G. ​A. úr X.-ben 56 csillagozás

Déry Tibor: G. A. úr X.-ben Déry Tibor: G. A. úr X.-ben Déry Tibor: G. A. úr X.-ben Déry Tibor: G. A. úr X.-ben Déry Tibor: G. A. úr X.-ben Déry Tibor: G. A. úr X.-ben Déry Tibor: G. A. úr X.-ben

A G. A. úr X-ben a Déry-életmű egyik legrangosabb darabja. Az író szerint: „mint minden utópia, ez is polemikus jellegű. Hogy milyen lesz a jövőnk, ez az ember sorsdöntő kérdése: én csak azt írtam meg, hogy milyen ne legyen.” Déry látomása jövő-vízió, mely megkérdőjelezte azt, amit egy hanyag társadalom haladásnak nevezett.

Eredeti megjelenés éve: 1964

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Horizont könyvek Kriterion · Millenniumi Könyvtár Osiris

>!
Magvető, Budapest, 2001
244 oldal · keménytáblás · ISBN: 96314222283
>!
Magvető, Budapest, 2001
keménytáblás · ISBN: 9631422267Ö
>!
Magvető, Budapest, 1998
440 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631420728

3 további kiadás


Enciklopédia 9

Szereplők népszerűség szerint

kereskedő


Kedvencelte 7

Most olvassa 4

Várólistára tette 37

Kívánságlistára tette 17

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Timár_Krisztina I>!
Déry Tibor: G. A. úr X.-ben

Újraolvasás vége.

Bennem most is azt a benyomást keltette, amit első olvasáskor, még egyetemista koromban. Éppen pszichoanalízis-szemináriumra jártam, úgyhogy nem sokat kellett törnöm a fejemet azon, miért ábrázolja a regény a tökéletes (?) szabadság világát a szenvedés és pusztulás világaként. Hogy mitől lesz a boldog emberek városából lidércnyomás. Vagy fordítva: hogy lehet, hogy egy olyan lidércnyomásos helyen, mint X., boldog emberek élnek.

A jelszó (szerintem) a halálösztön. Hogy létezik-e olyan vagy sem, azt (szemináriumi emlékeim alapján) nem nagyon lehet eldönteni, de Freud meg volt győződve arról, hogy a világot kormányzó nagy erők közül ez az egyik. Talán még fontosabb is annál, amely a szerelem és az élet felé hajtja az embert.

Részletes értékelés a blogon:
https://gyujtogeto-alkoto.blog.hu/2020/03/11/dery_tibor…

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1972
538 oldal · keménytáblás
34 hozzászólás
Csabi>!
Déry Tibor: G. A. úr X.-ben

Már az unalomig ismétlem, hogy magyar író nem tud jó disztópiát írni, vagy lehet, hogy tud, csak nem akar. Déry regényét sokan állították ellenpéldának, figyeltjeim közül csak egyvalaki adott rá négy csillagnál kevesebbet, egy próbát megér.
Kezdem azzal, hogy ez szerintem nem disztópia. Tanulmányoztam a definíciókat, ha valaki vitatkozni akar velem, akkor talál hozzá elég muníciót, de ha már –tópia, akkor miért nem inkább utópia? Persze kicsit bezavar, hogy a tópiák a jövőben játszódnak nagyrészt, ez meg a múltban (ha nem tévedek, akkor valamikor a ’20-as évekbe helyezi Déry), igaz, ez nem kizáró ok. Déry alaptétele, hogy az akkori társadalmi berendezkedés rossz, ezért létrehozza mindenben annak ellentétét. Míg GA hazájában az életigenlés, az élet szeretete mindennek az alapja, addig X-ben épp ellenkezőleg, az élet csak nyűg, senki sem keresi a földi örömöket, sötét lyukakban laknak, alig létezik magánszféra, nincsenek nagy zabálások, igaz, szex azért van. Létre lehet hozni egy társadalmat, ami rigorózusan mindenben az ellentéte a meglévőnek? Alig hiszem, hisz akkor mindenki azonnal öngyilkos lenne, és hamar véget érne a sztori. Szóval nem sikerül Dérynek ez a tükörtársadalom hibamentesen, de azért elég jól működik, olyannyira, hogy semmivel sem tűnik rosszabbnak, vagy logikátlanabbnak, mint a valóság, az emberek jól érzik magukat ebben a kifordított életben, hisz nem is ismernek mást. Ezért mondtam, hogy lehetne ez utópia is, hisz egy alternatív, élhető képet fest le.
De ha nem –tópia, akkor mi is lenne ez? Szerintem irodalmi parabola spoiler. Déry konstruál egy világot, hogy ebbe építve elmondhassa a véleményét az emberiségről. Nem kapitalizmus kritika ez – ahogy a regény elé biggyesztett előszó, mintegy vörös farok, csak éppen tolatva, próbálja meggyőzni az olvasót, vagy inkább a cenzort –, hanem az általános emberi viselkedés, a társadalmi játszmák vizsgálata és kigúnyolása. Leginkább Gulliver történeteivel tudnám rokonítani a regényt, talán nem véletlen az a G betű a főszereplő nevében.

Amit a disztópiákban általában hiányolok, hogy nem képesek logikusan felépíteni egy működő világot, az Déry regényére is igaz. Mindjárt az elején egy elegáns húzással, miszerint a kézirat első pár oldala hiányzik, elejét veszi az olyan kérdéseknek, hogy miért is megy GA X-be, hol ez a hely, milyen nyelvet beszélnek, egyáltalán, milyen országhoz tartozik, etc. Az sem mondható, hogy Déry valami széles körképet festene erről a társadalomról, tulajdonképpen magam sem tudom, mire ment el 550 sűrű oldal. Gazdaságilag pl. fenntarthatatlannak tűnik a hely, elvégre nyoma sincs semmilyen termelő munkának. Nagyon furcsa, hogy X-ben nem ismerik az állatokat, a növényeket. De akkor mit esznek? Honnan az alma, a kenyér, stb. Déry az ilyen ellentmondásokkal nem foglalkozik. Az sem derül ki, hogy GA miből él meg két évig, mikor csak 5000 koronával érkezik, amiből még haza is visz. De mivel parabolaként tekintettem a regényre, ezeket meg tudom neki bocsátani.
Azt már kevésbé, hogy nem elég széles a spektrum, amit bemutat. GA elég szűk körben mozog, szó sem esik pl. vallásról, sportról, gyereknevelésről, politikáról is alig, nincs tömegkommunikáció, egy bírósági tárgyaláson kívül a hatóságok sem kerülnek terítékre, stb. Ellenben rengeteget foglalkozik Erzsébettel, GA szerelmével, úgyhogy a közepétől egyre kisebb érdeklődéssel olvastam a könyvet.
A két év ellenére nem tapasztalható, hogy a szereplők bármilyen irányba is fejlődnének. GA egy se hús, se hal figura, aki egykedvűen és rácsodálkozás nélkül fogad minden furcsaságot, de úgy tűnik, hogy az X-iekre sincs nagy hatással, akik elnéző mosollyal fogadják furcsaságait. Csupán a regény végén tűnik fel egy házaspár, akik, úgy tűnik, elégedetlenek a helyi viszonyokkal, és szívesen elmennének.

Amit mindenképpen a regény javára kell írni, hogy nagyon jó megfigyelések vannak benne az emberi társadalomról, az emberek egymás közötti viszonyairól, és mindezt Déry helyenként kiváló, a sorok között bujkáló humorral adja elő. Csak ne lenne ilyen hosszú.

15 hozzászólás
Bla IP>!
Déry Tibor: G. A. úr X.-ben

Déry utópiáját még középiskolásként olvastam először. Le voltam nyűgözve egyes részeitől, de valszeg nem értettem a lényeget. Ez a kitalált világ – amelyet az író börtönében vetett papírra – a szocializmus utópiája. Egy kifordított, valószínűtlen rend, amelyben minél többeknek rossz, annál jobb…Jól kitalált gondolatkísérlet, de prognózisnak szerencsére nem jött be. Helyette itt van nekünk egy konzumtársadalom és a növekvő belpolitikai feszültségek…

1 hozzászólás
Charbogardy_Jolán>!
Déry Tibor: G. A. úr X.-ben

A G.A. úr X.-ben legalább hét éve van az „el kellett volna olvasnom” polcomon, és most sikerült átmozgatni az „elolvastam” fakkomba, bár közel két hétbe került. Déry disz/utópiáját néhányan A perhez hasonlítják, amit meg is tudok érteni, bár én speciel érzek benne valami, A kis herceghez hasonló könnyedséget is (főleg az elején, amíg Déry nem tolta túl). Lehet, hogy hiányzik belőlem valami szenzor, de számomra ennek a szövegnek a kulcsa nem a „mire való ez a nagy szabad(os)ság, nézd meg, azt csinálnak, amit akarnak, aztán mire mennek vele” sirám (ahhoz mondjuk sokallanám ezt a jó ötszáz oldalt, ha két lapban le lehet írni), sokkal inkább a másik megértésének mindig eleve kudarcba fulladt kísérletét látom benne. Nem mondom, hogy oly nagy kedvemet leltem volna benne, hogy most azonnal újrakezdeném, de jó, hogy polcot váltott.

vargarockzsolt>!
Déry Tibor: G. A. úr X.-ben

Úgy emlékszem, még a börtönben kezdte írni . (Nem voltunk cellatársak.) És írt egy könyvet a szabadság pusztító hatásáról. Ez után érthető, hogy pitizett Aczélnak.
Javított kiadás: Réz Pál mesélte, hogy amikor Déry kijött a börtönből – és akkor már túl volt a könyv megírásán – Köpeczi Béla foglakozott a párt megbízásából az amnesztiával szabadult írókkal. És akkor ez a Köpeczi azt mondta Dérynek: ki kell állnia nyilvánosan a Kádár rendszer mellett, ez a könyvei megjelenésének a feltétele. És akkor (még) Déry erre nem volt hajlandó. Persze, ettől még a könyv nem jobb, csak szerzője nem annyira gonosz.

Chöpp >!
Déry Tibor: G. A. úr X.-ben

Fantasztikus, micsoda utópiát tud az a Déry Tibor bácsi! Ha majd megöregszem, újra előveszem és elolvasom.

pomesz>!
Déry Tibor: G. A. úr X.-ben

Egy nagyon szellemes utópisztikus regény! (Titkos is és misztikus, egy kicsit utópisztikus:-))

turkii>!
Déry Tibor: G. A. úr X.-ben

Fuhh, nemrég rágtam át magam rajta, valóban nehéz volt, de megérte. Hihetetlen ez a Déry, az a szinte sci-fi, amit csaknem végig láthatunk, egyszerűen megbolondított néha-néha. Szeretem, amikor folyton elmosolyodom azon, hogy hogy lehet valakinek ilyen fantáziája…

hkarcsi>!
Déry Tibor: G. A. úr X.-ben

Nagyon szeretem ezt a könyvet, ez a világ amit bemutat…néha a sarokba vágtam volna a könyvet X lakói miatt. Hozzám közel áll ez az apokaliptikus pusztuló város.

andus82>!
Déry Tibor: G. A. úr X.-ben

Döbbenetes, nagyon nehéz olvasmány, talán nem is értettem mindent teljesen, de fantasztikus. A jellemrajzok fájdalmasan őszinték.


Népszerű idézetek

Csabi>!

– Minthogy azon a véleményen vagyok, természetesen a kellő fenntartásokkal, hogy az emberi élet nem eredményekben, hanem folyamatokban fejezi ki magát, azt tartom, hogy minden, ami egyszer elkezdődik életünkben, be is fejeződik, akár eléri előre kitervezett alakját, akár nem. Ha valamire azt mondjuk, hogy félbehagytuk, bátran azt is mondhatjuk rá, hogy befejeztük, mert lezárult az a lelki folyamat, amely cselekedetre indított; ha nem zárult volna le, akkor tovább cselekedtünk volna. Amivel nincs kedvünk tovább foglalkozni, azt abbahagyjuk, tehát ami abbamaradt, az be van fejezve.

69. oldal

4 hozzászólás
Csabi>!

– Az a gyanúja, hogy az élet szép, asszonyom? – kérdezte G. A.

437. oldal

2 hozzászólás
Timár_Krisztina I>!

– Köszönöm – mondta G. A. – Le fogok feküdni, fáradt vagyok.
– Az kellemes, de veszélyes állapot, uram – mondta a férfi. – Ha az ember fáradt, hamarabb megbocsát önmagának.

69. oldal (Szépirodalmi, 1972)

Kapcsolódó szócikkek: fáradtság · megbocsátás
Csabi>!

Ha valakinek elmondjuk egy rossz emlékünket, ez annyit veszít súlyából, amennyit az általa kiszorított káröröm nyom.

13. oldal

4 hozzászólás
Timár_Krisztina I>!

– De az úr úgy érzi – mondta a komornyik –, hogy nadrágra van szüksége, s nem órára.
– Nem mindegy az? – mondta a kereskedő. – Ez az óra van olyan jó, mint akármelyik nadrág.
– Ez igaz – mondta a komornyik csendesen. – S ráadásul nagy előnye, hogy ha az ember nem húzza fel, akkor nem jár. Ez egyébként a nadrágra is áll.

136. oldal (Szépirodalmi, 1972)

Kapcsolódó szócikkek: kereskedő · komornyik · óra
Csabi>!

Közömbösen áramlik és csordul a lét az emléke körül.

352. oldal

2 hozzászólás
Csabi>!

A tudomány számtalan esetet jegyzett fel, amikor egy-egy polgártársunk minden előkészület nélkül egy szempillantás alatt elhitte azt, amit önmagának hazudott s rövid idő leteltével, huszonnégy óra leforgása alatt ugyanilyen villámsebességgel elhitte önmagának az ellenkezőjét is; igaz ugyan, hogy ezek a kísérletek kifogástalanul többnyire csak államférfiaknál sikerültek.

458. oldal

Kapcsolódó szócikkek: hazugság
Timár_Krisztina I>!

– Minek önnek új nadrág, uram? – mondta a kereskedő. – Örökké akar élni?

137. oldal (Szépirodalmi, 1972)

Kapcsolódó szócikkek: kereskedő
Timár_Krisztina I>!

G. A. hajlamos volt hosszas tűnődésekre, higgadt, körültekintő megfontolásra, de nem tudott meglenni határozott állásfoglalások nélkül. Ha valamiről nem volt véleménye, úgy érezte magát, mint aki iszapra lépett.

50. oldal (Szépirodalmi, 1972)

1 hozzászólás
Timár_Krisztina I>!

X.-ben az emberek, mint a növények, nem ütöttek vissza.

535. oldal (Szépirodalmi, 1972)


Hasonló könyvek címkék alapján

Békés Pál: Csikágó
Faludy György: Pokolbeli víg napjaim
Sánta Ferenc: Az ötödik pecsét
Polcz Alaine: Asszony a fronton
Lesznai Anna: Kezdetben volt a kert
Tar Sándor: A mi utcánk
Gergely Ágnes: Őrizetlenek
Lázár Ervin: A Négyszögletű Kerek Erdő
Galgóczi Erzsébet: Vidravas
Csalog Zsolt: Parasztregény