"Végezetül meg kell még egyszer említeni, ha az egész könyvecske hangvételéből ez nem tűnne ki eléggé, hogy a műemlékek védelme kollektív munka. Tudományos kutatók, építész tervezők, merészen gondolkodó statikusok terveinek megvalósítása s restaurátorok és restaurátor szintű munkát végző kétkezi munkások együttműködése révén jön létre. Ebben a közös munkában való részvétel egy életre szóló élménye volt e sorok írójának.
Mai magyar műemlékvédelem 2 csillagozás
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Gyorsuló idő
Enciklopédia 9
Várólistára tette 2

Kiemelt értékelések


Sten-Malténak nagy, vörös és elálló
füle van.
Nekem tetszik
a nagy, vörös és elálló
fül.
Ha agyonvágnak sem tudom megmondani miért, de ez jutott eszembe.
ha jól tudom ma már nincs műemlékvédelem. Se.


Művészettörténeti és műemlékvédelmi szempontból még ma is megállja a helyét a könyv, bemutatja azt a folyamatot, amin a magyarországi műemlékvédelem átment, egészen a könyv megírásáig (1980-körül íródott), konkrét eseteket, épületeket, műemléki városokat említ, mindezeket megfűszerezi itt-ott személyes élményekkel, apró humorral. Tanulságos könyv mindazok számára, akik érdekeltek a magyarországi műemlékvédelem sorsa felé. Egyetlen hátrányának (ami felett szemet lehet hunyni) csupán azt említeném, hogy nincs olyan fejezet, ahol ne ütközne ki, hogy a saját korában íródott, itt gondolva a szocialista Magyarországra.
Népszerű idézetek




Három évvel a budapesti kongresszus után, 1975-ben az NSZK egy kis műemléki városában, Rothenburgban volt a negyedik kongresszus. Az egyik kiránduláson egy kastély fantasztikusnak tűnő vadásztermében (fantasztikus, mert az oldalfalakat díszítő s állatokat ábrázoló freskóból valóságos kitömött állatfejek emelkedtek ki) ízes erdélyi magyarsággal megszólított valaki.
– Maguk nem is tudják, milyen hírnevet szereztek a magyar kultúrának műemlékeik megóvásával.
– Köszönjük a bókot, de miből gondolja?
– Férjem Kanadában tanít a műegyetemen. A szomszéd tanszéken, ahol a műemlékvédelmet oktatják, ilyen helyneveket kell a hallgatóknak megtanulniuk, mint Csempeszkopács, Felsőörs, Magyarszecsőd, a műemléki helyreállítás példájaként. Nem is tudom, hogy tudják leírni és kimondani.
Igen, a műemlékvédelemben jelentős propagatív erő van. Azért hat oly mélyen, mert közvetlenül szól, megmutatja helyreállítóinak szemléletét és gondoskodását. Magyarázat nélkül, önmagáért beszél.
136-137. oldal




A csata elkeseredett és nehéz volt. A Hiltonnal kötött szerződés értelmében magyar tervező, magyar kivitelező építi meg a magyar tulajdonban levő és magyar igazgatás alatt álló szállodát. A Hilton-konszernre csak az a feladat hárult, hogy a felépült hotelt vendégekkel töltse meg. Röviden úgy is mondhatnám tehát, miénk a főváros és annak az országban is legjelentősebb műemléki területe, magunknak rontjuk el.
67. oldal




A háború kegyetlen kártevése éppen abban áll, hogy megismételhetetlen értékeket pusztít el emberéletben, műalkotásban, történeti értékekben egyaránt. Alighanem helytelen lenne azt szuggerálni magunknak, hogy ezek a szellemi értékek pótolhatók. Ezzel csak a háború borzalmának tudatát csökkentenénk.
130. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Császár László (szerk.): A műemlékvédelem Magyarországon ·
Összehasonlítás - Tamási Judit (szerk.): Műemlékvédelem törvényi keretek között ·
Összehasonlítás - Ágostházi László: Műemlékvédelem ·
Összehasonlítás - Beszédes Valéria: Hol volt… ·
Összehasonlítás - N. Kis Tímea (szerk.): Colligite Fragmenta! ·
Összehasonlítás - Kőszegi Lajos (szerk.): A műemlékvédelem alapjai ·
Összehasonlítás - Haris Andrea (szerk.): Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon ·
Összehasonlítás - Bardoly István – Haris Andrea (szerk.): A magyar műemlékvédelem korszakai ·
Összehasonlítás - Keresztury Dezső: Híres magyar könyvtárak ·
Összehasonlítás - Havass Rezső: Dalmácia ·
Összehasonlítás