol jelen van az oroszok sajátságos stílusa, de mégis könnyen fogyasztható és nem égeti ki az agyad (nem?). Bár hosszabb lett volna.

>!
Gyula_Turcsán
Dmitry Glukhovsky: Metró – A trilógia

Ajánlom mindenkinek az egész trilógia elolvasását :) Habár feleslegesen, hiszen ha elolvasod az első részt és megtetszett, akkor már úgy sincs megállás.
Kicsit komolyabb, sötétebb mű, mint a nagy átlag, de ez kell, hogy az ember megértse, hogy milyen világban is élnek Artyomék.


Népszerű idézetek

>!
csilla123 P

Az állomások függetlenek és önállóak lettek, sajátos törpeállamok saját ideológiával és rendszerrel, vezetőkkel és hadseregekkel. Harcoltak egymással, föderációkba és konföderációkba egyesültek, egyik nap még felemelkedő birodalmak fővárosává válva, hogy másnapra aztán legyőzzék és gyarmatosítsák őket tegnapi barátaik vagy rabjaik. Rövid időre szóló szövetségeket kötöttek a közös fenyegetés ellen, hogy aztán a fenyegetés elmúltával újult erővel essenek egymás torkának.

15. oldal, 1. fejezet - A világ peremén

Kapcsolódó szócikkek: metróállomás · Moszkva
>!
csilla123 P

– (…) Nálam most este van, nálad reggel, és akkor mi van? Az olyanok, mint ti, amikor utaztok, olyan féltő gonddal őrzitek az óráitokat, ahogy az ősemberek óvták a pislákoló parazsat az égetett cserépedényekben, remélve, hogy tüzet éleszthetnek belőle. De vannak mások is: akik elvesztették, vagy talán kidobták a maguk parazsát. Hisz tudod, a metróban lényegében mindig éjszaka van, ezért az időnek itt nincs értelme, ha egyszer pontosan nem lehet követni. Verd szét az órádat, és meg fogod látni, mivé válik az idő, ez nagyon érdekes. Megváltozik, és többé nem ismersz rá.

109. oldal, 6. fejezet - Az erősebb jogán

Kapcsolódó szócikkek: Kán
5 hozzászólás
>!
csilla123 P

Az alagutakat nem emberek számára építették, ez biztos, az embert pedig nem az alagutak számára alkották.

773. oldal, 3. fejezet - A cső

Kapcsolódó szócikkek: Artyom
>!
csilla123 P

Vannak dolgok, amiket nem akar megtenni az ember, megfogadja, hogy nem teszi meg őket, megtiltja magának, aztán váratlanul maguktól megtörténnek. Meggondolni sincs érkezése őket, megkerülik az agyközpontot: megtörténnek, s kész, s csak az marad, hogy csodálkozva nézi és győzködi magát az ember, hogy ebben semmi vétke nincs, ez csak úgy magától történt meg.

176. oldal, 8. fejezet - A Negyedik Birodalom

Kapcsolódó szócikkek: Artyom
>!
csilla123 P

– Jegyezd meg: három kör a lámpával a megkülönböztető jelünk. Ha ugyanígy válaszolnak neked, bátran mehetsz feléjük, az övéiket nem bántják. Ha nem világítanak, vagy nem így világítanak, akkor szedd a lábad. Azonnal!
– De hiszen ha lámpájuk van, akkor az azt jelenti, hogy emberek, nem pedig valamilyen felszíni teremtmények – vetette ellen Artyom.
– Nem tudni, melyik a rosszabb – felelte élesen Melnyik, és nem szolgálva további magyarázattal, elindult a lépcsőkön felfelé, a Könyvtár bejáratához.

279-280. oldal, 13. fejezet - A Nagy Könyvtár

Kapcsolódó szócikkek: Artyom · Melnyik
>!
csilla123 P

„Ez, Artyomka, alighanem az utolsó hely a Földön, ahol az emberek emberhez méltó módon élnek. Ahol még nem felejtették el, hogy mit jelent az, hogy ember, és hogyan kell ennek a szónak hangzania.” Mostohaapja keserűen elmosolyodott, és hozzátette: „Ez a Város…”

75-76. oldal, 4. fejezet - Az alagutak hangja

Kapcsolódó szócikkek: Artyom · Polisz · Szuhoj
>!
csilla123 P

Kiderült, hogy a saját útját járta, és életének eseményei logikus szüzsét alkottak, melynek hatalma volt az emberi akarat és értelem felett, úgyhogy ellenségei megvakultak, a barátai pedig újra látni kezdtek, hogy idejében a segítségére érkezzenek. A szüzsé, mely a valóságot úgy irányította, hogy a valószínűség változhatatlan törvényei engedelmesen, gyurmaként változtattak a formájukon egy láthatatlan tenyér egyre erősebb nyomására, mely az élet sakktábláján mozgatta őt… És ha ez valóban így volt, magától elesett a kérdés, amelyre korábban csak komor hallgatással és fogak csikorgatásával lehetett válaszolni: mi végre mindez?

246-247. oldal, 11. fejezet - A rendelt úton

Kapcsolódó szócikkek: Artyom
>!
csilla123 P

– Te is feljössz? Minket kísérni? Keresni a nem tudom, mit? – kérdezte kajánul.
– Hogy mit, azt én tudom – vágott vissza Danyila –, de arról fogalmam sincs, hogy te hogyan akarod megtalálni.
– Nekem sincs – ismerte el Artyom. – Nekem azt mondták, hogy majd megmagyarázzák… Hát várom.
– Nekem meg azt, hogy egy látnokot küldenek fel, aki megérzi, hova kell menni.
– És én volnék a látnok? – nevette el magát Artyom.

275. oldal, 13. fejezet - A Nagy Könyvtár

Kapcsolódó szócikkek: Artyom · Danyila
>!
csilla123 P

Fennmaradhat-e az ember, és ha igen, ugyanaz az ember lesz-e, aki meghódította és magabiztosan irányította a világot? Most, amikor Artyom maga is megítélhette, mekkora magasságból zuhant szakadékba az emberiség, végleg elillant a hite a szép jövőben.

302. oldal, 14. fejezet - Fent, a felszínen

Kapcsolódó szócikkek: Artyom
>!
Adrienn_ka

Kevés a férőhely a paradicsomban, csak a pokol kapui vannak tárva-nyitva bárki számára.


Hasonló könyvek címkék alapján

M. R. Carey: Kiéhezettek
Amy Tintera: Reboot – Lázadók hajnala
Stephen King – Owen King: Csipkerózsikák
Robert Merle: Malevil
Blake Crouch: Wayward Pines
Josh Malerman: Madarak a dobozban
Szergej Lukjanyenko: Egyesült őrség
Mira Grant: Feed – Etetés
Ben H. Winters: Az igazság határán
Tatyjana Tolsztaja: A macskány