A ​lángoló kereszt 1-2. (Outlander 5.) 135 csillagozás

Diana Gabaldon: A lángoló kereszt 1-2. Diana Gabaldon: A lángoló kereszt 1-2.

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

EGY ​BÁMULATOS KALAND, AMI PRÓBÁRA TESZI A SZÍVET, MÉRLEGRE TESZI A LELKET ÉS MEGMÉRI A SZELLEMET… NYELVEZETE FRISS, GAZDAG LEÍRÁSOK TARKÍTJÁK, A TÖRTÉNET PEDIG CSELEKMÉNYDÚS… MAGÁBA SZIPPANT! CNN.com

A Korona észak-karolinai gyarmatán a gazdag arisztokrácia és a megélhetésükért küzdő telepesek állnak egymással szemben, törékeny egyensúlyban tartva a kialakult, feszült helyzetet.

Közöttük áll Jamie Fraser, egy talpig becsületes és tisztességes férfi. Miután száműzték szeretett hazájából, Skóciából, végre megkapta a földet, ami után áhítozott. Támasza rendkívüli felesége, Claire, a nő egy másik helyről és időből, aki az eljövendő események ismeretének terhes ajándékát hordozza. Korábban ez a tudás veszélyt és áldást is jelentett Jamie és Claire számára. Most talán pislákoló fáklyaként vethet fényt az előttük álló vészterhes éveken át vezető útra – vagy olyan tűzvészt okoz, amiben mindketten hamuvá égnek.

A lángoló kereszt egyszerre szívbemarkoló,… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2001

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Arany pöttyös könyvek

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2019
620 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634575603 · Fordította: Farkas János
>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2019
620 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634575610 · Fordította: Farkas János
>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2018
1418 oldal · keménytáblás · ISBN: 978934574200,9789634575710 · Fordította: Farkas János

2 további kiadás

Kapcsolódó zóna

!

Diana Gabaldon

414 tag · 760 karc · Utolsó karc: 2020. szeptember 16., 21:31 · Bővebben


Enciklopédia 32

Szereplők népszerűség szerint

Jamie Fraser · Claire Randall · Fergus · Brianna Randall · Roger Wakefield · Jenny Murray · Colum MacKenzie · Joan Findlay · skót


Kedvencelte 16

Most olvassa 50

Várólistára tette 121

Kívánságlistára tette 170

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Niitaa P>!
Diana Gabaldon: A lángoló kereszt 1-2.

A teljes értékelés elérhető a blogomon:
https://www.niitaabellvilaga.hu/2019/06/diana-gabaldon-…

"Érdekes volt újra a részévé válni Diana Gabaldon világának. Meglepő, hogy elég volt mindössze pár oldal, hogy érezzem a sorok lüktetését, az események szívdobbanását. Attól a bűvös sassenach szótól most is megborzongtam, mikor először vette ajkára Jamie. Hogy ez a történet több, mint ezer oldal? Egy percre sem érezhető. Csak sodródunk az árral, néha gyorsabban, máskor csak könnyed hátszéllel, s élvezzük azt, amit a sors elénk tár. Elvesztem. Teljesen elvesztem az 1700-as évek második felében, megszűnt a tér-és időérzékelésem. Csak a lapokon megelevenedő történet maradt.
Újfent sok kalandot éltek át, néhány nyomát örökké magukon fogják viselni. Történtek veszteségek, születtek új kapcsolatok, de mindeközben rengeteg derült és megható pillanat is megesett. A könnyed, természetes humor, amely átlengi a lapokat, a mély érzések, a kétségbeesés, a bizonytalanság szülte szürke felhők, mind ott lebegnek a szereplők és az olvasó feje fölött is.
Igényesség, precizitás és mély tapasztalat jellemzi a sorozatot. Az biztos, hogy számomra mindig is meghatározó lesz. Az a fajta, amit az ember bármilyen élethelyzetben szívesen levesz a polcról. A tökéletes kikapcsolódás."

bokrichard>!
Diana Gabaldon: A lángoló kereszt 1-2.

Két mély levegő, és elkezdem, talán kicsit távolabbról.
Két dolog miatt eléggé haragszom, na jó, talán több miatt is, de a kettő nem magam miatt van. Első azonban rögtön a korrekció, mert nem a Könyvmolyképzőt akarom szidni, de azért kicsit mégis. 18 évvel ezelőtt megírt könyvről hogy miért csak most lehet ezt a könyvet kiadni? Érthető, hogy a sorozatra később talált rá magyarhon, épp ezért az, hogy a kötetek csak ilyen nagy időközönként jönnek, kicsit bosszantó a rajongóknak, mint én. Értem, hogy a jó munkához idő kell, (épp ezért a dünnyögésért elnézést), de akkor is. És ehhez kapcsolódik a második: ha kiadják az ötödik kötetet, miért külön a két részt? Itt is értem, hogy a rajongók szétkapják a kiadók arcát, ha kedvenceiket nem olvashatják azon nyomban, de akkor készült volna el mindkét kötet egyszerre, és nem kellett volna olyan képtelen megoldást választani, hogy külön kellett jelölöm a részek olvasását. (ez is az én hibám biztos) Első rész vége.(sok az ügyelet, hisztisebbnek érzem magam a szokásosnál.)

Jöjjön az értékelés: Nagy várakozás, és az időhiány ráébreszt néhány dologra. Kevés az, hogy egy blokktégla méretű könyv szimplán jó legyen, mert nem olvassuk végig azt a több, mint 1000 oldalt a semmiért. Illetve mégis? Mostani olvasásommal ezt éreztem. Eljöttem szabadságra, hogy arról olvashassak, (illetve már előtte is), hogy esik az eső, élnek a farmon, ahol élünk, és néhány pikáns korabeli anakronisztikus orvostudományi fortélyról. De sok velős dolog azért nincs benne, ellentétben Ken Follett tégláihoz képest pl. Korábbi kötetekben sokkal körvonalazottabb volt a cselekmény, volt egy vonal, amerre haladtunk, most meg azt éreztem, hogy olvasmányos, meg minden, de mi is a fő vonal, kérem szépen? Sok minden mást nem tudok hozzátenni, marad a szeretet, és kíváncsiság a többi részre, de ehhez kellett már türelem bizonyos pontokon.

3 hozzászólás
gabriel93>!
Diana Gabaldon: A lángoló kereszt 1-2.

Nagy fenntartásokkal kezdtem el olvasni, hiszen ez a sorozat, ahogy folytatódik annál inkább ki van égve. És ahogy látom az utolsó fejezettel ki is van végezve. Ez inkább egy prológus, ami kicsit terjedelmesre sikeredett, de nem mondanám méltónak a sorozathoz. Az első részhez képest ez egy nagy fo$.
Nem illik a szleng a korhoz, nem illik a beszédstílus. Egyedül a történelmi vonala miatt döntöttem úgy, hogy tovább olvasom. De egy gram történelmet nem véltem benne felfedezni, tele van hülyeségekkel. Ja és mellesleg kegyetlen hosszú, alig bíja magát az ember átvágni rajta. Azt hittem hogy sose lesz már vége.
Hát ez a fejezet elvágta az egész sorozatot. Inkább bele se kezdtem volna. Mindvégig vártam a háború kezdetét, hogy milyen szerepet fognak benne játszani a Fraserek, mindhiába. Mind emelett untam az egészet.
Annyira közhely van benne, hogy már rosszul vagyok tőle.
Beardsley-ék azért nem voltak semmik, azt meg kell hagyni.
Jacosta története legalább egy kicsit felidézi miért is kezdődött bennem ez a történet olyan nagy gyönyörűséggel. De a lényegen még ez sem tudott gyökeresen változtatni.
Eddig is mérges voltam hogy a semmiért olvasom a könyvet, de hogy így legyen vége. Valósággal őrjöngő a végén.

3 hozzászólás
Enikő_Darai_Enii P>!
Diana Gabaldon: A lángoló kereszt 1-2.

Csak sikerült ledarálnom a könyveket még az új évad előtt! Mint ahogy már megszokhattuk, a történet az 1700-as évek vége felé foglal helyet és kalauzol minket vissza az időben. Szereplőinknek most is megannyi kalandban volt része, amik bizony rányomták a bélyeget az életükre. Újfent meg kellett küzdeniük veszteségekkel, szívbemarkoló pillanatokkal, ám akadtak örömteli – vidám időszakok is. Pont úgy mint a mi életünk során… ez is szépen mutatja, hogy élhetünk most, vagy háromszáz évvel ezelőtt, az élet egy érzelmi hullámvasút.
Ahhoz képest milyen hosszúak, rendkívül könnyen lehetett haladni a könyvekkel, szinte repült az idő olvasás közben. Én pedig újra és újra beleszerettem (legfőképpen) Jamie-be és abba az igazi skótos temperamentumába.
Diana mindig képes újat kitalálni és a legaprólékosabb módon az olvasó szeme elé tárni a világát. Soha nem fogom megunni! Biztos vagyok benne, hogy az Outlander örökké egy olyan sorozat marad számomra, amit szívesen olvasok újra, nem számít hány év telt el az első óta.

2 hozzászólás
Beatrice8>!
Diana Gabaldon: A lángoló kereszt 1-2.

Gondolkodtam, hogy hogy értékeljem, de szerintem külön-külön fogom jegyzetek alapján.
Az előző rész után kiderült, hogy, ha nem szeretem az Outlandert akkor is szeretem szóval nem lesz itt gond :D Csak azon paráztam, hogy megint lesz pár olyan kör, mint a 4. könyv utolsó 400 oldalán, azt nem bírtam volna ki mégegyszer :D Nem volt. Hááát nem igazán, azt a szintet akkor sem érte el. El se hittem, de nagyon örültem :D.
Félrértettem a 4.végét. spoiler nem is halt meg?! Na neeee. Ezt hogy nézhettem félre?! Jajj remélem soha többé nem látjuk de reálisan nézve ez Outlander szóval biztos fogjuk. :(
Csak… ne álljatok a brittek oldalára könyörgöm! Tudom, hogy nehéz meg egy ideig tettethetitek, de végül ne kössetek ki megint egy háború vesztes oldalán könyörgöm!
Békés olvasásomat megszakította, hogy egy idióta vagyok. Megnézni az utolsó rész(eddig) fülszövegét? Nagyon nagyon nagyon nagyon k***ra rossz ötlet! Nem tudná valaki kitörölni az agyamból? Lééégyszi valakiiii! Miért vagy ilyen ki**** idióta, Én? Miért kellett ezt csinálnom?! És miért kell Diananak ezt csinálja??? Én ezt nem bírom!!!! Szerencsére aztán kicsit sikerült lenyugodnom, mostmár majdnem 100%-os a lelki békém. :D
Bármi bajod van megoldja a whiskey. Ennyi ivással csodálkozom, hogy még mindig ennyi baja van a szereplőknek ezen logika alapján :DD
Ha csak kevés ideig is tart ez a nyugalom, akkor is hálás vagyok érte. És tényleg! Az első jó pár száz oldal egész nyugis, Outlander mércével, meg maga a Paradicsomi Béke. Olyan jól esett!
Imádom őket! *_* Jamie, Claire, Roger, Brianna, Fergus, Marsali, a gyerekek… hatalmas figura mind :DDD és szakadok. Bugrisak. :DDD Ennyit szerintem még nem nevettem Outlanderen. Nincs víz? Jó lesz a kereszteléshez a whiskey is, hisz az az élet vize, hát nem? :DD
Egy tömör és rövid Outlander már nem is lenne Outlander. Ellenben a szívroham szót lehetne használni rá. A nyugis fejezetek, részek, mondatok nélkül az egész egy véget nem érő megpróbáltatás lenne :DD Lehet ez a rész nem, de az eddigiek, meg úgy az egész sorozat, abszolút. Most képzeljétek el, hogy mindig csak akkor látjuk őket, amikor épp valami „izgalmas” történik, vagyis épp összeesküdött ellenük az egész világ. Rövidebb lenne, nem kérdés, de kibírná bárki ép ésszel? Én biztosan nem.
Amikor láttam hogy a nőt Fannynak hívják arra gondoltam lehet lesz valami köze: spoiler a 8.fülszövegéig!!: spoiler
Influenzára a legjobb orvosság(a whiskeyn kívül természetesen) ha az embernek egy vészhelyzetet kell megoldania. Legalábbis ha Jamie Frasernek hívják az embert. Már én voltam rosszul helyette is :D.
A mongolfoltról még életemben nem hallottam. Ezt is pótoltuk.
Mi a franc történik itt? Mi ez a káosz? A végén kicsit elszabadultak az indulatok, kibontakozott egy kisebb káosz. :D Aztán valamennyire úrrá lettek rajta. Érdekes volt a kis nyomozásuk. És azt hiszem itt vége is az első kötetnek.
Ez volt a hosszabb része a könyvnek eredetiben ezt 810 oldal a második része pedig 634.
Semmi negatívumot nem tudok mondani az egészet imádtam és olvasom is tovább angolul a második részt. Annak a végén majd összegzem kicsit.
Még annyit, hogy természetesen ennek a résznek is gyönyörű a magyar kiadása.

Ui.: Már megérte elolvasni a Rózsa nevét Adso a macska miatt :DD

Blogbejegyzés: https://molybirodalom.blogspot.com/2019/02/diana-gabald…

1 hozzászólás
Trice29 P>!
Diana Gabaldon: A lángoló kereszt 1-2.

Nagyon élvezem, amikor elmerülhetek a Diana által leírt világban. Film szerűen peregtek a fejemben a kockák, teljesen elvarázsolt.
Ismét egy nagyon mozgalmas könyvet olvashattam, pörögtek az események, kapkodhattam a fejem. Igaz, most nem egy esemény, hanem sok kisebb történetet kaptunk, azonban ez mind egy irányba tart.Szeretem, amikor amikor, mint egy kirakósban lassan minden a helyére kerül. Jó volt, hogy a jelen eseményeit több visszanézés, múltidézés tarkította.
Végre Briannával is megszerettük egymást ♥. Szegény Roger rendesen megjárta a poklot. Imádtam, amikor a végén Ian is újra színre lép.
Jamie és Claire továbbra is a szívem csücskei, olyanok, mint a whisky, korral egyre mélyebbek, érettebbek és értékesebbek lesznek.
A köves jelenet a végén ♥

Nagyon várom a folytatást!

brygusz>!
Diana Gabaldon: A lángoló kereszt 1-2.

Minden imádatom ellenére ez a rész számomra nagyon nyögve nyelős volt. Kicsit olyan érzésem volt, hogy ez egy összekötő rész a 4es és a 6os rész között….
Mindenesetre várom a következő részt. Kíváncsi vagyok mit tartogat még számomra.

3 hozzászólás
kicsi_Coco P>!
Diana Gabaldon: A lángoló kereszt 1-2.

Bármennyire is szeretem a sorozatot, és bármennyire is szívemhez nőttek a könyvek és a karakterek, kivéve Rogert, erre a részre nem tudok öt csillagot adni, mert azzal a többi részt minősíteném le.
Az első, és legfontosabb észrevételem, és egyben kérdésem Mrs. Gabaldon felé, hogy mi ez a megszállottság bizonyos szereplők bizonyos testrészei iránt? Miért kell nekem Jamie fenekén lévő, fényben aranylóan megcsillanó, göndörödő szőrszálairól oldalakat olvasni?
De ez még hagyján, de ha még egyszer megláttam volna leírva, hogy Briannának hogyan duzzad meg a melle a tejtől, hogyan folyik, csorog ki a teje, hogyan izgul fel, hogyan keményedik meg a mellbimbója, hogyan itatja Rogert a tejből, jesszusom, ez a kép a fejemben!, akkor komolyan abbahagytam volna! Szerencsére a második kötettől kicsit kevésbé fókuszál a tejtől duzzadó mellekre, és jobban a cselekményre.

Igen, én is szeretem a szereplők mindennapjait olvasni, amennyiben az érdekes, és esetleg még arról is szól, hogy milyen módon tudtak alkalmazkodni, milyen módon éltek. Például a ruhafestés, vadászás, különböző eszközök készítése, vagy még az is érdekes volt, hogy mennyire megörültek egy-egy csomagnak az isten háta mögött. Ami még inkább érdekes volt, az a gyógyítás, a különböző gyógynövények használata, különböző betegségek leírása, erről tényleg szívesen olvastam volna. Viszont az oldalakon át tartó tájleírásoktól és szexjelenetektől már kivert a víz. Ezek pont arra jók, hogy meglegyen a több mint 1000 oldal, különben miért lenne az, hogy minden egyes mondat egy hasonlat, leírás? Ettől szerintem annyira nehezen emészthető lesz a könyv, hogy még az utolsó száz oldalon éppenhogy beinduló cselekmény sem tudja jóvá tenni.

Ilyet nem csinálunk, hogy írunk egy 1200 oldalas valamit, aztán az utolsó száz oldalt odadobjuk az olvasók elé, belengetve egy végre izgalmas történetszálat. Értem én, hogy átvezetés, de akkor ne legyen már több mint ezer oldal. Azért rágtam át magam rajta, mert érdekel, hogy mi lesz velük, de nem egy olyan könyv, amit szívesen olvasnék újra. Pedig szoktam vastag könyveket olvasni, nem azzal van a baj. Egy vastag könyvben lehet csak igazán jó történeteket elmesélni.
Hát, itt sajnos nem sikerült :( És szerintem nem vagyok egyedül ezzel a véleményemmel, nagyon sok helyen olvasom, hogy ez a leggyengébben sikerült regény a sorozatban. Jó hír, hogy akkor innentől már csak felfelé vezet az út :) Remélem is, mert a többi könyv is vaskos.
Vagy jól átvert engem Diana, és majd minden összefügg a következő könyvekben, még az út szélén kényelmesen legelésző kecskék is, amik mellett elsétált ugyan egy szereplő, de beleakadt az egyik galagonyabokor ágába, és végigszakította az éppen frissen, indigóval befestett szoknyájának felső részét, ami csak azért is baj, mert igencsak drága volt a szövetet is beszerezni, a szabásminta alapján megvarrni, de nincs is másik meleg, bélelt szoknyája, amit fel tud venni.
Szerk.: azt még hozzátenném, már csak magamnak is, hogy Rogert mennyire ki nem állhatom, spoiler, és kábé saját magának köszönhet mindent, amit kap. A végén lévő döntését sem üdvözlöm, spoiler
Egyébként nekem nem fér a fejembe, hogy ki akarná a kényelmes, 20. századi életét állandóra elcserélni a 18.századira, ahol háborúzni kell, csak mert férfi vagy, nőként meg egész nap a fapadlót súrolhatod csúszva-mászva, befőtteket rakhatsz el, malacokat herélhetsz ki, és a többi, és még egy jó könyvet sem tudsz elolvasni, már ha lenne rá időd, de nincs, este meg már nem égetheted a méhviasz gyertyát, mert drága :D

6 hozzászólás
Habók P>!
Diana Gabaldon: A lángoló kereszt 1-2.

Így él egy telepes család az 1700-as évek vége felé Karolinában. (Persze, ha nem Jamie Fraser családja, akkor egy kicsit egyszerűbben.) Házakat építenek, erdőt irtanak, állatokat tenyésztenek, gyógyfüvet gyűjtenek, vaddisznóra vadásznak, esetleg bölényre (vagy a bölény rájuk…). Meghalnak emberek és születnek gyerekek. Vannak klántalálkozók, esküvők és keresztekések. És várják a háborút – mert ők tudják, hogy jön. Ez az egész könyv (meglehetősen sok oldalon) egy nagy várakozás.


Népszerű idézetek

Mácó>!

– Amikor eljön a nap, hogy elválnak útjaink – mondta halkan, és felém fordult –, és nem az lesz az utolsó szavam, hogy „szeretlek”, akkor tudd, az csak azért lesz úgy, mert már nem maradt időm kimondani.

II. kötet, 620. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Jamie Fraser
Belle_Maundrell >!

– Tudod, mi a különbség egy skót esküvő és egy skót temetés között?
– Nem, mi?
– A temetésen eggyel kevesebb részeg van.

I. kötet, 691. oldal, Ötödik rész: Mert jobb házasságban élni, mint égni - 47. Vénusz listái

Kapcsolódó szócikkek: Brianna Randall · esküvő · Roger Wakefield · skót · temetés
Szelén P>!

A ponyván kopogó eső zajára ébredtem, és első férjem csókjának érzésére az ajkamon.

(első mondat)

Kapcsolódó szócikkek: Claire Randall
Aaron_Rgd>!

A múlt elmúlt, a jövő még nem jött el, és mi itt vagyunk együtt, te meg én.

I. Kötet; 557. oldal

shadowhunter1975 P>!

Sorcha – suttogta, és akkor döbbent rá, hogy pár pillanattal azelőtt így szólította Claire-t. Na ez tényleg furcsa volt, nem csoda, hogy Claire meglepődött. Ez volt a nő gael neve, de Jamie sosem szólította őt így. Szerette benne az idegenségét, az angolságát. Az asszony volt az ő Claire-je, az ő Sassenachja.
És mégis, abban a pillanatban, amikor Claire elhaladt mellette, Sorcha volt. Nemcsak „Claire”, hanem fény is.

264. oldal, 18. Mindenhol jó, de legjobb otthon (Könyvmolyképző, 2018)

Kapcsolódó szócikkek: Claire Randall · Jamie Fraser
gabriel93>!

De a szív hangja hangosabb, mint bármilyen, csak szóban kimondott eskü szava.

gabriel93>!

Az embert nem hagyja nyugodni az érzés, hogy tehetett volna még valamit.

knitta02>!

– (…) Nem akarom megkockáztatni, hogy elveszítselek, Sassenach – mondta, s hangja hirtelen rekedtessé vált. – Egy tucat gyerekért sem. Vannak lányaim és fiaim, unokahúgaim és unokaöcséim, unokáim, van itt elég gyerek.
Ekkor a szemembe nézett, és halkan így szólt:
– De nélküled nincs életem, Claire.

513. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Claire Randall · Jamie Fraser
AnitaZoé P>!

Mihelyst lesz forró víz, iszunk egy pohár finom pemetefűteát.
Gyanakodva nyitotta ki az egyik szemét.
– Iszunk?
– Nos, te fogsz inni. Ami engem illet, én inkább innék forró lóhúgyot.
– Én is.

466. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Claire Randall · Jamie Fraser

A sorozat következő kötete

Outlander sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Pearl S. Buck: A kínai rabszolgalány
Fábián Janka: Emma évszázada
Irwin Shaw: Gazdag ember, szegény ember
Margit Sandemo: A magányos lovag
S. A. Chakraborty: Rézkirályság
Anne Rice: A múmia
Julie Garwood: Az oroszlán asszonya
Heather Graham: A szökevény
Francine Rivers: Hang a szélben
Jessica Brockmole: Levelek Skye szigetéről