A Mi MICSODA sorozat újonnan átdolgozott kötetében azokról olvashatunk, akik 5000 évvel ezelőtt a Nílus alsó folyása mentén megalapították államukat, mely három évezreden át dacolt az idő múlásával. Számos olyan lenyűgöző dolgot alkottak, melyek a kortárs látogatókat és a mai turistákat egyaránt ámulatba ejtik. Az érdeklődő választ kap könyvünkből a két legfontosabb kérdésre: Hogyan éltek az egyiptomiak a fáraók idején? Mit jelent az ókori Egyiptom az emberiség története számára?
Az ókori Egyiptom titkai 26 csillagozás

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Mi micsoda






Enciklopédia 7
Kedvencelte 1
Várólistára tette 2
Kívánságlistára tette 4

Kiemelt értékelések


Nem rossz, de a téma többévezredes távlatú kimeríthetetlensége miatt csak a felszínen kapirgál. Tájékoztat, érdeklődést felszít, mélyebbre ásásra késztet.
Népszerű idézetek




640-ben az arabok foglalták el Egyiptomot, az ország a kalifa birodalmának egyik tartománya lett. Az arab nyelv fokozatosan kiszorította az ősi egyiptomi nyelvet, és az iszlám is terjedni kezdett. A megmaradó keresztényeket koptoknak nevezték… Az óegyiptomi nyelv legkésőbbi formája a kopt, ez megmaradt a keresztény egyiptomiak között ugyanúgy, ahogyan a latin az európai katolikus templomokban. A legtöbb hívő itt is csak néhány kifejezést ért meg pontosan a szövegből.
14. oldal – A fáraók hosszú története; Mi követte a fáraókat? (Tessloff és Babilon Kiadó, 2000)




A házasság
A házasság magánügynek számított, amelybe az állam vagy az anyakönyvi hivatal nem szólhatott bele. Vallási szertartás sem kísérte. A férj és a feleség a tulajdonáról szerződésben rendelkezett. Ez az esetleges válás során volt hasznos. Azt tartották jónak, ha a férj és a feleség melegen szereti egymást. Gyakran kedvesen a „fivérem” és „nővérem” megszólítást használták. Egy férfinek általában egy felesége volt, bár a gazdagabbak több feleséget vagy szeretőt is tartottak.
43. oldal – Az alattvalók élete; (Tessloff és Babilon Kiadó, 2000)




Az iskolákat az állam vagy valamelyik templom működtette. A fiúk itt elsősorban írni és olvasni tanultak, de a matematikát és a geometriát, olykor a földrajzot vagy a vallást is meg kellett ismerniük. Megtanultak összeadni, kivonni, osztani, szorozni, törtekkel számolni. Ki tudták számolni a négy szög, a háromszög vagy a kör területét. Elsőfokú egyenleteket is megoldottak. Bizonyos típusú feladatokat mindenkinek tudnia kellett, például ezt: „Melyik az a szám, amelyhez hozzáadva az egyhetedét, 19-et kapunk?”
45. oldal – Az alattvalók élete; Hogyan nevelték a gyerekeket? (Tessloff és Babilon Kiadó, 2000)




A Bibliában is találunk az ókori Egyiptomból átvett motívumokat. Az Ótestamentumban például Salamon bölcs mondásai között visszatér az egyiptomi képzet: az emberek azt hiszik, helyes úton haladnak, de majd maga az Úr teszi mérlegre a szívüket. Az egyiptomiak a 110 éves életkort tartották ideálisnak, és Mózes első könyvében is arról olvashatunk, hogy József Egyiptomba költözve pontosan ennyi ideig élt.
48. oldal – Az egyiptomi kultúra örökségei (Tessloff és Babilon Kiadó, 2000)
Hasonló könyvek címkék alapján
- Terry Deary – Peter Hepplewhite: Őrült egyiptomiak 93% ·
Összehasonlítás - Cath Senker: Az ókori Egyiptom 30 másodpercben ·
Összehasonlítás - Matthias Raden: Ókor ·
Összehasonlítás - George Hart: Az ókori Egyiptom 88% ·
Összehasonlítás - Hans Reichardt: Az ókori Egyiptom ·
Összehasonlítás - Alain Quesnel: Egyiptom 87% ·
Összehasonlítás - Tony Wolf: Az egyiptomiak ·
Összehasonlítás - Múmiák és piramisok ·
Összehasonlítás - Joyce Tyldesley: A múmiák titkai ·
Összehasonlítás - Geronimo Stilton: Időutazás 94% ·
Összehasonlítás