A Magyar Katolikus Lexikon XVI. kötetével 33 év munkája fejeződött be. A katolikus Egyház és a kereszténység kétezer éves tudáskincsét közreadó monumentális sorozat 74 témakörben 46.000 szócikket és 58.000 címszót tartalmaz, több ezer képpel és illusztrációval. A pótkötet az előző kötetekből kimaradt, vagy egy adott témakörben – az elmúlt években – újként megjelent ismeretanyagot adja közre. A Pótkötet adatgyűjtése 2010. december 31-én zárult.
Magyar Katolikus Lexikon I–XVII. 0 csillagozás
Enciklopédia 8
Szereplők népszerűség szerint
Most olvassa 1
Népszerű idézetek
Fogolykiváltó Boldogasszony (BMV de Mercede): Ünneplése a mercedáriusok rendjében kezdődött. 1218. VIII. 1-jén éjszaka a Boldogságos Szűz látomásban buzdította Nolascói Szt. Pétert fogolykiváltó rend alapítására. E jelenés emlékére – melynek hatására Nolascói Szt. Péter és Pennaforti Szt. Rajmund megalapította a mercedáriusok fogolykiváltó rendjét – kezdték ünnepelni. Az egész Egyház számára 1696-ban vált kötelezővé, szeptember 24-ét jelölték ki napjául. 1969 óta nem szerepel a liturgikus naptárban, de a Fogolykiváltó Boldogasszony tiszteletének tartalma bővült a szenvedélybetegek, különböző függőségekben szenvedők szabadulásának kérésével. Budakeszi-Makkos Mária Angyalok Királynője kegyképét Fogolykiváltó Boldogasszonyként is tisztelik.
trinitáriusok: rabváltó klerikus szerzetesrend. 1195 körül Mathai Szt. János és Valois Szt. Félix rabváltás céljából alapította, a 19. századtól a rabszolgák felszabadítása lett a fő feladat. – 1. Eredete. Mathai János 1193/94. XII. 28-án Párizsban első szentmiséje bemutatása közben látomásban látta a trónon ülő Krisztust, aki egy fehér és egy néger foglyot bízott rá. […] III. Ince pápa 1198. XII. 17-én hagyta jóvá a regulát, mely a 3 hagyományos fogadalom mellett a Szentháromság különös tiszteletére, a szerzetesi fegyelem szigorú megtartására és arra kötelezte a rend tagjait, hogy a pogányok fogságában sínylődő keresztény testvéreiket, ha kell, még önmaguk feláldozásával is kiváltsák. A rend és a házak bevételeinek 1/3-át rabváltásra, 2/3-át önfenntartásra és helybeli karitatív célokra kelltt fordítaniuk. Ruhájuk fehér, a skapulárén elől kereszt, melynek függőleges szára vörös, vízszintes szára kék. Franciaországban szamaras testvéreknek is nevezték őket, mert a regula szerint csak szamáron közlekedhettek, lovon nem. […]
Életmódjuk szegényes, aszkéta élet volt. Miután tartozkodtak a húsételektől (csak vasárnap és hat nagyobb ünnepen ettek húst), szívesen telepedtek le ott, ahol hallal táplálkozhattak. Lakásuk a lehető legridegebb: elzárkóztak a világ szeme elől. Illaván pl. kulccsal zárták az ablakokat. […]
Feloszlatásuk. A trinitáriusok kolostorai nemcsak a városok, hanem messzi vidékek hitéletének is virágzó központjai voltak. A rend meggazdagodott, vagyona legnagyobb része bécsi bankokban volt elhelyezve, emiatt ellenséges, irigy szemmel nézték. Arra hivatkoztak, hogy a trinitáriusok kiviszik a pénzt az országból, haszontalan csőcselék népséget váltanak ki, pedig nincs azoknak rossz sorsuk a pogányok közt sem, így pénzükkel a pogányokat gazdagítják, sőt egyenesen ösztönzik az afrikai kalózokat a keresztények elfogására. Ezért II. József 1781-ben megtiltotta az újoncok felvételét. 1783. XI. 20-án betiltotta a rend működését és eltörölte a monarchia egész területén. […] A feloszlatás alkalmából készült leltárak igazolják, hogy a rend valóban nem kis vagyon felett rendelkezett, mert alig 90 év alatt annyit szereztek, hogy 500.000 forintot érő vagyont foglalhatott le tőlük a kincstár. De e leltárak tanúságot tesznek arról is hogy mind a hívek, mind az egyházi hatóságok rendkívül sok adományban, kedvezményben részesítették őket még közvetlenül a feloszlatás előtti években is. Haszontalan, fegyelmezetlen szerezetesektől egyaránt elfordultak volna nemcsak az egyházi hatóságok, hanem a hívők is. De mást is mutatnak a leltárak, azt, hogy valamennyi kolostor belső berendezése a lehető legszerényebb és legprimitívebb. Ha kevésbé fegyelmezett szerzetesek lettek volna, akkor rendi vagyonuk egy részét lakályosabb, megnyerőbb szobákra fordították volna, pedig csak tudományos könyvekkel tették meghittebbé rideg cellájukat. […]
Tevékenységük rabszolgák kiszabadítása és betegápolás. Megtelepedtek Amerikában is. 1986-ban visszatértek Franciaországba. 1990 körül 500 rendtag volt.
mercedáriusok (a lat. merces, 'díj, váltságdíj' szóból): eredetileg laikus lovagi közösség a muszlimok rabságába került keresztények kiváltására Dél-Spanyolországban és Észak-Afrikában. Nolascói Szt. Péter alapította, akit 1218. VIII. 1-jén éjszaka a Boldogságos Szűz látomásban buzdított fogolykiváltó rend alapítására. E látomás emlékét őrzi a Szűzanya Fogolykiváltó Boldogasszony titulusa és ünnepe. A mercedáriusok a trinitáriusokhoz hasonlóan külön fogadalmat tettek a fogolykiváltásra, melyhez a váltságdíjat a belépők vagyonának eladásából, adományokból és koldulásból biztosították. A kiváltottakat ünnepélyes körmenetben vitték haza, és segítették életük újrakezdését. […] A mercedáriusok kb. 100 ezer rabszolgát szabadítottak ki. A francia forradalom idején szinte teljesen kihaltak. A 19. sz. végén lelkipásztorkodó és tanító rendként éledtek újjá. Sajátos területük lett a szenvedélybetegek gondozása. 2000-ben 150 házban kb. 500 rendtag működik.
Hasonló könyvek címkék alapján
- Diós István (szerk.): A szentek élete I-II. ·
Összehasonlítás - Réti József: Örömet hozzak, hol gond tanyázik ·
Összehasonlítás - Vanyó László: Ókeresztény írók lexikona ·
Összehasonlítás - Versegi Beáta-Mária: Élet Forrás ·
Összehasonlítás - Néráth Mónika: A jelen lévő Isten ·
Összehasonlítás - Huzsvár László: Sajtóapostolból apostolutód ·
Összehasonlítás - Bangha Béla (szerk.): Katolikus lexikon I-IV. ·
Összehasonlítás - Szokol Réka – Szőnyi Szilárd (szerk.): Jezsuiták Magyarországon ·
Összehasonlítás - Dolhai Lajos: A szentelési szertartások ·
Összehasonlítás - Varga Géza (szerk.): Zoboralji harangszó ·
Összehasonlítás