G. ​A. úr X.-ben 51 csillagozás

Déry Tibor: G. A. úr X.-ben Déry Tibor: G. A. úr X.-ben Déry Tibor: G. A. úr X.-ben Déry Tibor: G. A. úr X.-ben Déry Tibor: G. A. úr X.-ben Déry Tibor: G. A. úr X.-ben

A G. A. úr X-ben a Déry-életmű egyik legrangosabb darabja. Az író szerint: „mint minden utópia, ez is polemikus jellegű. Hogy milyen lesz a jövőnk, ez az ember sorsdöntő kérdése: én csak azt írtam meg, hogy milyen ne legyen.” Déry látomása jövő-vízió , mely megkérdőjelezte azt, amit egy hanyag társadalom haladásnak nevezett.

Eredeti megjelenés éve: 1964

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Horizont könyvek · Millenniumi Könyvtár Osiris

>!
Magvető, Budapest, 2001
keménytáblás · ISBN: 9631422267Ö
>!
Magvető, Budapest, 1998
440 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631420728
>!
Kriterion, Bukarest, 1989
472 oldal · keménytáblás

2 további kiadás


Enciklopédia 9

Szereplők népszerűség szerint

kereskedő


Kedvencelte 7

Most olvassa 3

Várólistára tette 39

Kívánságlistára tette 12

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Timár_Krisztina IP>!
Déry Tibor: G. A. úr X.-ben

Újraolvasás vége.

Ki is mondogatja a Molyon mindig, hogy nincs jó magyar disztópia? :))) Itten az ellenpélda. No jó, ez sem tökéletes. A benne ábrázolt világ viszont (szerintem) eredeti és kiváló alapötletre épül, alaposan ki van dolgozva, minden eleme illik a többihez, és éppen eléggé hátborzongató.

Ettől függetlenül megyen ennek a regénynek a százaléka még sokkal lentebb is mostanában. Megérdemli a helyét a 303 magyar regény között, meg is lep, hogy viszonylag kevesen olvassák, de rátenni egy 9-10.-eseknek szánt olvasóverseny listájára… hát, szerintem hiba volt.

Bennem most is azt a benyomást keltette, amit első olvasáskor, még egyetemista koromban. Éppen pszichoanalízis-szemináriumra jártam, úgyhogy nem sokat kellett törnöm a fejemet azon, miért ábrázolja a regény a tökéletes (?) szabadság világát a szenvedés és pusztulás világaként. Hogy mitől lesz a boldog emberek városából lidércnyomás. Vagy fordítva: hogy lehet, hogy egy olyan lidércnyomásos helyen, mint X.*, boldog emberek élnek.

A jelszó (szerintem) a halálösztön. Hogy létezik-e olyan vagy sem, azt (szemináriumi emlékeim alapján) nem nagyon lehet eldönteni, de Freud meg volt győződve arról, hogy a világot kormányzó nagy erők közül ez az egyik. Talán még fontosabb is annál, amely a szerelem és az élet felé hajtja az embert. Ez veszi rá az embert, hogy háborút indítson (illetve önkéntesen részt vegyen benne), hogy látványosságnak tekintse mások szerencsétlenségét (katasztrófaturizmus, nyilvános kivégzések stb.), hogy horrorfilmet nézzen, vagy hogy bemenjen a színházba, ha tragédiát adnak. Ha Déry olvasott Freudot (márpedig nehezen tudom elképzelni, hogy ne olvasott volna), akkor igen jó érzékkel választotta ki éppen ezt a késztetést a disztópiája számára. Aztán ráépített egy egész várost, omladozó házakkal, végzetes tömegközlekedéssel, nagyon kevés élelemmel, szélsőségesen kellemetlen időjárással, a pillanatnak élő lakókkal. Egy olyan várost, amelyben mindenki a saját belső késztetéseinek megfelelően – ebből következően boldogan – élhet (csak nem túl sokáig), és ahol az a legsúlyosabb bűn, ha a másik embert a személyes szabadságában korlátozzuk. A regény minden helyszíne, minden helyzete, a szereplők minden megnyilatkozása illik ehhez a gondolati háttérhez.**

Kivéve persze a címszereplőt, a rejtélyes G. A.-t. Akivel nem igazán tudok mit kezdeni. Az világos, hogy határhelyzetben áll: nem tartozik oda, ahol született, de X.-ben sem talál otthonra. X.-en kívül különc, X. lakóihoz meg úgy viszonyul, mint egyetlen normális ember az őrültekházában, miközben tulajdonképpen maga se nagyon tudja, mit akar. Mivel az ő nézőpontjából látjuk a várost és lakóit, tulajdonképpen felhívja a regény az olvasót, hogy azonosuljon vele – hát ez számomra több okból is túl nehéz feladatnak bizonyult. 1. Nő vagyok. 2. Nem fogom fel, hogy miért kéri számon X.-en folyamatosan a „külföld” gondolkodásmódját. 3. Nem szeretem a szarkazmust.

spoiler

Szóval G. A. éppenséggel nem illik se X.-be, se a regénybe, de végül is mitől illene? Ő inkább csak ahhoz kell, hogy elinduljon valamiféle cselekmény ebben a fura szabadságmániás világban, és az olvasónak legyen mitől összecsinálni magát. A túlírtság meg nemcsak az ő hibája: főleg a regény vége felé a mellékszereplők állandóan ismételt eposzi jelzői is kicsapták nálam a biztosítékot, és el nem mondhatom, milyen erővel hajtottak kifelé X.-ből. Ami végül is nem is olyan nagy baj. :)

Szóval aki magyar disztópiát keres, átgondoltan felépített háttérvilággal, és az élvezetért cserébe hajlandó egynémely terjengős monológokat is olvasni, akkor nem is kell tovább mennie, itt ez a klasszikus, és még kihívásokat is le lehet tudni vele.

* Azóta is mindig X. jut eszembe, ha forró nyári napon sivár építkezési területre vagy akár csak fátlan nagyvárosi utcába tévedek. Jáj.
** spoiler
*** spoiler

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1972
538 oldal · keménytáblás
34 hozzászólás
Csabi P>!
Déry Tibor: G. A. úr X.-ben

Már az unalomig ismétlem, hogy magyar író nem tud jó disztópiát írni, vagy lehet, hogy tud, csak nem akar. Déry regényét sokan állították ellenpéldának, figyeltjeim közül csak egyvalaki adott rá négy csillagnál kevesebbet, egy próbát megér.
Kezdem azzal, hogy ez szerintem nem disztópia. Tanulmányoztam a definíciókat, ha valaki vitatkozni akar velem, akkor talál hozzá elég muníciót, de ha már –tópia, akkor miért nem inkább utópia? Persze kicsit bezavar, hogy a tópiák a jövőben játszódnak nagyrészt, ez meg a múltban (ha nem tévedek, akkor valamikor a ’20-as évekbe helyezi Déry), igaz, ez nem kizáró ok. Déry alaptétele, hogy az akkori társadalmi berendezkedés rossz, ezért létrehozza mindenben annak ellentétét. Míg GA hazájában az életigenlés, az élet szeretete mindennek az alapja, addig X-ben épp ellenkezőleg, az élet csak nyűg, senki sem keresi a földi örömöket, sötét lyukakban laknak, alig létezik magánszféra, nincsenek nagy zabálások, igaz, szex azért van. Létre lehet hozni egy társadalmat, ami rigorózusan mindenben az ellentéte a meglévőnek? Alig hiszem, hisz akkor mindenki azonnal öngyilkos lenne, és hamar véget érne a sztori. Szóval nem sikerül Dérynek ez a tükörtársadalom hibamentesen, de azért elég jól működik, olyannyira, hogy semmivel sem tűnik rosszabbnak, vagy logikátlanabbnak, mint a valóság, az emberek jól érzik magukat ebben a kifordított életben, hisz nem is ismernek mást. Ezért mondtam, hogy lehetne ez utópia is, hisz egy alternatív, élhető képet fest le.
De ha nem –tópia, akkor mi is lenne ez? Szerintem irodalmi parabola spoiler. Déry konstruál egy világot, hogy ebbe építve elmondhassa a véleményét az emberiségről. Nem kapitalizmus kritika ez – ahogy a regény elé biggyesztett előszó, mintegy vörös farok, csak éppen tolatva, próbálja meggyőzni az olvasót, vagy inkább a cenzort –, hanem az általános emberi viselkedés, a társadalmi játszmák vizsgálata és kigúnyolása. Leginkább Gulliver történeteivel tudnám rokonítani a regényt, talán nem véletlen az a G betű a főszereplő nevében.

Amit a disztópiákban általában hiányolok, hogy nem képesek logikusan felépíteni egy működő világot, az Déry regényére is igaz. Mindjárt az elején egy elegáns húzással, miszerint a kézirat első pár oldala hiányzik, elejét veszi az olyan kérdéseknek, hogy miért is megy GA X-be, hol ez a hely, milyen nyelvet beszélnek, egyáltalán, milyen országhoz tartozik, etc. Az sem mondható, hogy Déry valami széles körképet festene erről a társadalomról, tulajdonképpen magam sem tudom, mire ment el 550 sűrű oldal. Gazdaságilag pl. fenntarthatatlannak tűnik a hely, elvégre nyoma sincs semmilyen termelő munkának. Nagyon furcsa, hogy X-ben nem ismerik az állatokat, a növényeket. De akkor mit esznek? Honnan az alma, a kenyér, stb. Déry az ilyen ellentmondásokkal nem foglalkozik. Az sem derül ki, hogy GA miből él meg két évig, mikor csak 5000 koronával érkezik, amiből még haza is visz. De mivel parabolaként tekintettem a regényre, ezeket meg tudom neki bocsátani.
Azt már kevésbé, hogy nem elég széles a spektrum, amit bemutat. GA elég szűk körben mozog, szó sem esik pl. vallásról, sportról, gyereknevelésről, politikáról is alig, nincs tömegkommunikáció, egy bírósági tárgyaláson kívül a hatóságok sem kerülnek terítékre, stb. Ellenben rengeteget foglalkozik Erzsébettel, GA szerelmével, úgyhogy a közepétől egyre kisebb érdeklődéssel olvastam a könyvet.
A két év ellenére nem tapasztalható, hogy a szereplők bármilyen irányba is fejlődnének. GA egy se hús, se hal figura, aki egykedvűen és rácsodálkozás nélkül fogad minden furcsaságot, de úgy tűnik, hogy az X-iekre sincs nagy hatással, akik elnéző mosollyal fogadják furcsaságait. Csupán a regény végén tűnik fel egy házaspár, akik, úgy tűnik, elégedetlenek a helyi viszonyokkal, és szívesen elmennének.

Amit mindenképpen a regény javára kell írni, hogy nagyon jó megfigyelések vannak benne az emberi társadalomról, az emberek egymás közötti viszonyairól, és mindezt Déry helyenként kiváló, a sorok között bujkáló humorral adja elő. Csak ne lenne ilyen hosszú.

15 hozzászólás
Bla I>!
Déry Tibor: G. A. úr X.-ben

Déry utópiáját még középiskolásként olvastam először. Le voltam nyűgözve egyes részeitől, de valszeg nem értettem a lényeget. Ez a kitalált világ – amelyet az író börtönében vetett papírra – a szocializmus utópiája. Egy kifordított, valószínűtlen rend, amelyben minél többeknek rossz, annál jobb…Jól kitalált gondolatkísérlet, de prognózisnak szerencsére nem jött be. Helyette itt van nekünk egy konzumtársadalom és a növekvő belpolitikai feszültségek…

1 hozzászólás
gyuszi64>!
Déry Tibor: G. A. úr X.-ben

2020/88.
Nagy csalódás, a második kötetet csak kínlódva (és becsületből) olvastam végig, majdnem feleslegesen. Az idei év legnagyobb kudarca eddig Evelyn Marsh volt, de bocsánatos módon kiderült, hogy ő nem tud írni; míg Déry olyan műveket jegyez, mint A két asszony, a Szerelem vagy a Niki.

A regény társadalmi sci-fi, fel is teszem a címkét. Először azt hittem, Beckettet olvasok; ha sci-fiként tekintek a könyvre, akkor Lemtől a Visszatérés vagy Sheckleytől A Tranai köszönt folyamatosan rám; aztán a szocializmus parafrázisa lebegett a szemem előtt; de a hosszadalmas bölcseleti-filozófiai részek lehetetlenné tették a könyv kibontakozását.

„Déry talán legsokrétűbb, legopalizálóbb, legrejtélyesebb munkája” – hát nem tudom.
„hazai és külföldi kritikusai … nem egyszer egymásnak ellentmondva értelmezték” – na, ebben viszont biztos voltam…

A 2 csillagból fél annak jár, akinek tetszett a mű; 1 csillag jár a szépírói igényességért; és fél a magyar szerző iránti tiszteletemért. Ekkora munkát kézből kiadni, miközben a kimenetel bizonytalan…

„És sírjatok egy könnyet
Barátotok felett:
Dalt érdemelt, mert költő,
Könnyet, mert szeretett.”

Beatrice8>!
Déry Tibor: G. A. úr X.-ben

A megjegyzéseim olvasás közben, szépen leírják a könyvet és a véleményem róla röviden:
1.Pár oldal után össze tudom foglalni a véleményem: WTF???!
2.Nem csak a város fura mellesleg, G.A. is
3.Mi. A. Franc. ???!!
4.Fura könyvek amiket szeretek első számú jellemzője: rövidek. Ez? Hosszú. Hjajj
5.Ennek sosincs vége?!
6.Lehet mára feladom.
7.Átkozott bolondok háza

Hosszabban:
Az Arany János versenyre kellett elolvasnom. Ezt olvastam el másodjára, a Fahrenheit 451 után(azt imádtam), mert ez messze a leghosszabb az összes közül. Reménykedtem, hogy hátha nem lesz olyan vészes, mert annyira nem régi, mint egy Jókai regény(szintén kötelező de legalább csak kisregény, az még várakozik) és a címkék szerint fantasztikus és disztópia. Kivettem hát a könyvtárból az egyetlen példányt, úgy kellett előhozniuk a raktárból. Tényleg nem volt olyan vészes, mint gondoltam. Máshogy volt vészes.
Rohadtul fura volt.
Elkezdtem, már az is fura volt és akkor még nem tudtam mi vár rám. Sokat meséltem róla, idéztem belőle a körülöttem lévőknek, mert annyira nonszensz volt az egész. Eleinte tetszett is, hogy ilyen fura, mert szeretem a fura könyveket. És ezzel a jellemzőjével igazából nem volt bajom később se, ettől érdekes az olvasása. Itt a probléma. Csak ettől az egytől volt érdekes. Karaktereknek szinte nincs személyisége direkt vagy nem direkt, nem tudom. G.A-t nem bírtam, pedig főszereplő végig el kellett viselnem.
Történet nincs. Tényleg nincs. Egy monatban össze tudom foglalni és nem hagyok ki semmi fontosat. G.A. úr elmegy X. városba és ott létezik. A karakterek nem fejlődnek, mint ahogy ez elvárható egy városban, ahol már nem hisznek a fejlődésben, de ezt természetesen nem ők mondták. Semmi nem jut el A pontból B-be csak megragad X-ben.
Ez különösen a felétől egyértelmű, ott kezdtem el szenvedni az olvasása közben. Addig érdekelt, hogy mi lesz, milyen furcsaság jön, aztán elkezdett idegesíteni az emberek körülményessége, monológjai példul amikor G.A. külföldről mesélt. Igyekeztem figyelni, valami mondanivalót, társadalomkritikát kihallani belőle, de ez olyan hosszú távon nagyon fárasztó volt, főleg hogy duplán, triplán csavarta a dolgokat, amíg már azt se tudtam, hogy mit akar mondani. A második fele teljesen feleslges volt. Csak azt akartam, hogy legyen már vége.
Szerencsére rátaláltam @Timár_Krisztina értékelésére: https://moly.hu/ertekelesek/2887882 Ez kitisztította kicsit a fejemben a dolgokat.
Egyedi az biztos, helyenként érdekes, de nem bántam volna meg, ha nem olvasom el.

2 hozzászólás
Charbogardy_Jolán>!
Déry Tibor: G. A. úr X.-ben

A G.A. úr X.-ben legalább hét éve van az „el kellett volna olvasnom” polcomon, és most sikerült átmozgatni az „elolvastam” fakkomba, bár közel két hétbe került. Déry disz/utópiáját néhányan A perhez hasonlítják, amit meg is tudok érteni, bár én speciel érzek benne valami, A kis herceghez hasonló könnyedséget is (főleg az elején, amíg Déry nem tolta túl). Lehet, hogy hiányzik belőlem valami szenzor, de számomra ennek a szövegnek a kulcsa nem a „mire való ez a nagy szabad(os)ság, nézd meg, azt csinálnak, amit akarnak, aztán mire mennek vele” sirám (ahhoz mondjuk sokallanám ezt a jó ötszáz oldalt, ha két lapban le lehet írni), sokkal inkább a másik megértésének mindig eleve kudarcba fulladt kísérletét látom benne. Nem mondom, hogy oly nagy kedvemet leltem volna benne, hogy most azonnal újrakezdeném, de jó, hogy polcot váltott.

vargarockzsolt>!
Déry Tibor: G. A. úr X.-ben

Úgy emlékszem, még a börtönben kezdte írni . (Nem voltunk cellatársak.) És írt egy könyvet a szabadság pusztító hatásáról. Ez után érthető, hogy pitizett Aczélnak.
Javított kiadás: Réz Pál mesélte, hogy amikor Déry kijött a börtönből – és akkor már túl volt a könyv megírásán – Köpeczi Béla foglakozott a párt megbízásából az amnesztiával szabadult írókkal. És akkor ez a Köpeczi azt mondta Dérynek: ki kell állnia nyilvánosan a Kádár rendszer mellett, ez a könyvei megjelenésének a feltétele. És akkor (még) Déry erre nem volt hajlandó. Persze, ettől még a könyv nem jobb, csak szerzője nem annyira gonosz.

Chöpp P>!
Déry Tibor: G. A. úr X.-ben

Fantasztikus, micsoda utópiát tud az a Déry Tibor bácsi! Ha majd megöregszem, újra előveszem és elolvasom.

stancili1>!
Déry Tibor: G. A. úr X.-ben

15 évesen olvastam először, a könyvtárban belelapoztam, utazó, idegen város nyami-nyami, Gulliver 2.0. Aztán persze megjártam, a könyvnek jó, ha a felét megértettem.

Azóta olvastam még párszor természetesen, s most már érteni vélem :)

Andris>!
Déry Tibor: G. A. úr X.-ben

Életem egyik legunalmasabb könyve.
De azért végigolvastam, mert letenni mégsem lehet valamiért….


Népszerű idézetek

Csabi P>!

– Minthogy azon a véleményen vagyok, természetesen a kellő fenntartásokkal, hogy az emberi élet nem eredményekben, hanem folyamatokban fejezi ki magát, azt tartom, hogy minden, ami egyszer elkezdődik életünkben, be is fejeződik, akár eléri előre kitervezett alakját, akár nem. Ha valamire azt mondjuk, hogy félbehagytuk, bátran azt is mondhatjuk rá, hogy befejeztük, mert lezárult az a lelki folyamat, amely cselekedetre indított; ha nem zárult volna le, akkor tovább cselekedtünk volna. Amivel nincs kedvünk tovább foglalkozni, azt abbahagyjuk, tehát ami abbamaradt, az be van fejezve.

69. oldal

4 hozzászólás
Csabi P>!

Ha valakinek elmondjuk egy rossz emlékünket, ez annyit veszít súlyából, amennyit az általa kiszorított káröröm nyom.

13. oldal

4 hozzászólás
Csabi P>!

– Az a gyanúja, hogy az élet szép, asszonyom? – kérdezte G. A.

437. oldal

2 hozzászólás
Timár_Krisztina IP>!

– De az úr úgy érzi – mondta a komornyik –, hogy nadrágra van szüksége, s nem órára.
– Nem mindegy az? – mondta a kereskedő. – Ez az óra van olyan jó, mint akármelyik nadrág.
– Ez igaz – mondta a komornyik csendesen. – S ráadásul nagy előnye, hogy ha az ember nem húzza fel, akkor nem jár. Ez egyébként a nadrágra is áll.

136. oldal (Szépirodalmi, 1972)

Kapcsolódó szócikkek: kereskedő · komornyik · óra
Timár_Krisztina IP>!

– Köszönöm – mondta G. A. – Le fogok feküdni, fáradt vagyok.
– Az kellemes, de veszélyes állapot, uram – mondta a férfi. – Ha az ember fáradt, hamarabb megbocsát önmagának.

69. oldal (Szépirodalmi, 1972)

Kapcsolódó szócikkek: fáradtság · megbocsátás
Csabi P>!

Közömbösen áramlik és csordul a lét az emléke körül.

352. oldal

2 hozzászólás
Csabi P>!

A tudomány számtalan esetet jegyzett fel, amikor egy-egy polgártársunk minden előkészület nélkül egy szempillantás alatt elhitte azt, amit önmagának hazudott s rövid idő leteltével, huszonnégy óra leforgása alatt ugyanilyen villámsebességgel elhitte önmagának az ellenkezőjét is; igaz ugyan, hogy ezek a kísérletek kifogástalanul többnyire csak államférfiaknál sikerültek.

458. oldal

Kapcsolódó szócikkek: hazugság
Timár_Krisztina IP>!

– Minek önnek új nadrág, uram? – mondta a kereskedő. – Örökké akar élni?

137. oldal (Szépirodalmi, 1972)

Kapcsolódó szócikkek: kereskedő
Timár_Krisztina IP>!

G. A. hajlamos volt hosszas tűnődésekre, higgadt, körültekintő megfontolásra, de nem tudott meglenni határozott állásfoglalások nélkül. Ha valamiről nem volt véleménye, úgy érezte magát, mint aki iszapra lépett.

50. oldal (Szépirodalmi, 1972)

1 hozzászólás
Timár_Krisztina IP>!

X.-ben az emberek, mint a növények, nem ütöttek vissza.

535. oldal (Szépirodalmi, 1972)


Hasonló könyvek címkék alapján

Szathmári Sándor: Kazohinia
Sánta Ferenc: Az ötödik pecsét
Ambrus Zoltán: Midas király
Bessenyei György: Tariménes utazása
Jókai Mór: A jövő század regénye
Reviczky Gyula: Apai örökség
Hamvas Béla: Karnevál
Arthur Koestler: Sötétség délben
Krasznahorkai László: Sátántangó
Karácsony Benő: Napos oldal