Egy fiatal főhadnagy kémleli nap nap után, egyre jobban elhatalmasodó megszállottsággal a puszta láthatárt: hátha egyszer csak felbukkan a titokzatos ellenség, és hősi tettek kárpótolják végre a tétlen várakozásért. Van-e kiút, van-e mód kitörni a nyomasztó, téren-időn túli Erődből?
És vajon mi lesz a sorsa az öregedő agglegénynek, akit a véletlen viharos szerelembe sodor egy szép és hazug, pénzért kapható táncosnővel?
Több kiadást ért meg, és hamar népszerűvé vált magyarul is az 1972-ben elhunyt Dino Buzzati kötetünkben szereplő két regénye. a húsz esztendőnyi „korkülönbség” s a látszólag nagy tematikai eltérés mit sem változtat azon, hogy az egységes művészi életút egy-egy állomása e modern klasszikus mindkét műve.
A tatárpuszta / Egy szerelem története 14 csillagozás
A következő kiadói sorozatban jelent meg: A Világirodalom Remekei Európa
Most olvassa 1
Várólistára tette 17
Kívánságlistára tette 5
Kiemelt értékelések
Régi adósságom volt ez az olvasás, főleg magamnak. Nehezen fogtam hozzá, pedig nem volt okom semmiféle félelemre…
Érdekes volt, hogy A tatárpuszta már az elejétől kezdve magával ragadott, pedig látszólag nem történt benne semmi. De ezt a keveset olyan szépen, olyan érdekesen írta le, hogy szinte letehetetlen volt. Egy fiatalember nagy reményekkel indul neki katonai pályafutásának. Az első jelek, amik arra utalnak, nem megfelelő helyre került, megriasztják ugyan, de valami magának sem megmagyarázható okból mégis kitart. Amolyan fura csapdahelyzetbe esik, ami sokunkkal, sok helyzetben megesik: csak azért nem változtat, nem lázad, nem indul el egy új úton, mert maradni sokkal kevesebb bonyodalommal jár. A csapda az, hogy az ember azt hiszi, ráér még dönteni, hiszen van idő, még fiatal, előtte még minden – közben pedig napról napra, hétről hétre fogy az élet, és a változtatás lehetősége, ami pusztán kényelmetlennek látszott az elején, kilátástalan és reménytelen lesz a végére.
Ezzel ellentétben az Egy szerelem története az elején kissé nehezen férkőzött közel hozzám, aztán egy idő után kifejezetten bosszantott, sőt, túlírtságával taszított is. Úgy éreztem, nincs ebben több, mint egy novellányi anyag, abból nyújtott egy végenincs regényt. Egy banális, annyiszor megírt történet – egy egyedülálló, sikeres, de a nőknél gátlásai miatt folyton sikertelen férfi beleszeret egy fiatal kis prostituáltba (vagy mondhatnám úgy is, rabjává lesz), és megszállottságában hajlandó elviselni tőle minden hazugságot, megaláztatást, csak maga mellett tudhassa. Az utolsó oldalakon aztán mégis megbarátkoztam a történettel, volt valami nem szabványos a történet szomorkás lezárásában. Le akartam húzni, de végül visszamenőleg is megkapta tőlem a „feloldozást”.
Hasonló könyvek címkék alapján
- Sarah Winman: Csendélet 84% ·
Összehasonlítás - Ruby Saw: Lucy 97% ·
Összehasonlítás - Elena Ferrante: Az új név története 94% ·
Összehasonlítás - S. A. Locryn: Gyufaláng 94% ·
Összehasonlítás - Donatella Di Pietrantonio: A visszaadott lány 93% ·
Összehasonlítás - Viola Ardone: Oliva Denaro 93% ·
Összehasonlítás - Luca Di Fulvio: Álmok bandája 91% ·
Összehasonlítás - Gavino Ledda: Apámuram 94% ·
Összehasonlítás - Daniela Sacerdoti: Az olasz villa titka 89% ·
Összehasonlítás - Murakami Haruki: Norvég erdő 87% ·
Összehasonlítás