Felelet ​I-II. 15 csillagozás

Déry Tibor: Felelet I-II. Déry Tibor: Felelet I-II. Déry Tibor: Felelet I-II. Déry Tibor: Felelet I-II.

Déry ​Tibor nagysikerű regénye két ember útját követi nyomon. Az egyik Köpe Bálint, egy kistarcsai kastély özvegy házmesternéjának fia, a másik különös, sőt különc férfi: Farkas Zeno professzor, a világhírű tudós. A professzor és a fiatal munkás a társadalom két ellenkező pólusán áll, de a maguk módján mindketten megsínylik a kor nyomorúságát: Bálintot a nyomor, a gazdasági válság, a munkanélküliség sújtja, Farkas Zenót a Horthy-Magyarország, a fasizálódó Európa szellemi közviszonyai nyomasztják.
A regény két hőse a magyar irodalom emlékezetes, nagy alakjai közé tartozik. Rendkívüli lélektani tudással, árnyaltan megrajzolt figurájuk köré kristályosodik ki a kor magyar valóságának sok problémája, a pontosan megrajzolt vagy éppen csak jelzett mellékalakok részint társadalmi magatartás-lehetőségeket, részint egyéni, személyes választásokat testesítenek meg.
A Felelet, kiváltképp második kötete, megjelenéskor viták kereszttüzében állt. Ma már, új kiadások és fordítások, a… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1952

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Harminc Év Magvető · Fiatalok Könyvtára Kozmosz Könyvek

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1981
1036 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631517926
>!
Kozmosz Könyvek, Budapest, 1977
870 oldal · keménytáblás · ISBN: 9632112261
>!
Magvető / Szépirodalmi, Budapest, 1975
keménytáblás

3 további kiadás


Kedvencelte 3

Most olvassa 1

Várólistára tette 14

Kívánságlistára tette 2

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

tgorsy>!
Déry Tibor: Felelet I-II.

Nagyszerű kor és ember ábrázolás, izgalmas történet.

2 hozzászólás
láthatón__túl>!
Déry Tibor: Felelet I-II.

Először az utolsó oldallal kezdeném, ami kakukktojás.
Ezen oldal szentimentális csöpögése annyira nincs harmóniában a regény egészével, hogy sejtésem szerint ez Déry fricskája a kommunisták felé. Valószínűleg ezt a hatalom is érezhette, azért hurcolták meg Déryt a könyv miatt.
Egyébként Farkas Zénó alakja jobban tetszett, mint Köpe Bálintté. Ahogy az elején Farkas minden szelídítési kísérletet felrúgó habitusa karöltve a horthy-rendszer irányában fokozatosan mélyülő hányingerével megmutatkozik, hát az zseniális. Talán a szerzőnek ezt a vonalat kellett volna továbbvinnie, nem a szerelmit. Az pedig hogy a kommunista kislány érvei nem olyan erősek, mint Zénóéi számomra szintén azt támasztják alá, hogy Déry a szabad polgári értékeket vallotta.

minczer>!
Déry Tibor: Felelet I-II.

Az 1. kötet briliáns,5 csillagos, tgorsy-t idézve „nagyszerű kor és emberábrázolás”. A 2. kötet borzalmas szerelmi nyavalygás több száz oldalon keresztül, meghintve egy csipetnyi kommunista agitációval. (naná, 1952-ben írta Déry). A 3. kötet még jó lett volna ha megszületik, mert így lógva maradt a sztori…

clive>!
Déry Tibor: Felelet I-II.

Két vaskos kötet, mégis alig bírtam letenni. Fél csillag levonást pedig csak azért kap, mert nem készült el a tervezett harmadik és negyedik kötet. Hisz ez a történet nincs kész, még a második kötet végén is csak azt éreztem, hogy most jutnánk el az igazán fontos részekhez, és hol van még a katartikus végkifejlet! Torzó maradt a mű, de még így is nagyszerű olvasmány, melynek szerintem még jót is tehetett az elmúlt 70 év.
Ha Déry befejezi a tetralógiát ez lehetett volna a XX. század nagy magyar regénye, amit minden múltba révedő (de személyes tapasztalatokkal az évek múlásával egyre kevésbé rendelkező) magyar regényíró azóta is megakar írni, de szerintem azóta se sikerült. Kassáktól az Egy ember életét csak azért nem veszem ide, mert az a XX század elején ér véget, ellenben a Feleletben még két kötet után is óriási potenciál maradt kiaknázatlanul. És Déry képes lett volna megírni, ha nem mond le róla. Sajnos.
Az meg méltatlan, hogy egy ekkora író ennyire nincs benne a köztudatban, munkásságát, mintha tudatos hallgatás kísérné. Ha előkerül a neve, szinte csak az egyik (számomra) leggyengébb kisregénye a Képzelt riport egy amerikai popfesztivál kapcsán merül fel. Pedig Déry nem csak, hogy komoly gondolatokkal és meglátásokkal teli izgalmas szerző, de sokkal gördülékenyebb tollú, mint nagyon sok manapság divatos író. Nem a formai bűvészkedéssel kívánja elfedni a gyenge történetet, hanem nagyon komoly történetet, kor- és karakterábrázolást találhatunk a Feleletben. Szinte élnek a szereplők és velük együtt járjuk a harmincas évek Budapestjét. Öröm volt olvasni.
Ezután jöhet A befejezetlen mondat.

szesat>!
Déry Tibor: Felelet I-II.

Jó volt olvasni. Még most is átjár a hangulata. A szereplőkre úgy emlékszem, mintha személyesen találkoztunk volna, valóságos ismerősként. Mintha éltem volna kicsit a ’20-as évek Magyarországán.


Népszerű idézetek

láthatón__túl>!

Tessék tudomásul venni, hogy a fegyelem nevében az emberek egy év alatt tízszer annyi gaztettet követnek el embertársaik ellen, tízszer annyi gyilkosságot, csalást, léleknyomorítást és durvaságot, tízszerannyi megaláztatást és becstelenséget, mint amennyi kárt a természetes fegyelmezetlenség egy évszázad alatt tudna tenni bennük. Tessék körülnézni az országban: a fegyelem juttatta oda, ahol ma van, nyomorba, szolgaságba, betegségbe, a fegyelem adta Horthy úr és megvetendő társainak a kezére, s holnap a fegyelem fogja Hitlernek kiszolgáltatni, ha történetesen szemet vet zsírjára, csontjaira és hajára. A természetes fegyelmezetlenségnek határt szabnak a kölcsönös szükségletek, kisasszony, a fegyelemnek azonban csak az irgalom, az pedig nincs.

550. oldal, II. kötet


Hasonló könyvek címkék alapján

Örkény István: Önéletrajzom töredékekben
Jaroslav Hašek: Švejk
F. Scott Fitzgerald: Az utolsó cézár
Bertolt Brecht: Julius Caesar úr üzletei
Karel Čapek: Foltýn zeneszerző élete és munkássága
Franz Kafka: Az elkallódott fiú
Vladimir Nabokov: Laura modellje
Franz Kafka: Amerika
J. R. R. Tolkien: Húrin gyermekei
E. T. A. Hoffmann: Murr kandúr életszemlélete