A ​colombre 17 csillagozás

Dino Buzzati: A colombre

Dino Buzzati (1906-1972) a modern olasz és európai irodalom jelentős alakja. A kétkötetnyi (A colombre; Riadalom a Scalában) novellaválogatás kétféle írói világ legjobb elbeszéléseiből ad ízelítőt. A sor a hol Kafkát, hol az akár borgesi mágikus realizmust idéző korai elbeszélésektől az abszurdot a hatvanas évek modern valóságában meglátó „örkényi” novellákig ível. Közös nevezőjük mégsem a világirodalmi hasonlóságokból, hanem egyediségükből: Buzzati egyszeri és megismételhetetlen, borús és bölcs kedélyéből, lebilincselő mesélőkedvéből, óriási tehetségéből ered.

Eredeti cím: Il colombre

Eredeti megjelenés éve: 1966

Tartalomjegyzék

>!
Európa, Budapest, 2003
222 oldal · ISBN: 9789630774758 · Fordította: Barna Imre, Telegdi Polgár István

Kedvencelte 1

Várólistára tette 9

Kívánságlistára tette 4

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

csend_zenésze>!
Dino Buzzati: A colombre

Finom, ízesen olasz, nagy mesélőkedvű ez a Buzzati. A novellák valami furcsa miszitkumba kalauzolnak, de valahogy minden olyan olaszosan napfényes marad, még ha frusztrálja is az embert, hogy a sarkában van a colombre. Talán csak a dantei utolsó novellafüzér lógott ki a sorból, de az is gyönyörű társadalomkritika.
Jó társam volt a vonaton. Csak kell olvasnom még az olaszoktól…

mézespuszedli>!
Dino Buzzati: A colombre

Társadalomkritikát, a mindenkori igazságok csokrát alkotják ezek a novellák egy olasz szemszögéből; sajátos, de mindenképp érdekes álomvilággal, mely hasonlít a való életre, de mégsem az, hiszen itt a tudottat, az elvártat olykor felváltja a meghökkentő, a lehetetlen létező.
A novellák legtöbbje a nagyváros realitásába csöpögteti a lehetetlen álomvilágot, melyek olvasmányosak s elgondolkodtatóak, kissé olyan, mintha ő lenne az olaszok Cholnoky Lászlója vagy Örkénye. Dante Poklának felidézése, s összevethetése Buzzati Poklával külön dicséretes! Mindenképp megéri elolvasni.

dióhéj>!
Dino Buzzati: A colombre

Szeretem, ahogy ír…egyik-másik történet banális, de a többiben van valami csavar, mégis megmarad hétköznapinak és élhetőnek a történet.


Népszerű idézetek

mézespuszedli>!

Vakmerő dolog megítélni felebarátaink szívét.

Különös öngyilkosság, 97. o.

>!

Tizenhét éves lehetett. Többnyire reggel találkoztam vele; bevásárlószatyorral járt, elegánsnak éppen nem hatott, de kopottnak se; fekete haja szalaggal görögös kontyba kötve a homloka fölött. De a legfontosabb, az arca: keskeny, kemény, zárt, erősen kiálló járomcsontokkal, pici, de határozott, sőt gőgös szájjal – volt valami kihívó ebben az arcban. Aztán a járása: öntudatos, klasszikus … csupa pimasz testi biztonságérzet – akárha a világ úrnője volna. Beszállt hát a felvonóba. Ezúttal nem volt nála szatyor, de a haját most is az a görögös szalag fogta csomóba; szokás szerint rúzsnak nyoma se látszott rajta, fölösleges is lett volna e szépen ívelt, gőgös, duzzadt kis ajkon.
Azt se tudom, vetett-e rám egy pillantást, amikor belépett; tüstént a szemközti falat kezdte bámulni, közönyösen. Nincs még hely ezen a világon, ahol oly tökéletesen bárgyú képet tudnának vágni egymást nem ismerő emberek, mint a liftben. Természetesen neki is, igen, a gyönyörű lánynak is ilyen bamba kifejezés ült ki az arcára, mindazonáltal szemtelen bambaság volt ez, s fölöttébb öntudatos.

A felvonó, 71-72. o.

mézespuszedli>!

Ki-be járok rajtatok, büntetlenül, akkor s úgy, amikor és ahogyan jólesik. Ha akarom, oda a nyugalmatok, álmotok, étvágyatok, az élet- és munkakedvetek, ha akarom, sírtok, mint a csecsszopók. Ronggyá silányítlak benneteket, ha úgy tartja kedvem, lealjasítlak, bűntettre vagy még rosszabbra csábítalak. A nevem féltékenység.

Jago, 149. o.


Hasonló könyvek címkék alapján

Kepes András (szerk.): Könyvjelző – Kepes András válogatása a XX. századi világirodalomból
Gy. Horváth László (szerk.): Égtájak 1980
Luigi Pirandello: Luigi Pirandello legszebb novellái
Alberto Moravia: Római történetek
Italo Calvino: Végül arra száll egy holló
Szénási Ferenc (szerk.): Huszadik századi olasz novellák
Domokos János (szerk.): Huszadik századi dekameron I–II.
Italo Calvino: Kozmikomédia
Alberto Moravia: Il Pupo / A pici
Italo Calvino: Marcovaldo, avagy a városi évszakok