Medvevilág ​Szicíliában 20 csillagozás

Dino Buzzati: Medvevilág Szicíliában

A 20. századi olasz irodalom egyik legnagyobb alkotójának ez a különös meséje – melynél szebbet aligha írtak az elmúlt száz évben – Szicília Nagyhercege és a hegyi medvék közt hajdan dúlt, kísérteteket és repülő vaddisznókat is felvonultató háborúját beszéli el. Sikerül-e elfoglalnia a medvekirálynak Szicília trónját? És ha igen? Mivé lesz a tiszta, ősi medvevirtus? És kell-e félni a szörnyű tengeri kígyótól? Ha a vége jó, minden jó. Ha nem… Megtudja, aki elolvassa.

Eredeti megjelenés éve: 1945

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

>!
Ab Ovo, Budapest, 2004
112 oldal · keménytáblás · ISBN: 9639378305 · Fordította: Barna Imre · Illusztrálta: Dino Buzzati

Kedvencelte 2

Most olvassa 1

Várólistára tette 13

Kívánságlistára tette 13


Kiemelt értékelések

Ákos_Tóth IP>!
Dino Buzzati: Medvevilág Szicíliában

Különös kis mesekönyv, aminek a célkorosztályát kimondottan nehéz meghatározni – abban biztos vagyok, hogy a kiadó 5+ kategóriája kissé optimista, mivel a történet háttértartalma vastagon szól a felnőtt olvasóknak is, és szerintem nyugodtan feltételezhetjük, hogy ebből valamennyit a gyermeki lélek is felfog és elraktároz. Én a magam részéről minimum 7+ irányba lőném be a sztorit, bár azt is figyelembe kell venni, hogy miközben a szöveg közvetlenül egyértelműen a kisebbekre fókuszál (főleg ezzel a mackós vonallal), addig az eszmeiség határozottan érettebb hozzáállást igényel. Lehet, mégiscsak a felnőttek privilégiuma Buzzatit olvasni.

A sztori nem egyszerűen mese, szinte már afféle fantasy-esettanulmánynak is felfogható, tekintve, hogy a bevezetőjében felépített világ és a szereplők bemutatása egy teljes univerzumot rajzol fel lelki szemeink elé, ami messze túlmutat a konkrét cselekményen. Van itt két egymás mellett élő nép, egy kissé mesés, de valóságos alapokra épülő helyszín, kísértetek, szörnyek, varázslás, társadalmi modellek, a képzelt világ környezeti részletei, a fontosabbnak ítélt, de a történetben olykor csak néhány bekezdésben helyet kapó karakterek aprólékos jellemleírásai, és így tovább. Buzzati egy komplett legendáriumnak és megannyi csatolt mesének alapoz meg az előszóban, és nem is lepődnék meg, ha létezne valahol egy Medve-univerzumra épülő fan-fiction gyűjtemény.
Maga a konkrét szöveg nem szívbajos. Gaiman Coraline-jához hasonlóan van mersze cidris részleteket is közölni, illetve általában véve olyan konfliktusokat mutat be, amiket az emberi történetelemből merített a szerző: várostrom, háború medvék és emberek között, kísértetek és medvék találkozása, küzdelem szörnyekkel, tivornya, szerencsejáték, és főleg a bukott király utolsó álnok akciója, spoiler. Kicsit olyan érzésem volt, mintha Buzzati a valóság kegyetlenségére, és a fiatal olvasók későbbi könyvélményeire készíteni fel a befogadót. Világának logikája és szabályrendszere egyébként elég ambivalens, nagyon sok szeretetreméltó, pozitív motívuma van, ugyanakkor vitatkozni is lehet vele. Amikor például arról magyaráz, hogy nem kell félni a ma már különben sem létező szellemektől, majd a cselekmény szövésével is külön ráerősít erre a sugalmazásra, akkor nyilvánvalóan az ismeretlentől való – egyébként nagyon emberi, de sokszor alaptalan – félelemmel szemben lép fel, és ugyaninnen fejlődik majd ki valamiféle „szeress, ne háborúzz” gondolatiság is, amikor a kísértetek és a medvék együtt mulatnak, sőt, előbbiek segíteni akarnak Leander királyon. Amikor azonban a sztori végén visszairányítja a medvéket a hegyekbe, minimum vitatható, kétértelmű üzenetet próbál átadni: jelentheti mindez azt, hogy mindenkinek a saját természetes közegében a helye, legyen az élőhely, társadalmi rang, törzsi, nemi, vagy nyelvi közösség, bármi; de az is lehet, hogy egyszerűen csak a mindenkori emberiséget szeretné kissé a természet felé kormányozni, párhuzamot vonva a nyugati civilizáció elkényelmesedése és a modern kori gyarlóságok között.

Szerintem remek kis mese-képregény, érezhetően egy ligában focizik a Képes poémával is, de mivel gyermekorientált műről van szó, mindenképpen ajánlom, hogy először a szülők pörgessék át, és ők hozzanak döntést arról, megkaphatja-e a gyerkőc. Az mindenesetre biztos, hogy nekik – mármint apunak és anyunak – legalább olyan jól fog majd esni, mint a kölyöknek.

>!
Ab Ovo, Budapest, 2004
112 oldal · keménytáblás · ISBN: 9639378305 · Fordította: Barna Imre · Illusztrálta: Dino Buzzati
19 hozzászólás
Qedrák P>!
Dino Buzzati: Medvevilág Szicíliában

Nemrég láttam moziban az animációs filmet, és azután döntöttem úgy, hogy elolvasom a könyvet. Annyiban érdekes ez az infó, hogy szerintem a mozgóképes verzióban egy kicsit jobb dramaturgiát kapott a történet, kevesebb szereplővel, feszesebb cselekménnyel.
Nem tudom, hogy mennyire gyerekmese ez, én nem nagyon értek ahhoz, hogy a kicsiknek mit érdemes olvasniuk és mit nem. De talán azoknak érdemes elolvasni, akik már elkezdték az iskolát, mert van benne egy nagyon alapvető low fantasy eszköztár, amire tulajdonképpen maga a mese épül, ami a medvék szicíliai inváziójáról szól.
És persze 1945-ben íródott, ami bennem azért felveti azt a gyanút, hogy a gonosz nagyherceg esetleg Mussolini-e, a vaddisznók a németek, a medvék az amerikaiak, a történetben szereplő szicíliaiak, akik igazából nem is nagyon szólalnak meg, nos ők meg az olaszok. Meg persze egy tanmese arról, hogy a verejtékkel kivívott győzelem ma nehézsége ellenére még elhozhatja a züllést és az erkölcsi hanyatlást.

2 hozzászólás
Gelso P>!
Dino Buzzati: Medvevilág Szicíliában

Kíváncsi voltam, milyen mesekönyv is ez? A válaszom: hatásos la fontaine-i A tücsök és a hangya erkölcsi, tanító ember-állat mese olasz módra. Fiaba all'italiana szereplői: medvék és emberek; medvék, akik hasonulnak az emberekhez, és tőlük mindenféle haszontalan dolgot átvesznek. Medvék, akik emberré személyesednek (=züllenek): ruhába öltöznek, házakban laknak, lakmároznak, tivornyáznak, csapra eresztik a hordókat, pocakot eresztenek, kaszinóba járnak – hogy csak a legcsélcsapabb vanitákat említsem. A gyerekeimnek is szólt ez a felolvasás, bizony, eléggé nyögvenyelősen indult, de azt kell mondjam, hogy érdekessé vált onnantól, hogy a medvék megérkeztek az emberek világába. A harcok, Tóni előkerülése, lezüllése, a sunyi Salavári álnok húzásai, segítőkész Jázmin mackó győztes mentőakciója, amely szerintem túl sokáig váratott magára – egyre inkább lekötötték a gyerekek figyelmét. Sajnos számomra Leander király alakja kissé nevetséges, következetlen, összekeveredett, nem túl magabiztos király volt, akit simán az orránál fogva lehetett (félre is) vezetni. A mese nyelvezete kissé nehézkes volt, a rajzok élvezetesek, a régebbi kiadású mesekönyveket idézte. Viszont ami nagyon tetszett az emberi civilizációhoz tartozó „tartozékok” kissé lealacsonyító, ill. vicces minősítése a szóhasználatban: táncosnők firegtek-forogtak, uniformisba bújt, még monoklit is viselt, hosszú toll lengedezett a kalapján, a hacuka, úgy áll rajtuk, mint tehénen a gatya, pocakot eresztettek, polkát táncoltak, tortát, pecsenyét faltak, szivaroztak, pipáztak, káromkodtak, későn keltek, emberviseletet majmoló ruhákba bújnak, prémpalástban tetszelgett, mégha megsült is…
A tanulságok pedig? Még a felnőttek számára is kényes defekteket vett nagyító alá, és emiatt jó kis tükörnek tartom, emiatt a felnőttek számára sem lehet ez olyan olvasmány, amely nyom nélkül múlik el…
A gyerekeknek talán működhet tanulságul, de azt hiszem, mégsem fog működni, mert a végén még az erdőbe/barlangba, azaz a saját világukba visszavonuló medvék is sajnálattal hagyták itt az emberek világát. Szóval részemről a mese vége pontosan hiteltelenre sikerült vagy a rossz befejezés, vagy esetleg egy rosszul sikerült fordítás végett – (amit Barna Imréről még távolról sem merek feltételezni…!!!)
Szóval lett volna tanulság, de milyen tanulság az, amelyben az olvasó meg van alapjaiban rengetve???? Merthogy valamennyi visszavonuló medve sajnálta, hogy ott kellett hagyni az emberek civilizált világát és vissza kellett térni a saját huzatos barlangjaikba – eleget téve ezzel hőn szeretett Leander királyuk végső akaratának.

(Amúgy nekem elég katyvasznak tűnt sok esetben…, de az emberek elé tárt gúnyolódó tükör, csipkelődő szavak formájában elhintve – tetszett)
@Pistacchio Szicília irodalma kihívására – bár nem tipikusan a szicíliai irodalom része. Viszont a mese címében már Szicíliát idézi, és hát Szicíliában játszódik…

13 hozzászólás
adrienn_szucs>!
Dino Buzzati: Medvevilág Szicíliában

Egy egészen különleges könyvecske ez, az író saját illusztrációjával,amire ha tehetném, adnék még 5 csillagot.
A történet, bár gyerekeknek ajánlják, nem gondolnám, hogy nekik élvezhető; felnőttként viszont annál inkább. Tanító célzatú állatmese ez, akárcsak az Állatfarm, mély mögöttes tartalommal. Az Egy szerelem története után ( amit korábban olvastam az írótól) üdítő volt ez a merőben más stílus, viszont örültem az író felismerhető, gördülékeny stílusánának.

Olympia_Chavez P>!
Dino Buzzati: Medvevilág Szicíliában

Végére jutva a mesének, próbáltam megfogalmazni az első benyomásaimat és gondolataimat, aminek az lett az eredménye, hogy egyetértően bólogattam az értékelők és az ajánlók véleményére, miszerint ez bizony egy különös, sőt különleges történet. Ízig-vérig állatmese, annak minden jellemzőjével, épp ezért a felnőtt olvasó olykor kizökken a történetből és már csak a mögöttes erkölcsi tanulságot, vagy a társadalmi bírálatot látja. Biztos vagyok benne, hogy ez a mondanivaló a legkisebb olvasók számára is fogható üzenet, de az aranyos és kicsit együgyű mackók története őket sokkal inkább fogva tartja majd. A mese komplex, ráadásul kicsit olyan, mint egy gyerekekre szabott Trónok harca fejezet, amiben van némi szomorúság, tragédia és talán még brutalitás is, de egy hangyányit sem megterhelőbb lelkileg, mint Andersent, vagy a Tolsztoj meséket olvasni. Ráadásul ezt még kompenzálja is a szereplők bája, a kedves és aprólékos rajzok, a mókás kis versikék és a szerző humora, közvetlen stílusa.

Olvasás közben automatikusan fölvetődik az emberben a kérdés, hogy vajon hány éves kortól ajánlaná a könyvet. De ha mégsem, akkor a moly adatlapja is nagyon előzékenyen felteszi ezt a fogós kérdést. :)) A történet összetettsége miatt én 6 évre lőném be a korosztályt, de szinte biztos vagyok benne, hogy a képeket, a történettől függetlenül is szívesen nézegetni fogják ők is, illetve a kisebbek is. Ha pedig ráéreznek erre kis különleges világra, amit Buzzati alkotott, akár évről évre újra elővéve, egyre többet fognak maguknak fölfedezni belőle, mígnem felnővén rácsodálkoznak majd erre a kicsit történelemszagú szociológiai mesére és arra, milyen kincset őrizgettek.

olvasóbarát P>!
Dino Buzzati: Medvevilág Szicíliában

Harmadik, és megint nagyon más könyvem a szerzőtől. A Tatárpuszta és az Egy szerelem története után ez a szokatlan, erkölcsi tanulságokat tartalmazó mese szokatlan a szerzőtől, nem is gondoltam, hogy írt ilyet is. Nagyon meggyőző erővel kerekíti a történeteit. A legnagyobb hatással a végtelen pusztaságban őrködő katonák története volt rám, de ez a mese is nagyon tetszett. A szöveget jól kiegészítik a szerző saját rajzai.

1 hozzászólás
encus625 P>!
Dino Buzzati: Medvevilág Szicíliában

Medvemese a javából. :) Főszerepben Leander király, aki keresi bocskorában eltűnt fiát, közben pedig a medvenép mindenféle kalandba keveredik. A verses részek tetszettek leginkább, a fordítást dicsérném meg ezzel.
A hátsó borító szerint 5 éven felülieknek, de a szóhasználat, a medvék életmódja és a sok haláleset miatt nagyobb gyerkőcöknek ajánlanám inkább.

>!
Ab Ovo, Budapest, 2004
112 oldal · keménytáblás · ISBN: 9639378305 · Fordította: Barna Imre · Illusztrálta: Dino Buzzati
Wiggin77 P>!
Dino Buzzati: Medvevilág Szicíliában

Nem egy szokványos mese volt, talán nem is annyira ajánlanám kisgyerekeknek. Mégis, nagyon aranyos kis történet. Már a szereplők nevei megfogtak: Bubus, Smirgli, Frangepán Medve, Mumus Macska, Toprotyán Féreg… Lehet ezt nem szeretni?
Maga a történet nagyon egyszerű, viszont vicces és szellemes módon van megírva.
Várostromló medvék? Repülő vaddisznók? Tengeri kígyó? Van itt minden.
Meg kell még említeni az illusztrációt – maga a szerző rajzolt. Méghozzá milyen jól! Nagyon tetszetős, hangulatos rajzok.

Nóra_Alpekné_Barna P>!
Dino Buzzati: Medvevilág Szicíliában

Nagyon tetszett ez a tanmese, mert ízig-vérig az. Rövid, tömör, mégis nagyon sokat mondó történetét nem kisgyerekeknek ajánlanám. Inkább felnőtteknek szól, mert oly sok utalás, olyan társadalomkritika van benne, mely biztosan továbbgondolásra érdemes.

Míriel>!
Dino Buzzati: Medvevilág Szicíliában

Zseniális könyv, sajnálom, hogy ilyen kevesen ismerik. Nagy kedvencem volt.


Népszerű idézetek

olvasóbarát P>!

A hegyekben odvak öblösödtek:
volt hol laknia a medvenépnek;
el is volt az vackoron, borókán.
málnán, szedren, somon, szarvasgombán.

15. oldal

olvasóbarát P>!

Meg az sem tetszett Leandernek, hogy a medvék szemlátomást nem olyanok már, mint voltak. Valaha szerénység, egyszerűség, türelem, jámborság jellemezte őket, most meg gőg, törtetés, irigység és mindenféle szeszély. Nem hiába élnek már tizenhárom éve az emberek között.
Különösen rosszallotta a király, hogy a medvéi többnyire nem érik be, mint régen, a szép dús bundájukkal, hanem emberviseletet majmoló ruhákba, uniformisokba meg kabátokba bújnak, azt hiszik, hogy rém elegánsak, és nem veszik észre, hogy igazából úgy áll rajtuk a hacuka, mint tehénen a gatya. Némelyik inkább megsült, de vastag prémpalástban tetszelegve tudatta a világgal, hogy milyen gazdag.

74. oldal

Olympia_Chavez P>!

Ha a csataképet
jól szemügyre vetted,
feltűnt tán egy furcsa ember
fönt, a szelek fútta nyergen.
Professzor ő és Ambróziusz
("-iusz"-ra mond rímet, hogyha tudsz).

23. oldal, Második fejezet (Ab Ovo, 2004)

Olympia_Chavez P>!

Még, még, nyughatatlanul
falrésekbe is befúj,
lobbanjatok, mint tüzek,
elő, házi szellemek!
– Grófnő – súgja –, mily remek:
most miákolhat kegyed!
És önök is mind, előkelő
urak, kérem, bújjanak elő!
Lesz ma itt nagy rémelőadás:
sírás, nyögés, fogcsikorgatás.
Kiadós legyen a borzadály,
krepáljon be Leander király.

33. oldal, Harmadik fejezet (Ab Ovo, 2004)

Wiggin77 P>!

Ekete pekete cukota pé,
ábel fábel dominé,
csiszli á, csiszli bé,
csiszli csoszli komponé!

68. oldal, 7. fejezet

Wiggin77 P>!

A szirtfellegvári völgytorokban megtámadja a medvéket a vérszomjas Mumus macska. Az egyik medve menekül, a másik vaktában puffogtat, a harmadik a sziklák közt keresne oltalmat, a negyedik úgy kerüli el a felfalatást, hogy inkább a szakadékba veti magát.

45. oldal, 4. fejezet


Hasonló könyvek címkék alapján

Michael Ende: A Végtelen Történet
Astrid Lindgren: Oroszlánszívű testvérek
Neil Gaiman: Coraline
Tea Stilton: A korallok hercegnője
Tina Markus: Pircsi és a zombizűr
Böszörményi Gyula: Rúvel hegyi legenda
Melissa de la Cruz: Az Elveszettek szigete
Carlo Collodi: Pinocchio kalandjai
Carlo Collodi: Pinokkio
Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg