A ​filozófiában jeleskedők élete és nézetei 1-2. 7 csillagozás

Nekem nagyon bejött a mű, mert sokat tanulhattam belőle, számos – nekem „fehér folt” világossá vált, avagy kiegészültek hiányosságaim. Nem állítom, hogy minden „vakfolt” eltűnt, sok még a tanulnivalóm, de ez a könyv hozzájárult ahhoz, hogy kicsit pótlásra kerüljenek azok is, akiket eddig elkerülték a figyelmem, illetőleg az ismertekről bővebb tudásanyagot kapjak. Mire is gondolok? Az általam ismertebbek: Szolón, Platón, Arisztotetész és Theophrasztosz, Szókratész és Eukleidész, vagy akár Xenophón. De ott vannak a többiek: Anaximandrosz, Aiszkhynész, Phaidón, Kebész, vagy akár Kratész … és akkor még nem is teljes a lista. Bevallom őszintén, csak néztem nagyokat, mert vagy nem is hallottam róluk, vagy valamely más mű említést tett róluk ugyan, de – lévén épp másról szólt az adott mű –, részletesebben ők nem kerültek ismertetésre. Úgyhogy sokan rám az újdonság varázsával hatottak.
Természetesen a mű magával Laertiosszal kezdődött, az ő nézeteiről, stílusáról, nyelvezetéről. Kaphattunk egy kis áttekintést az akkori korról, amiben élt. Hasznos mű, megismerhettem a különböző „iskolák” nézeteit, ők melyik álláspontot képviselték. Aztán jöttek csokorba gyűjtve maguk a filozófusok és egyéb tudományágak képviselői (a matematikától kezdve a fizikán át az orvostudományig), róluk röviden és még az is, hogy ki mely tudományág területén hány művel „képviseltette magát”. Aztán a különböző nézetek – s ami nekem kifejezetten tetszett, azok az úgymond magyarázatok, lábjegyzetek. Mert hát lássuk be, részemről sok helyen csak ámultam, de a klf. jegyzetek és magyarázatok sokat segítettek nekem abban, hogy jobban képben legyek. Ahogyan az idézetek is kifejezték a lényeget. Ami nekem még segítségemre volt, az a függelék és például a görög hónapok nevei off.
Azt nem állítom, hogy könnyed olvasmány lenne, de akit lenyűgöz a filozófia világa, vagy kíváncsi arra, hogy bizonyos dolgokról milyen nézetek láttak napvilágot, annak mindenképpen ajánlom.

Az egyik legismertebb és legtöbbet forgatott ókori görög nyelvű forrás. Az más kérdés, hogy mennyi a valóság és mennyi a legenda a filozófus-életrajzokban. Az ókorászok a mai napig bezárólag haszonnal olvassák, idézik, és mivel egyre kevesebb az ógörög szakos, illetve ógörögül értő szakember, nagyon jó dolog, hogy a teljes mű magyar fordításban is megjelent. Filozófia vagy történelem szakos hallgatóknak, ókortudományi PhD-tanulmányokat folytató doktoranduszoknak (szerintem) nélkülözhetetlen, segédkönyvként is használható forrás ez a mű. Köszönet Rokay Zoltánnak a nagy munkáért, és köszönet a Jel Kiadónak a megjelentetésért!
(szgá)