Farkasles 23 csillagozás

Dienes András: Farkasles Dienes András: Farkasles Dienes András: Farkasles Dienes András: Farkasles Dienes András: Farkasles

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Hogyan fogta el Jávorka Ocskayt? A neves Petőfi-kutató kisregénye a kuruckor emberpróbáló harcait idézi, de nem a már sokszor megírt kuruc-labanc összecsapásokat, hanem azt a még nehezebb és keményebb harcot, melyet Rákóczi hadseregének néphez hű vitézei vívtak a közéjük furakodott, árulásra mindig kész nagyúri tisztek ellen. Jávorka Ádám főhadnagy, a történet hőse leszámolásra készül Ocskay László brigadérossal, a vitéz, de velejéig romlott, garázda „farkassal”, aki egész huszárregimentjét ármányosan az ellenség kezére játszotta. A vitézség és becsület legendássá vált hősének vonzó képét rajzolja meg az író izgalmas kisregényében.

Eredeti megjelenés éve: 1956

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Delfin könyvek Móra · Ifjúsági kiskönyvtár

>!
Libra, Budapest, 1992
110 oldal · ISBN: 9637663002
>!
Móra, Budapest, 1978
122 oldal · puhatáblás · ISBN: 9631111563 · Illusztrálta: Szecskó Tamás
>!
Móra, Budapest, 1969
132 oldal · puhatáblás · Illusztrálta: Szecskó Tamás

2 további kiadás


Enciklopédia 6

Szereplők népszerűség szerint

Vak Bottyán

Helyszínek népszerűség szerint

Eger


Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 9

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

pwz I>!
Dienes András: Farkasles

Ocskay brigadéros árulása, annak körülményei több író fantáziáját is megmozgatta. A közeg, amikor ezeket a műveket írták igen csak hatással volt a végeredményre.
Herczeg Ferenc az Ocskay brigadéros-ban és Jókai Mór a Szeretve mind a vérpadig-ban egészen mást hozott ki az eseményekből, mint például Takács Tibor az Ezüstkard-ban, vagy a téma nagy kutatója, Dienes András. Utóbbi olyan eseményeket is egybefűzött, amire nem is gondolna hirtelen az ember. Pl. az Egerről szóló kicsi kis nyúlfarknyi idézetben benne van Rákóczi 1710-es felvidéki helyzete is…
Úgy érzem, ez a könyv – és az Ezüstkard – lehet közelebb a valósághoz, hogy mi is történhetett Ocskayval és Jávorkával…

>!
Móra, Budapest, 1969
132 oldal · puhatáblás · Illusztrálta: Szecskó Tamás
Ibanez P>!
Dienes András: Farkasles

Élvezetes kis kurunc-labanc sztori, becsületről, portyázásról, árulásról. Nem ismertem az Ocskay-sztorit, nem olvastam Jókai művét, de úgy látom, ez az ijfúsági regény ténylegesebb adatokon alapult, mint az a regény. Nagyon tetszett az író utószavában, hogy 1958-ban bejárta a Nyitra vidékét, és az öregek a szájhagyomány útján 300 év távlatából is emlékeztek a történetre és arra az éjszakára… Az fordult meg a fejemben, hogy a mai emberekre hol fognak így emlékezni? Ők még tényleg hősök voltak, tényleg férfiak és „katonák”, amiket (és amilyen eszközökkel) végigvittek, nem semmi. Én nagyon élveztem ezt a kis történetet, és teljesen a Felvidéki helyszínekre tudtam képzelni magam, kedvet is kaptam végigjárni azokat a vidékeket. :-D

BabusM>!
Dienes András: Farkasles

Sokkal élvezhetőbb feldolgozása az Ocskay-árulásnak, mint Jókai borzasztóan unalmas Szeretve mind a vérpadig-ja. Az sem volt nagyon feltűnő, hogy a korabeli elvárásoknak megfelelően teli volt nagy jellemű és nagyon becsületes jobbágy figurákkal, a nagyurak meg mind megbízhatatlan dorbézolók és becstelen árulók voltak.

>!
Móra, Budapest, 1978
122 oldal · puhatáblás · ISBN: 9631111563 · Illusztrálta: Szecskó Tamás
Mortii>!
Dienes András: Farkasles

Dienes András története igazán visszarepíti az olvasót a kuruc korba. A korabeli nyelvezet igazán élvezetessé teszi a nem túl hosszú történetet. Az író nem fantáziál, nem ereszti nagyon bőlére a történetet. Feltételezhetően korabeli beszámolókból, iratokból merített a lényegretörő történethez. Utószavában kitért Ocskay és Jávorka emlékezetére a felvidéken, ami mindenképpen ad egy pluszt a történethez, már csak erről is szívesen olvasnék egy könyvet.

Gáborr_Nagy>!
Dienes András: Farkasles

Egy kicsit unalmas volt, kevés kaland, a végkifejlet a fülszövegből és az első pár oldalból kiderül. A politikai fejtegetést egy kicsit hosszúnak éreztem a közepén. Tetszett, hogy számomra kedves tájakon játszódott (Felvidék)

Goratrix>!
Dienes András: Farkasles

Rövid, pörgős történet Rákóczi idejéből. A szerző ügyel a korabeli nyelvezetre és a tájszólásokra is, ez megadja a hangulatot. A keletkezés dátuma miatt van egy osztályharcos áthallása is, de ettől még élvezetes.

semmilyen P>!
Dienes András: Farkasles

Egy jól összerakott ifjúsági regény. Nem hosszú, de elmondja Ocskay elfogatását úgy ahogyan valószínűleg megtörtént. Élvezetes jó kis könyv.


Népszerű idézetek

pwz I>!

Eladtak bennünket jól; persze, a magyarnak mindig a vásár után jön meg az esze…

85. oldal Fészkén keresd a toportyánt!... (1969-es kiadás)

bfg3>!

– Ma csütörtök van – mondta a főhadnagy –, csak tegnapelőtt voltunk Ocskónál, kedden. Ott is így szállt a hold a mezők felett, és így száll velünk az idő… A Nyitra-parti útnál kerestem tegnapelőtti nyomunkat, már meg se találtam. Gyorsan belepi lépteinket a hó…
– De bizony csak léptünket – szólt csöndesen a szőke bajuszos Pósa –, csizmáink, patkóink nyomát. Sej, de a tisztes nevet, a jó vitézség hírét, azt nem lepi bé se tél, se nagy idő…

Így fejezte be...

Kapcsolódó szócikkek: hírnév
pwz I>!

Pozsonyi, nyitrai, barsi, esztergomi nemesurak gyerekei jártak ott iskolába, de nem annyira a tudomány csecseit szívták, mint jobban a boroskorsókét.

15. oldal Vállald a nevedet! ... (1969-es kiadás)

pwz I>!

Híre futott, hogy nem fog a hadiszék ítéletre jutni, majd Egerbe viszik erős fedezettel, s ott töprengenek újabb törvénytudók, hogy a Regulamentum Universale mely artikulusát köll ráolvasni…

120. oldal Fészkén keresd a toportyánt!... 1969-es kiadás

Kapcsolódó szócikkek: Eger
nienor82>!

— Hős? — mondta a sápadt Berthóti.
— Nem, soha. . . Nem volt hős. Ahhoz több kell, mint Ocskay. Ahhoz több kell, mint hogy hírért, zsákmányért kockáztassuk életünket. Ahhoz nem elég játékosnak lenni, forró vértől hajtatni, jól lovagolni, bizony nem elég. Azt minden zsivány tudná… Több kell ahhoz!
— Becsület — mondtam kipirosodva, s elnéztem ezt a brigadérost, nagyon beteg ember ez, szeme alatt sötét karikák, mint a halálfej, olyan az arca, de vézna testében máglyaként lobog a hatalmas lélek. Hej, ez az igazi kapitány, ez az igazi tiszt! Most megértem Bottyán szavát, miért bízik törhetetlenül, hogy Újvárt nem veszi meg a német.
— Ügy bizony, becsület — mondta maga elé mosolyogva Berthóti, és egy fűszálat harapdált a foga közt. — Itt kezdődik, itt végződik a katona. Akiben becsület nincs, az vívjon bármily jól, lovagoljon akár tótágast állva a nyeregben, akkor se lesz más belőle, mint Ocskay. Hitvány áruló, ki sötétben jár magányosan, mint egy kapcabetyár, lop, dugdos, paktál.

60. oldal

bfg3>!

– Kié ez a gulya?
– Ez? […] Hát kié vón? A seregé. Majd jót öszik bennek.
– De kié vót?
– Kié vót… Ditrikstájé. Ditrikstáj hercögé…
– Úgy vették el?
– 'Sz nem is úgy adta. A majorjábul hajtottam el tegnap este, harmadmagammal…
– Nem ellenkeztek?
– Ki ellenkezett vón? A tehen?…
– Affenét. Hát Dittrichstein herceg…
– 'Sz az Bécsbe van. Ű a császár főfőkomornyikja. Az ég ott essön rájuk…

Farkas jár a selyemréten!

bfg3>!

De hiszen ez az egész maga a vén-ravasz vármegye: másoknak zavarodottnak tűnő, de általuk jól észben tartott atyafiság. Mind rokon ez, mind sógor, mind szomszéd, barát; egy pánt fogja körül őket: a birtok… A haza? Verje isten a hazát! A Pálffyaknak Lopassó, a haza és még száz falu, a Bossányiaknak Nagybossány és Kisbossány, a Szunyogh báróknak, ezeknek a labancoknak, Budatin vára, Pyber püspöknek a nyitrai káptalan birtoka, Ocskaynak régi és új uradalma: Ocskó és Sztropkó. Ezt védelmezik ezek, semmi mást, mindig arra az oldalra állanak, ahol megtarthatják a vagyont.

Dobbal ne menj vadászni!

bfg3>!

Vak Bottyán… A nép nem így hívja, hanem Jótevő Jánosnak és öregapánknak nevezi. Nagyobb címet kaphat ennél katona, de tisztábbat, fénylőbbet nem.

Dobbal ne menj vadászni!

Kapcsolódó szócikkek: Vak Bottyán
bfg3>!

„Olyan időben születtünk, mikor a legnagyobb tudatlansággal szemben a bölcsesség és ennek tanítói egy batkára sem becsültetnek. De azon kétségbe kell-e esnünk? El kell-e hagynunk az iskolát? Számba sem kell venni a jövendőt? Nem! Gyalázaton és szégyenen keresztül az erényre kell törekedni…”

Vállald a nevedet!…

Kapcsolódó szócikkek: Apáczai Csere János
bfg3>!

Vannak az ember életében percek, amikor tisztán lát mindent, és jól tudja, mit kell tennie. Én is tisztán láttam akkor a haza megcsalatását, árultatásunkat, szegénységünket.

Vállald a nevedet!…


Hasonló könyvek címkék alapján

Hollós Korvin Lajos: A Vöröstorony kincse
Bárány Tamás: Rákóczi zászlai
Dénes Zsófia: Zrínyi Ilona
Örsi Ferenc: A Tenkes kapitánya
Szántó György: Esze Tamás talpasai
Barabás Tibor: Rákóczi hadnagya
Murányi-Kovács Endre: Garibaldi dobosa
Kosáryné Réz Lola: Leányfurfang
Breszt Borisz: Divényi történet
R. Várkonyi Ágnes: A kuruckor hősei