A ​csupasz majom 31 csillagozás

Desmond Morris: A csupasz majom Desmond Morris: A csupasz majom

Íme, így viselkedik a csupasz majom, a teremtés csúcsán – szeret, dolgozik, háborúzik. Ismerjük meg az embert olyannak, amilyen valójában: a majmok rokonának. Láthatjuk udvarolni, párzani, aludni, játszani, de megismerhetjük társasági viselkedését és tisztálkodási szokásait is. Desmond Morris klasszikussá vált könyve Darwin mesterműve, A fajok eredete szellemiségében nem bukott angyalként ábrázolja az embert, hanem mint egy majmot, amely bámulatra méltó rugalmassága, energiája és képzelőereje miatt felemelkedett, de akkor is csupán egy állat, amely könnyen elfelejti, honnan származik.

A csupasz majom mélyreható betekintést nyújt az ember eredetébe, nemi életébe, szokásaiba és az állatvilághoz fűződő, döbbenetes kapcsolataiba. Klasszikus ismeretterjesztő mű, amely egyszerre provokatív, érdekfeszítő és időtlen.

„Morris könyve népszerű humánetológia, összefoglalja azokat az ismereteket, amelyeket az emberi viselkedés biológiai tényezőiről az etológia nyújthat.”
Csányi Vilmos

Eredeti megjelenés éve: 1967

>!
GABO, Budapest, 2016
292 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634062653 · Fordította: Hernádi Miklós
>!
Európa, Budapest, 1989
182 oldal · keménytáblás · ISBN: 9630749874 · Fordította: Hernádi Miklós

Enciklopédia 30


Kedvencelte 6

Most olvassa 4

Várólistára tette 54

Kívánságlistára tette 36


Kiemelt értékelések

Chöpp >!
Desmond Morris: A csupasz majom

Úgy jártam vele, mint ezzel. Hiába a 60-as években íródott, számomra rengeteg releváns információt tartalmazott. Sok mindent nem tudunk, nem is sejtünk magunkról, a fajunkról, ami érdekes, izgalmas és számtalan kérdést vet fel. Ezekkel bizony nem árt megismerkednünk, és ha nem is értünk egyet mindegyikkel, tudjuk, hogy létezik egy másfajta megközelítés is, mint amit eddig ismertünk. Illetve amibe eddig bele sem gondoltunk, az is széles tárházát tartalmazza az agyalnivalóknak.
„Nagyszabású eszméink és fennkölt önámításunk ellenére még mindig szerény állatok vagyunk, szolgaian követjük az állati viselkedés valamennyi alaptörvényét.”
Agyalásra fel!

Tudós_Manócska P>!
Desmond Morris: A csupasz majom

A könyv azt mutatja be, hogy az ember mi mindenben hasonlít állati őseire. A szerző az ember ősét „vadászó nagymajom” megjelöléssel illeti, és a származást tekintve érdekes összehasonlítást tesz a húsevő ragadozókkal és a növényevő főemlősökkel különféle vonatkozásokban.

A szavannai húsevő ragadozók testfelépítése atletikus (jók a futásban és üldözésben), érzékszerveik kifinomultak (éles hallás, kitűnő szaglás, jó mozgásérzékelés, éjszakai tájékozódás), állkapcsuk erős, fogaik élesek, mancsukkal súlyos sérüléseket tudnak okozni, erős bennük a „vadászösztön”. A ragadozó hímek jellemzően csoportosan, falkában vadásznak, az elejtett zsákmányt megosztják, közös támaszponttal rendelkeznek, ahol a nőstények tartózkodnak a kölykökkel, amíg a hímek vadásznak. Portyázás során sok kilométert tesznek meg. A csoporton belüli erőszak gátolt, ritualizált. A ragadozóknál az intenzív vadászatot hosszú ejtőzés követi, szervezetük hozzá van a hosszas táplálék nélküli időszak túléléséhez is. A táplálkozás cselekvéslánca hosszú, adott esetben táplálékukat „elraktározzák”, illetve felkérődzik azt kölykeik számára. Ürülékük bűzös, ezért azt vagy betemetik, vagy élőhelyüktől távol helyezik el.

Az erdei növényevő főemlősök testfelépítése abrobatikus, hajlékony (jók a mászásban, csimpaszkodásban), érzékelés terén jó a látásuk, a tapintásuk és az ízlelésük, kezükkel jól tudnak kapaszkodni (tépni vagy sújtani nem képesek), erőteljes az állkapcsuk és fogazatuk. Az ölés nem része életmódjuknak. A főemlősök egész nap táplálkoznak, majszolnak, táplálékuk megszerzése és fogyasztása magányos tevékenység, táplálékuk változatos és szeretik az édes ízeket. A táplálkozás cselekvéslánca rövid. Csoportokban élnek, egy uralkodó hím vezeti a csoportot egyfajta kényúri szerepben, a csoporttagok folyamatosan figyelemmel követik egymás tevékenységét. Folyton vándorolnak, nincs állandó bázisuk. Nem tesznek meg egyszerre nagy távolságokat. A főemlősök nem udvarolnak hosszasan, tartós párköteléket nem alakítanak ki, a közösülés rövid ideig tart, és nem jelent különösebb élményt. Ürülékük nem bűzös, esetenként saját alkalmi vackukat is bepiszkítják. A főemlősök nem terveznek előre, a mának élnek.

A „vadászó nagymajom” teste atletikus, testhelyzete függőleges, érzékszervei nem kifinomultak, kezei tárgyak manipulációjára, eszközhasználatra és -készítésre alkalmasak. A „vadászó nagymajom” eszközöket fejlesztett ki, fejlődött kommunikációs és együttműködési készsége a vadászat során. Kötődésen alapuló párkapcsolatok alakultak ki, a hím részese a családi életnek. Magyarázatot igényel az emlősöket jellemző szőrtakaró jelentős csökkenése, illetve a bőr alatti hájréteg kialakulása. A feltételezés szerint a „vadászó nagymajom” hosszú ideig vízi életmódot folytatott, ezért ügyes az ember a vízben. Az udvarlás viszonylag hosszú ideig tart, a közösülés gyakori és élményt jelent, a kapcsolatok viszonylag tartósak. A közösségekben nem jellemző a szélsőséges alá-fölérendeltség.

Az összehasonlításból kitűnik, hogy a „vadászó nagymajom” részben a szavannai ragadozókra, részben az erdei növényevő főemlősökre hasonlít, de mindegyiket meghaladta olyan képességekben, mint a nyelvi kommunikáció, a gondolkodás és az önreflexió, valamint a kreativitás, amelyekről nem esik szó a könyvben. Az ember tehát bizonyos vonatkozásokban hasonlít a majmokra, de csak bizonyos vonatkozásokban, és számos nagyon lényeges vonatkozásban nem, és a (majom)"rokonoknak" nincs is kellő „kapacitásuk”, illetve „hajlamuk” vagy „motivációjuk” arra, hogy emberré váljanak..

A szerző azt a fontos körülményt sem vette figyelembe, hogy az ember nem egyféle, sem testfelépítésben, sem lelki alkatban: vannak „majmok módjára” napról-napra élő és vannak „ragadozó hajlamú”, másokat kihasználó, függőségbe hozó emberek is, ahogy vannak „értelmes emberek” is.. És ha „ragadozó” beállítódású emberek kerülnek hatalomra, akik elveszik, illetve „félreteszik” mindazt a (lélektani vonatkozású) tudást, ami az embert emberré teszi, akkor onnantól kezdve az emberek gyenge „ember-állapotban” fognak élni..

A szerző azt a súlyos hibát követte el, hogy kizárólag bizonyos vonatkozású tényeket vett figyelembe, másokat nem, és azokból egyoldalú, torz és téves következtetéseket von le – a mű címe is erre utal. A szerző tehát úgy járt el, mint az ismert történet szerint azok a vakok, akik egy elefánt különböző részeit tapogatják meg, és specifikus tapasztalataik alapján egyoldalú kijelentéseket tesznek a „vizsgált objektumról”. A mű lényegében egy provokáció – és bár a szerző azt állítja, nem célja degradálni az embert, mégis ezt tette. Önkényesen válogatott tényekből csak hibás következtetéseket lehet levonni: az ilyen jellegű szélsőséges egyoldalúság és prekoncepciózusság tudóshoz méltatlan, és nem utolsósorban „pofátlan”, és bizonyos értelemben agresszív megnyilvánulás.

A témához kapcsolódó további értékeléseim:
Harari: Sapiens (képregény) https://moly.hu/ertekelesek/4833660
Csányi: Ironikus etológia https://moly.hu/ertekelesek/3364178
Goodall – Bekoff: Az utolsó pillanat https://moly.hu/ertekelesek/3571505
Szent-Györgyi: Az őrült majom https://moly.hu/ertekelesek/3305493
Shubin: A belső hal https://moly.hu/ertekelesek/3111385
Murphy: Az evolúció.. https://moly.hu/ertekelesek/3088140

2 hozzászólás
ildikeee>!
Desmond Morris: A csupasz majom

Szemtelenül őszinte, szókimondó, elgondolkodtató. Figyelni kell minden egyes szavára (ezért fáradtan inkább elraktam másnapra), mert rengeteg érdekesség van benne. Megismerhetjük az ember egy új oldalát, sok dologra választ kapunk. Imádtam…

Andrea_Kovács_2>!
Desmond Morris: A csupasz majom

A humortól sem mentes természetrajzban Morris mulatságos objektivitással rántja le a homo sapienst arról a piedesztálról, ahová az az elmúlt néhány évezredben emelte magát. Vigyázat, fogyasztása csak önkritikával élő egyedek számára ajánlott! :)

jezsek P>!
Desmond Morris: A csupasz majom

Szórakoztató stílusban megírt tanulmány az emberről. Lehet hogy a könyv itt-ott sántít, túloz vagy belemagyaráz, de mégis sokszor az „áhhá!”, „tényleg!”, „miért ne!?” felkiáltásoknak megfelelő érzelmeket váltott ki belőlem, és az ember (környezetem és én magam) viselkedéséről sok-sok továbbgondolásra érdemes szempontot adott. A könyv végén megjelenő, túlnépesedéssel kapcsolatos fejtegetés pedig elgondolkodtató, riasztó, és nem egyértelműen optimista a végkicsengés.

Folyóvíz>!
Desmond Morris: A csupasz majom

Nézőpontja nagyon sajátos; jól esik, hogy nem a kanonizált tudomány téziseit mondja fel… Érdekes és elgondolkodtató!

Ferer>!
Desmond Morris: A csupasz majom

Nagyszerű könyv laikusok számára is érthető tartalommal.

Zsolt_Beke IP>!
Desmond Morris: A csupasz majom

Minden előzetes félelmem ellenére egy rendkívül szórakoztatóan megírt, objektív, mégis életigenlő könyv (az utolsó néhány oldal túlnépesedési disztópiáját leszámítva). Ajánlott olvasmány. :)

>!
GABO, Budapest, 2016
292 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634062653 · Fordította: Hernádi Miklós
zsofi017>!
Desmond Morris: A csupasz majom

Az egyik legjobb könyv a témában. Nagyon sok érdekességet választottam ki belőle. (talán jó lesz akkor, ha majd tanítok :)) A végén kicsit ijesztő volt látni az adatokat, hogy a 80-as években még csak 5 milliárd ember élt a bolygón, míg manapság már több, mint 7 milliárd. Kegyetlenül gyors ez a tempó. Azért a fenntartható fejlődésre is gondolni kéne….


Népszerű idézetek

Chöpp >!

Bizonyos szempontból bizarr dolog, hogy például a gazdaságtan csak a legutóbbi évtizedekben jutott arra a korszakalkotó felismerésre, hogy az ember gazdasági tevékenysége közben nem racionális döntéseket hoz. Ezt minden hozzáértő pszichológus és etológus réges-régen tudta, csak senki sem kérdezte meg őket. (Előfordult már, hogy előtolakodtak véleményükkel, mondjuk az emberi agresszió kérdésében, azt állítván, hogy mint minden normális, csoportban élő állat, az ember is agresszív, de ekkor a legdühödtebb ellenállásba ütköztek.)

12. oldal Előszó az 1989-es kiadáshoz

Kapcsolódó szócikkek: emberek
Chöpp >!

A mi fajunk túlságosan védett, kényeztetett gyermekei mindig megszenvednek felnőtt társas kapcsolataik során. Ez különösen az egykéknél jelentős, akik egyívású testvér híján már eleve súlyos hátrányba kerülnek.

165. oldal

Chöpp >!

Az érzelmi stressz is egykettőre izzadáshoz vezet a tenyéren, a talpon, a hónaljban, néha a homlokon – és sehol másutt. További különbség jelentkezik az érzelmi izzadás fentebb felsorolt területei között: a tenyér és a talp különbözik a hónaljtól és a homloktól. Az első két terület kizárólag érzelmi hatásra izzad, míg az utóbbi kettő mind érzelmi, mind pedig hőmérsékleti hatásra.

249-250. oldal

Kapcsolódó szócikkek: izzadság · stressz
6 hozzászólás
Chöpp >!

Hogyan is lehetne a felfokozott szexualitású, agresszív, hatalomvágyó, idegengyűlölő embert behelyettesíteni akármelyik uralkodó társadalomtudományi elmélet koncepciójába, amikor az ezekben szereplő ember magasan fejlett lény, aki önállóan, tudatosan, szent eszmék szerint formálja saját és a társadalom sorsát, a fényes jövőt?
Hiába kiáltják a biológusok, hogy a majom meztelen, a társadalomtudományok tudósai még nem hiszik ezt el.

13. oldal Előszó az 1989-es kiadáshoz

Kapcsolódó szócikkek: emberek
Chöpp >!

Más fajok leírásaiból tudjuk, hogy ha mesterségesen túlszaporodik a faj, elérkezik egy pillanat, mikor olyan mérvű lesz a túlzsúfoltság, hogy az egész társadalmi berendezkedés összeomlik. Járványok keletkeznek, az állatok megölik a kicsinyeiket, ádázul megtámadják egymást, megcsonkítják önmagukat. A viselkedési formák folyamata megtörik. Minden töredékeire hullik. Végül annyi a haláleset, hogy megszűnik a zsúfoltság, és újra indulhat a szaporodás, de mindig csak akkor, ha előbb katasztrofális volt a zűrzavar.

119. oldal

Kapcsolódó szócikkek: faj · túlnépesedés
Chöpp >!

… az anya hangulatát illetően szinte lehetetlen becsapni a csecsemőt.

147. oldal

Kapcsolódó szócikkek: anya
Chöpp >!

Máris világos, hogy ha a Föld népessége a jelenlegi, riasztó ütemben nő tovább, drámaian fokozódik a gátját vesztett agresszivitás.

205. oldal

Kapcsolódó szócikkek: agresszivitás · népesség · túlnépesedés
Chöpp >!

Az újdonsághoz való vonzódást neofíliának (az új szeretetének) nevezték el, ellentétjét pedig neofóbiának (irtózás az újtól).

153. oldal

Chöpp >!

Minél jobban beszűkül életterünk, annál drasztikusabb lépésekhez kell majd folyamodnunk, és végül kénytelenek leszünk szintetikus élelmiszereken élni.

277. oldal

Kapcsolódó szócikkek: táplálkozás
Chöpp >!

Valahogyan minőségben kell javulnunk, nem csupán mennyiségben.

280. oldal

Kapcsolódó szócikkek: mennyiség · minőség

Hasonló könyvek címkék alapján

Elaine Morgan: A nő származása
Richard Dawkins: Az önző gén
Paul Strathern: Crick és Watson
Elaine Morgan: A vízimajom elmélet
Dag O. Hessen – Thomas Hylland Eriksen: A versengés paradoxonjai
Adam Rutherford: Minden ember [rövid] története
David Attenborough: Élet a Földön
Jared Diamond: A harmadik csimpánz felemelkedése és bukása
Bereczkei Tamás: Evolúciós pszichológia
Nigel Barley: Egy zöldfülű antropológus kalandjai