Monszun ​előtt 18 csillagozás

Dinah Jefferies: Monszun előtt

Az ​1930-as években játszódó, izgalmas fordulatokkal teli regény India színes forgatagába és gyönyörű tájaira repíti az olvasót. Beléphetünk a fényűző palotákba, ahol részesei lehetünk az udvari cselszövéseknek.
Eliza, a fiatal fényképésznő, hogy új értelmet találjon életének férje elvesztése után, elfogadja a brit kormány megbízását, és egy indiai uralkodócsalád palotájába érkezik.
A herceg jóképű fivérével, Dzsájjal bejárja a környék nevezetességeit és az eldugott falvakat. A lány megdöbben, milyen szegénységben élnek az egyszerű emberek, a férfi pedig ráébred arra, mennyi tennivalója lenne még a hercegi családnak a nép felemeléséért.
Eliza és Dzsáj rengeteg időt töltenek együtt, de sokáig ellenállnak szívük hívó szavának. Bontakozó szerelmüket nem nézi jó szemmel sem a hercegi család, sem az Indiában élő brit közösség. Komoly döntést kell hozniuk: azt teszik, amit elvárnak tőlük, vagy a szívükre hallgatnak. Vajon bele kell törődniük a nekik szánt sorsba, vagy… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2017

>!
Tericum, 2018
356 oldal · ISBN: 9789634380436 · Fordította: Novák Petra
>!
Tericum, Budapest, 2018
356 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634380313 · Fordította: Novák Petra

Enciklopédia 27

Szereplők népszerűség szerint

Dzsajant Szingh Rathore · Eliza Fraser · Rabindranath Tagore

Helyszínek népszerűség szerint

India


Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 31

Kívánságlistára tette 25


Kiemelt értékelések

>!
tinuviel89
Dinah Jefferies: Monszun előtt

Sokkal jobban tetszett, mint az írónő előző könyve. Érdekes téma a fényképezés, a szokások. Elbűvölő volt. Bár teljesen valószerűtlen.

>!
Belle_Maundrell
Dinah Jefferies: Monszun előtt

Dinah Jefferies már biztos nem kerül be a kedvenc íróim közé. Egyszerűen nem tudja kihasználni a lehetőségeket, amik felmerülnek a történet során. Hiába más a történet, ugyanazok a hibái és a pozitívumai is, mint A teaültetvényes feleségének.
A hangulata csillagos ötös, én imádom az ilyen egzotikus helyszíneket, Indiáért pedig különben is oda meg vissza vagyok mostanában. Imádtam az atmoszféráját, a leírásokat, és én is együtt vártam a szereplőkkel a monszunt.
Maga a történet azért elég valószínűtlen és cukormázas az utolsó pillanatokban bekövetkező szerencsés fordulatok miatt, de ezzel még meg tudnék birkózni, ha az írónéni nem követi el megint a „klasszikus” hibáit. Megint behoz mindenféle szálat, de nincsenek rendesen kibontva, épp csak érintjük őket, és ennyi. Értékeltem, hogy foglalkoztak pl. a nők helyzetével, de olyan felületes volt, spoiler hogy nem volt semmi súlya. Az indiaiak és britek konfliktusa is a háttérben marad, pedig sokkal hangsúlyosabb is lehetett volna, de szinte csak a pénzügyek kapcsán lehetett érezni. Aztán ott a szokásos – és teljesen felesleges – családi dráma is. spoiler És mindez már-már kínosan kiszámítható, én legalábbis az összes fordulatot kitaláltam az első ötven oldalon.
Sajnos a karakterek megint nem sikerültek valami jól, ugyanolyan logikátlanul és bénán viselkednek, mint a teaültetvényesné. A konfliktus forrása többnyire itt is az, hogy nem képesek megbeszélni semmit, hősnőnk, Eliza pedig sokszor elképesztően ostobán viselkedik, és olyan hiszékeny, mint egy birka. spoiler És persze mindig akkor tartja be az ígéreteit, amikor nem kéne, és csak mártírkodik ahelyett, hogy cselekedne. spoiler Jaaaj… Csak azt értékeltem benne, hogy eredetileg kezdeni akart valamit az életével ahelyett, hogy sokasodik, meg hogy nem hitt a britek felsőbbrendűségében, de hát tényleg mindent olyan bénán oldott meg, hogy rossz volt nézni.
A vége rémesen nyálas és rózsaszín, őszintén szólva én jobban örültem volna egy szomorú befejezésnek, mert ugyan biztosra veszem, hogy szintén nyálasra sikerült volna, de legalább kevesebb lenne a csillámpor. spoiler Valahogy nem hiszem el, hogy Laksmi ezt olyan jól fogadta, meg hogy senkinek nem volt egy rossz szava sem Dzsaj döntésével kapcsolatban. spoiler Egyelőre nekem elég volt ennyi Jefferies néniből, a harmadik könyvét legfeljebb akkor olvasom el, ha a másik kettőt elfelejtettem, mert már most lefogadom, hogy ugyanerre a koncepcióra épült, ugyanezekkel a hibákkal.

2 hozzászólás
>!
Mariann_ P
Dinah Jefferies: Monszun előtt

Egy kis kikapcsolódás, elrepültem a könyv által Indiába, kellemes olvasmány, a jó kategóriába sorolnám.Valami hiányzott ahhoz, hogy jobbra értékeljem .

>!
Virágszépe
Dinah Jefferies: Monszun előtt

Igazi, kiszámítható romantikus történet. A helyszín a gyarmati India. Színesen, érdekesen mutatja be az írónő a helyszíneket. A karakterek már egyszerűbbek: egyik oldalon a nagyképű angolok, a büszke indiaiakkal szemben. A kettő között pedig ott van a főhős, Eliza, aki angol fényképész, de szinte ő az egyetlen, aki átérzi a gyarmati elnyomás tarthatatlanságát. Számomra sem a szereplők, sem az események nem voltak hihetőek, elképzelhetetlen kapcsolatok, fordulatok követték egymást.

>!
Thaliavilaga
Dinah Jefferies: Monszun előtt

Annyira szeretem ezeket a keleti történeteket. India pedig különleges kedvencem. Itt is sokat meg lehetett tudni a hercegi család és a palota életéről, nekem azonban mégis ez a csodálatosan megírt történet tetszett. Persze egy ilyen típusú könyvnek lehet sejteni a végét, ezesetben a szerző mégis az utolsó pillanatig függőben tartott 1-1 szálat. (Mondjuk így a vége kicsit összecsapott lett, de ez nem von le sokat az értékéből.)

Dottie kedvessége miatt a kedvenc mellékszereplőm lett, de teljesen elégedett voltam a főhősökkel is. Utána fogok járni a szerző többi regényének is.

>!
pieta4
Dinah Jefferies: Monszun előtt

Ez már a harmadik könyvem az írónőtől. Mindig nagyon érdekes helyszínt, kultúrát választ, de úgy érzem, nem tudja kihasználni az ötletekben rejlő lehetőségeket.

>!
levendula_92
Dinah Jefferies: Monszun előtt

Sokkal jobban tetszett mint a selyemkereskedő lànya. Olvasás közben megint megkaptam az Írónő szokásos stílusát, szinte magam előtt láttam India színes világát, éreztem illatokat, a forróságot, s végül a várva várt monszunt. Lendületes olvasmány, minden sorát élveztem, s egy kis titok a végén meglepetésként ért.


Népszerű idézetek

>!
Belle_Maundrell

Szeretet nélkül üres az ember szíve.

70. oldal

Kapcsolódó szócikkek: szeretet · szív
>!
Belle_Maundrell

– Semmi sem változik meg egyik napról a másikra.

98. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Dzsajant Szingh Rathore · változás
>!
Belle_Maundrell

– (…) Számomra a fényképezés nemcsak arról szól, amit látok, hanem arról is, amit érzek.

59. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Eliza Fraser · fényképezés
>!
Belle_Maundrell

– Nekünk mind összetört a szívünk. Magának, nekem, Indinek. Ez köt össze bennünket.

108. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Dzsajant Szingh Rathore · Eliza Fraser
>!
Belle_Maundrell

Ha könnyezel, mert eltűnt a nap,
eltűnnek a csillagok is.

Rabindranáth Tagore

125. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Rabindranath Tagore
>!
Belle_Maundrell

– A karmának van múltja és jövője, de az eseményeket mi magunk is befolyásolhatjuk. És most eljött az idő, hogy megváltozzanak a dolgok Indiában.

209. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Dzsajant Szingh Rathore · India · karma
>!
Belle_Maundrell

Ha valakinek meghal a gyermeke, az olyan, mintha önmaga egy részét veszítené el. Hogy lehet ezt túlélni?

310. oldal

3 hozzászólás
>!
Belle_Maundrell

– (…) Az élet sokszor váratlan fordulatokkal lep meg.

345. oldal

>!
Belle_Maundrell

– Amikor festek, úgy érzem, mint egy kis titkos belső világban lennék.

62. oldal

Kapcsolódó szócikkek: festészet

Hasonló könyvek címkék alapján

Rudyard Kipling: Fekete és fehér
Terry Pratchett – Stephen Baxter: A Hosszú Föld
José Eduardo Agualusa: A múltkereskedő
André Brink: Homokba írt történet
John Scalzi: Zoë története
António Lobo Antunes: És visszatérnek a karavellák
George Orwell: Tragédia Burmában
Edgar Wallace: Kalandok a kannibálok földjén
George Orwell: Burmai napok
Joseph Conrad: A sötétség mélyén