69. legjobb krimi könyv a molyok értékelése alapján

Viharsziget 351 csillagozás

Dennis Lehane: Viharsziget Dennis Lehane: Viharsziget

1954 ​nyarán Teddy Daniels szövetségi rendőrbíró és újonnan kinevezett társa, Chuck Aule megérkezik a Viharszigetre, melyen egyedül az Ashecliffe Elmegyógyintézet áll. Feladatuk, hogy nyomára bukkanjanak az egyik ápoltnak, aki egykoron szörnyű bűnöket követett el, és most titokzatos módon tűnt el a bezárt cellájából. A szigetre azonban pusztító hurrikán csap le, a rejtélyek és a megválaszolandó kérdések pedig egyre sokasodnak. Hogyan szökhetett meg valaki a zárkájából, és hol rejtőzhetett el a kietlen szigeten? Ki hagyja hátra a titokzatos üzeneteket a nyomozók számára? Mi történik valójában a hírhedt C Részlegben? Miért veszi körül az üresnek tűnő világítótornyot elektromos kerítés, és mit keresnek ott felfegyverzett őrök?

Minél közelebb kerülnek a nyomozók a titokhoz, annál inkább úgy érzik, a megoldás folyamatosan kicsúszik a kezeik közül. Vajon csak képzelik, vagy tényleg mindenki az őrületbe akarja kergetni őket? Teddy Daniels egyre elszántabban keresi a megoldást, de… (tovább)

Vihar-sziget címmel is megjelent.

Eredeti mű: Dennis Lehane: Shutter Island

Eredeti megjelenés éve: 2003

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2016
336 oldal · ISBN: 9789634190776 · Fordította: Totth Benedek
>!
Agave Könyvek, Budapest, 2016
336 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634190769 · Fordította: Totth Benedek
>!
Agave Könyvek, Budapest, 2010
288 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789639868670 · Fordította: Totth Benedek

Enciklopédia 7

Szereplők népszerűség szerint

Teddy Daniels · Chuck Aule · gyilkos · rokon

Helyszínek népszerűség szerint

elmegyógyintézet


Kedvencelte 92

Most olvassa 19

Várólistára tette 279

Kívánságlistára tette 281

Kölcsönkérné 10


Kiemelt értékelések

>!
Ninácska 
Dennis Lehane: Viharsziget

Egyik kedves barátnőmtől kaptam kölcsönbe a könyvet, mivel ő imád mindent, ami Leonardo di Caprioval kapcsolatos, de egyúttal azt is mondta, olvassam el, mert mindenképpen megéri. Igaza volt, ugyanis ez a mű nagyon jól sikerült, a fogalmazásmódja remek (ez nálam mindenképpen plusz pont), a sok-sok jelzős szerkezet az esetek többségében zavarni szokott, itt viszont olyan remek keretet adott a történetnek, hogy ezt mindenképpen meg kell említeni. A szerző gyönyörűen fogalmaz, annyira bravúrosan, hogy szinte az ember szeme előtt pereg le a cselekmény, mintha csak egy filmet néznék.
A filmet egyébként már nagyon régen láttam, de tisztán emlékszem, hogy mennyire remegtem a végén, és fogalmam se volt, hogy ez most mi is volt igazán. Ugyanezt tapasztaltam a könyvnél, csak még erősebben. Be kell vallanom, néha abba kellett hagynom, mert annyira félelmetes volt, hogy nem bírtam már, de ez alapvető követelmény egy pszicho-thriller esetében. Az író profi módjára csavarja a szálakat, amikor azt hinnéd, tökéletesen érted, mi zajlik a háttérben, rájössz, hogy valójában semmit nem értesz. És pont ez az író ütőkártyája velünk szemben, ezáltal éri el, hogy semmi ne terelje el a figyelmed a könyvről, és csak a történetre koncentrálj.
Nagyon tetszett, ajánlani tudom mindenkinek, aki egy kis borzongásra vágyik…

1 hozzászólás
>!
Bleeding_Bride IP
Dennis Lehane: Viharsziget

Is- is.
A filmet nem láttam, így az elmegyógyintézetnél többet nem tudtam előre a könyvről. Nagyon nagy robbanásra számítottam, de őszintén csak egy petárdát kaptam. Lehet mákom volt, hogy már az első 100 oldalban bűzlött nekem a csattanó, és utána meg fogadni mertem volna, hogy az a poén, ami, de így lényegesen elmaradt a katarzis, az izgulás.
Számomra a nyomozás alapja és módja már nyilvánvalóan kaotikus volt, szürreális, hadd ne mondjam, hogy adott ponton hangosan felsóhajtottam, hogy ez azért már baromság. Ami a végén meglepett, az maga a nő és a gyerekek „keresztmetszete”. Arra nem számítottam, viszont nem is tudott sokkolni.
Túl nagy elvárásokkal merültem el, és túl gyorsan sikerült megfejtenem. Kár érte, így nagyon nem lett kedvencem.

>!
ancsarose P
Dennis Lehane: Viharsziget

Mielőtt ráakadtam volna a könyvtárban, előtte már kétszer láttam a filmet. Pontosan tudtam mi fog történni, az összes csavart ismertem, még is úgy izgultam rajta, mintha először találkoznék a történettel.
Ez volt az első lélektani krimi, pszicho-thriller, amit olvastam és biztos nem az utolsó, mert ezzel a könyvvel beleszerettem a műfajba is.

>!
Katiie
Dennis Lehane: Viharsziget

Nem mondom, hogy kiszámítható lett volna a végkifejlet, de azért nem ért váratlanul. Sejtettem, kivel nem stimmel valami, de érdekes volt végig olvasni a folyamatot, ahogy kiderül minden, minden részlet a helyére kerül. Minden apróságnak jelentősége volt, így érdemes mindenre odafigyelni az olvasás során. ;)
eleinte untatott Teddy visszaemlékezése a feleségére, de a vége felé nyilvánvalóvá vált, miért volt ez annyira fontos.
Nem mondanám, hogy felkavaró vagy ijesztő lenne, de talán csak azért, mert nem idegen számomra ez a téma. Kedvencem nem lesz, de izgalmas történet, biztosan újraolvasós lesz. :)
Egyetlen dolog zavart: a II. világháború után járunk, ez oké. De miért kell ide is bevinni a nácik módszereit? Miért kell ennyiszer felemlegetni azt az időszakot, könyvekben/filmekben/bárhol? Hatásvadász trükk, csak arra jó, hogy az ember rosszabbul érezze magát olvasás közben…hiszen náci módszereket alkalmaznak egy amerikai elmegyógyintézetben, biztos szörnyű ott a helyzet nem kéne egy megtörtént, szörnyű esemény történetbe szövésével növelni az izgalmakat…ezzel együtt pedig az eladott példányszámot. Anélkül is elég érdekes a történet. Nem kell fokozni. Szerintem.
és most keresek valami lájtos sztorit

>!
Mazsidrazsi
Dennis Lehane: Viharsziget

Ez a könyv nem is érdemel mást, csak öt csillagot! :D
Filmben láttam először, és imádtam, ahogy összezavar, félrevezet, és véleményem szerint DiCaprio az ilyen filmekben nagyon nagyot alakít.
A könyv se okozott csalódást. Ugyanolyan színvonalas, hátborzongató, és teljes mértékben összekuszál. Összpontosítani kellett az olvasásnál, de egyáltalán nem bántam. Olvasás közben előjöttek a filmbeli jelenetek, de ez nem zavart.
Olyannyira összezavart, hogy a villamosról rossz helyen szálltam le, mert Máv-állomás helyett azt értettem, hogy végállomás xD

>!
hcs23
Dennis Lehane: Viharsziget

A film hatására kezdtem olvasni a regényt – aki még nem látta, feltétlenül nézze meg. Bánatomra ez kicsit rontott is az élvezeten, főleg a végjáték az, ami sokkal nagyobb hatással lett volna rám, ha nem tudom előre, h mire megy ki a játék. Úgyh reménykedem benne, h sok-sok év múlva teljesen el fogom felejteni (nem sok az esély rá – azt hiszem ez a tény is elmondja a lényeget), és akkor újraolvasva olyan katarzist élek majd át, amilyet csak nagyon ritkán. Aki szereti a krimit, annak kötelező olvasmány! (lehetőleg még a film megtekintése előtt)

5 hozzászólás
>!
edka
Dennis Lehane: Viharsziget

Először is, nem sok olyan könyv került eddig életemben a kezembe, amit egy nap alatt kiolvastam volna, nem törődve az éhséggel és az egyéb szükségletek kielégítésével.
Másodszor, nem sok olyan könyv került eddig életemben a kezembe, ami ennyire az orromnál fogva vezetett volna.
Harmadszor, nem sok olyan könyv került eddig életemben a kezembe, aminek ennyire összezavar a vége.
Negyedszer, csak annyit tudtam kinyögni a végén, hogy: „aztak.va”.
El akarod olvasni? Ne gondolkozz rajta, most azonnal kezdj neki.
Közben cigarettázz, még akkor is, ha amúgy nem szoktál. Úgy az igazi.

1 hozzászólás
>!
molly_
Dennis Lehane: Viharsziget

A Viharsziget Leo DiCaprio főszereplésével a kedvenc filmjeim közé tartozik, és már régóta terveztem, hogy elolvasom a könyvet is. Annak ellenére, hogy tudtam, mi lesz a vége, egy percig sem unatkoztam, és drukkoltam Teddy-nek, hogy a végén minden jóra forduljon.
Imádtam az egészet, úgy ahogy van. Hátborzongató, megdöbbentő pszicho thriller, aminek a végén az olvasó álla garantáltan a földet súrolja majd. Nagyon jók a párbeszédek is, a borongós hangulat pedig egyből magába szippantott.
Kedvenc lett a könyv is, egyértelmű.
Bővebben: http://seholsetalallak.blogspot.hu/2016/03/dennis-lehan…


Népszerű idézetek

>!
psn

Teddy meg akarta kérdezni tőle, milyen hangot ad ki a szív, amikor szétrobban a gyönyörűségtől, amikor valakinek a látványa úgy tölt el, ahogyan az étel, a vér és a levegő sosem lenne képes, amikor azt érzed, hogy ha van egy pillanat, amiért meg kell születned, akkor ez az.

186. oldal

>!
Panelmacska

Együtt akartunk megöregedni, Dolores. Gyerekeket akartunk. Öreg fák árnyékában szerettünk volna sétálni. Végig akartam nézni, ahogyan vonalakat karcol a bőrödre az idő, és tudni akartam, melyik mikor került oda. Együtt akartunk meghalni.

>!
Lunemorte MP

Ebben a világban minden arra emlékeztet, amit elveszítettem, amit soha nem szerezhetek vissza, és amivel sosem tudtam betelni eléggé.

>!
lalazs

– Sokfelé járt, mi?
– Hát, igen. Bejártam a világot.
– És mi a véleménye róla?
– Más nyelvek, ugyanaz a szar.

222. oldal

>!
psn

– Végül is az ébredés majdnem olyan, mint a születés. Emlékek nélkül bukkansz elõ, aztán pislogva, ásítozva összeszeded a múltad darabjait, megpróbálod a szilánkokat idõrendbe helyezni, felvértezve magad a jelen ellen.

28. oldal

>!
robinson P

– Lehet, hogy van néhány dolog, amiről nem kell tudnunk. Nézd innen a dolgot.
– Érdekes szempont.

326. oldal

>!
robinson P

– Gondolod, hogy ő lesz a hatvanhetes számú beteg?
– Én rá tippelnék.

196. oldal

>!
Lunemorte MP

Ki tudja, hogyan alakul ki a bizalom? Egyik pillanatban még nincs meg, a másikban már igen.

>!
Hush_Campo

– A tenger már csak ilyen – mondta az apja, miközben a tatnak támaszkodva gyengéden simogatta Teddy hátát. – Van, akit megragad. Van, akit meg elragad.

21. oldal - Viharsziget (Agave Könyvek, 2010)

>!
Ninácska 

Sok éve már, hogy utoljára láttam a szigetet.

(első mondat)


Hasonló könyvek címkék alapján

Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére
Daniel Keyes: Jóslatok az őrültek házából
Daniel Keyes: Billy Milligan háborúi
Paulo Coelho: Veronika meg akar halni
Csáth Géza: Egy elmebeteg nő naplója
Gillian Flynn: Holtodiglan
Stephen King: Dolores
Patricia Highsmith: A tehetséges Mr. Ripley
Alice Walker: Kedves Jóisten