Dino Buzzati (1906-1972) a modern olasz és európai irodalom jelentős alakja. A kétkötetnyi (A colombre; Riadalom a Scalában) novellaválogatás kétféle írói világ legjobb elbeszéléseiből ad ízelítőt. A sor a hol Kafkát, hol az akár borgesi mágikus realizmust idéző korai elbeszélésektől az abszurdot a hatvanas évek modern valóságában meglátó „örkényi” novellákig ível. Közös nevezőjük mégsem a világirodalmi hasonlóságokból, hanem egyediségükből: Buzzati egyszeri és megismételhetetlen, borús és bölcs kedélyéből, lebilincselő mesélőkedvéből, óriási tehetségéből ered.
A colombre 17 csillagozás
Eredeti cím: Il colombre
Eredeti megjelenés éve: 1966
Kedvencelte 1
Várólistára tette 9
Kívánságlistára tette 4
Kölcsönkérné 2
Kiemelt értékelések
Finom, ízesen olasz, nagy mesélőkedvű ez a Buzzati. A novellák valami furcsa miszitkumba kalauzolnak, de valahogy minden olyan olaszosan napfényes marad, még ha frusztrálja is az embert, hogy a sarkában van a colombre. Talán csak a dantei utolsó novellafüzér lógott ki a sorból, de az is gyönyörű társadalomkritika.
Jó társam volt a vonaton. Csak kell olvasnom még az olaszoktól…
Társadalomkritikát, a mindenkori igazságok csokrát alkotják ezek a novellák egy olasz szemszögéből; sajátos, de mindenképp érdekes álomvilággal, mely hasonlít a való életre, de mégsem az, hiszen itt a tudottat, az elvártat olykor felváltja a meghökkentő, a lehetetlen létező.
A novellák legtöbbje a nagyváros realitásába csöpögteti a lehetetlen álomvilágot, melyek olvasmányosak s elgondolkodtatóak, kissé olyan, mintha ő lenne az olaszok Cholnoky Lászlója vagy Örkénye. Dante Poklának felidézése, s összevethetése Buzzati Poklával külön dicséretes! Mindenképp megéri elolvasni.
Népszerű idézetek
Tizenhét éves lehetett. Többnyire reggel találkoztam vele; bevásárlószatyorral járt, elegánsnak éppen nem hatott, de kopottnak se; fekete haja szalaggal görögös kontyba kötve a homloka fölött. De a legfontosabb, az arca: keskeny, kemény, zárt, erősen kiálló járomcsontokkal, pici, de határozott, sőt gőgös szájjal – volt valami kihívó ebben az arcban. Aztán a járása: öntudatos, klasszikus … csupa pimasz testi biztonságérzet – akárha a világ úrnője volna. Beszállt hát a felvonóba. Ezúttal nem volt nála szatyor, de a haját most is az a görögös szalag fogta csomóba; szokás szerint rúzsnak nyoma se látszott rajta, fölösleges is lett volna e szépen ívelt, gőgös, duzzadt kis ajkon.
Azt se tudom, vetett-e rám egy pillantást, amikor belépett; tüstént a szemközti falat kezdte bámulni, közönyösen. Nincs még hely ezen a világon, ahol oly tökéletesen bárgyú képet tudnának vágni egymást nem ismerő emberek, mint a liftben. Természetesen neki is, igen, a gyönyörű lánynak is ilyen bamba kifejezés ült ki az arcára, mindazonáltal szemtelen bambaság volt ez, s fölöttébb öntudatos.
A felvonó, 71-72. o.
Ki-be járok rajtatok, büntetlenül, akkor s úgy, amikor és ahogyan jólesik. Ha akarom, oda a nyugalmatok, álmotok, étvágyatok, az élet- és munkakedvetek, ha akarom, sírtok, mint a csecsszopók. Ronggyá silányítlak benneteket, ha úgy tartja kedvem, lealjasítlak, bűntettre vagy még rosszabbra csábítalak. A nevem féltékenység.
Jago, 149. o.
Hasonló könyvek címkék alapján
- Kepes András (szerk.): Könyvjelző – Kepes András válogatása a XX. századi világirodalomból 92% ·
Összehasonlítás - Gy. Horváth László (szerk.): Égtájak 1980 ·
Összehasonlítás - Luigi Pirandello: Luigi Pirandello legszebb novellái ·
Összehasonlítás - Alberto Moravia: Római történetek 88% ·
Összehasonlítás - Italo Calvino: Végül arra száll egy holló ·
Összehasonlítás - Szénási Ferenc (szerk.): Huszadik századi olasz novellák ·
Összehasonlítás - Domokos János (szerk.): Huszadik századi dekameron I–II. ·
Összehasonlítás - Italo Calvino: Kozmikomédia 85% ·
Összehasonlítás - Alberto Moravia: Il Pupo / A pici ·
Összehasonlítás - Italo Calvino: Marcovaldo, avagy a városi évszakok 84% ·
Összehasonlítás