57. legjobb krimi könyv a molyok értékelése alapján

Sötétség, ​fogd meg a kezem (Kenzie-Gennaro 2.) 176 csillagozás

Dennis Lehane: Sötétség, fogd meg a kezem

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Amikor Patrick Kenzie és Angela Gennaro magándetektívek elvállalják egy jó nevű pszichiáter fiának védelmét, tudatában vannak az ezzel járó veszélyeknek: a bostoni ír maffiával kell szembenézniük. A munkások lakta Dorchester aljas utcáin nevelkedve a detektívek már megismerhették a lecsúszottak szívében lakozó sötétséget, ám arra a gonoszra, amely lecsapni készül, egyikük sincs felkészülve. A magánnyomozók életük eddigi legszörnyűbb rémálmába csöppennek: ahogy az erőszak hullámai elborítják Boston városát, és régen eltemetett titkok kerülnek felszínre, Kenzie és Gennaro versenyt futnak az idővel, hogy megállítsák a felelőst… Mielőtt még velük is végezne.

Eredeti megjelenés éve: 1996

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2008
334 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789639868151 · Fordította: Huszár András

Enciklopédia 14

Szereplők népszerűség szerint

Patrick Kenzie · Eric Gault · Mickey Mouse


Kedvencelte 28

Most olvassa 2

Várólistára tette 67

Kívánságlistára tette 66

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Mrs_Curran_Lennart P>!
Dennis Lehane: Sötétség, fogd meg a kezem

Alapvetően nem vagyok nagy thriller rajongó, de Lehane tud írni. Sötét és hátborzongató. Lepukkant környékek, bűnözők és groteszk figurák. Semmi sem fekete vagy fehér, ha csak azt vesszük, hogy kik Patrick barátai. Ez a Bubba például egy igazi gyöngyszem. Az író nagyon jól tudja fokozni az izgalmakat, ahogy morzsánként osztja meg az infókat, és lerágjuk a körmünket izgalmunkban, ahogy hőseinknek drukkolunk. Mivel @A_Shara, akitől a könyvet kölcsönkaptam, megkért, hogy ne olvassak bele a végébe, igazi meglepetés volt a fő görény kiléte. Ezek a pszichopaták mindig meg tudják indokolni rémséges dolgaikat, Lehane meg remekül ábrázolja őket.
Aki szeret borzongani olvassa bátran!

5 hozzászólás
Rodwin>!
Dennis Lehane: Sötétség, fogd meg a kezem

Ritkán olvasok krimit, de most egy igazán zseniálisba futottam bele. Lehane neve talán garancia is erre, igaz jómagam még alig olvastam tőle. Viszont dicsérő szavakat már sokszor hallottam az írásairól. Nagy kár, hogy hazánkban igen minimális a kereslet a könyveire, így a kiadó is szép lassan_elkaszálta_ az írót.
Kenzie és Gennaro duójával már találkozhattunk az első részben, őszintén szólva nem nagyon emlékszem már az ottani eseményekre. Viszont most egy brutálisan sötét ügybe keverednek magánnyomozóink. Helyszín továbbra is Boston, a sötétebb fajtából, játszanak az ír és olasz maffia tagjai is. Eleinte csak morzsákat kapunk az írótól, majd ahogy pörögnek fel az események, úgy áll össze minden. Az időbeli ugrálások is színesítik a könyvet, melynek köszönhetően, még nagyobb lesz a kirakós.
Persze egy igazi nyomozónak kéne lennünk, hogy rájöjjünk mi is mindenre. Számomra igazi meglepetés volt a főkolompos kiléte. Lehane továbbra is nagyon jó a párbeszédekben, a két főszereplője között pedig sokszor szikráznak az események. Azért őket leszámítva is akadhatunk színes egyéniségekre, Bubba volt az egyik kedvencem.
Egy szó mint száz, nagyon jó kis könyv volt. Tele sötétséggel, gonoszsággal,csavarokkal.
Szerencsére a még megjelent két rész is megvan, na meg a Viharsziget is.

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2008
334 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789639868151 · Fordította: Huszár András
5 hozzászólás
Amadea>!
Dennis Lehane: Sötétség, fogd meg a kezem

Újraolvasás, 2016.
Mekkora a bennünk rejlő sötétség, és kinyújtjuk-e felé a kezünket?
Az olvasás óta eltelt hat év alatt kevés emlékem marad meg a regényről, de azok most is helytállóak; ebben a részben jóval kevesebb a humor, ellenben sokkal, sokkal kegyetlenebb. A pszichopata sorozatgyilkosok világába merülünk alá, a fájdalom, a halál és a rettegés városába, amely a mi valóságunk szövetébe ékelődik, és, ha nem vigyázunk, magába nyel minket.
A legelemibb félelmek, rémálmok válnak valóra – egy ártalmatlan neszezés nem a faágak mozgása az ablak előtt, ahogy próbáljuk magunkkal elhitetni. Figyelmeztettek, hogy gyenge a hátsó zár.
A szekrényben, az ágy alatt szörnyek rejtőznek. A mellettünk lelassító átlagos furgon nem ok nélkül kelt bennünk ideges szorongást. A tükrökben olyan tekintetek villannak fel, amelyektől kilel a hideg és megfagy a vérünk. De a lábunk ólomból van, nem tudunk megmoccanni. Ez a legrosszabb rémálom, amit mindenki ismer – nem tudunk kitérni a testet öltő fenyegetéstől.

Ahogy öregszem, úgy rongyolódnak az idegeim, ez lehetett az oka annak, hogy éjszaka, miközben dobogó szívvel olvastam, valami megreccsent, én pedig majdnem a plafonig ugrottam, és bizonygattam, hogy felesleges megnézni, bezártam-e az ajtót, de nem ártott volna lehúzni az úgy felejtett redőnyt, mindjárt bemászik Kevin Hurlihy és darabokra töri a gerincemet. Mentségemre legyen mondva, extrán félős gyerek voltam, semmi nem rémített meg annyira, mint a sötétség, ez a könyv pedig kiválóan megidézi az emlékek közé száműzött, bedobozolt gyerekkori félelmeket.
De a félelem soha nem múlik el, mert a sötétség bennünk rejlik, együtt lélegzik velünk, a szívünkkel együtt dobban, a szemünk mögül szemléli a világot és sistergő tűzként kel bennünk életre.
Ki számít jó embernek? Ki számít gyilkosnak? Ha lelősz egy olyan gyilkost, aki szökött gyerekeket darabol fel, te is bűnös vagy? Értékesebb vagy-e, mint ő? Jogod van-e ezt tenni? Mire vagyunk képesek a szeretteinkért?

_
Nagyon sötét, nagyon kegyetlen, nagyon jó.
http://amadea.freeblog.hu/archives/2010/06/02/Alarc_mogott/

Ui.: Mivel ez eredeti bejegyzés a freebloggal együtt hamvaiba holt (ill. megvan valahol lementve, de jó ott neki), belinkelem az aktuális postot. Segítség: az Aranysárkány után következik.:D
http://konyvszibilla.blogspot.hu/2016/06/az-ifjusag-sze…

szadrienn P>!
Dennis Lehane: Sötétség, fogd meg a kezem

Boston, te bűnös város! Sivár nyomornegyedek, véres bandaháborúk, az ír és az olasz maffia, a rettegett alvilág hazája.
Mocskos vagy és kegyetlen, mégis magával ránt a világod, és ehhez nem is szükséges más, csak egy kiváló író.
Kedves @Niko_oka, még tart a lendület, jöhet a Megszentelt életek!

14 hozzászólás
vargarockzsolt P>!
Dennis Lehane: Sötétség, fogd meg a kezem

Már-már James Ellroy L.A. Kvartettjéhez (http://moly.hu/polcok/l-a-kvartett) hasonlítható krimi és bűnregény, néhol horror, moziban ha ilyet látnék, időként biztosan eltakarnám a szemem, de a legemlékezetesebben szörnyű része egy beszélgetés volt egy leláncolt rabbal. Miközben olvastam, futkosott a hátamon a hideg.
Ha találkozni akarsz az egyszerre racionális – mert a múltban lélektanilag megalapozott –, és irracionális – mert felfoghatatlanul kegyetlenné vált – gonosszal, akkor ez a te könyved.

4 hozzászólás
ggizi P>!
Dennis Lehane: Sötétség, fogd meg a kezem

Tyűű!! Ez aztán brutális volt!! Nem számítottam ennyire kegyetlen és elmebeteg sztorira. Amilyen kis lazán indult ez a megfigyelősdi és fenyegetősdi, olyan hirtelen találták valami elképesztő szövevényes és erőszakos katyvasz kellős közepében magukat magánnyomozóink. Akármennyire is iszonyodtam néha az olvasástól, csak úgy faltam a lapokat, annyira izgalmas volt az egész. És mindamellett e borzalmas bűnügy mellett nagyon örültem, hogy szélesebb rálátást kaptunk a Patrick-Angie-Phil hármas kapcsolatrendszerére, mert így legalább sokkal egyértelműbbé vált Angie viselkedése, ami nagyon nem tetszett az első részben.

smetalin>!
Dennis Lehane: Sötétség, fogd meg a kezem

Nem találok szavakat rá…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………
(nálam ez most mindent visz)

12 hozzászólás
Márta_Péterffy P>!
Dennis Lehane: Sötétség, fogd meg a kezem

Azt hiszem, Dennis Lehane igazi hardboiled krimi szerző, de szereplőit mégis együttérzéssel ábrázolja. Talán mert onnan meríti a helyszíneket, figurákat, ahol ő maga is felnőtt, jól ismeri ezt a világot.
Patrick Kenzie és Angelo Gennaro nyomozók közel kerülnek hozzánk, minden „sötétség” ellenére szimpatikusak.
Már a sorozat első könyve is tetszett, méltó a folytatás-mely önállóan is jól követhető, olvasható- bár valamennyire nehéz is volt a kemény sztori olvasása.
Mindenképpen kíváncsi vagyok a folytatásra!

hcs23>!
Dennis Lehane: Sötétség, fogd meg a kezem

@szadrienn írta valamelyik értékelésében, h a Kenzie-Gennaro sorozat olyan erős, mint a méreg. Ezt szó szerint vegyétek. Én nem így tettem, csak lezserül rántottam egyet a vállamon, és ez járt a fejemben: „Mit nekem méreg, hiszen az ingerküszöbömet meg se csiklandozza holmi klasszikus AC”. Azt hittem, én vagyok a Jani. Végignézve az olvasmánylistámat, elég edzettnek érzem/éreztem magam ilyen téren, ez azonban még engem is leterített. Pedig szintén @szadrienn-t idézve „a halál a kisujjamban van”. Hát ennyit erről. Elbuktam, Adrienn. Chris Carter trancsírozós belezéseit élvezem, ebben meg feleannyi vér sincs, de mocsok, az rengeteg. Kőkemény, irgalmatlan, csontig hatoló, undorral totálisan átitatott erőszak, amely nem tűr ellentmondást, hanem bedarál, ledönt és elevenen felfal. Közben meg fogja a kezed – de nem vigasztalásból. spoiler

2 hozzászólás
A_Shara>!
Dennis Lehane: Sötétség, fogd meg a kezem

Első könyvem az írótól, és csak kapkodom a fejem. Miért nem olvastam idáig??!! Sürgősen pótolnom kell a hiányosságaimat, így elkezdtem beszerezni a könyveit.
De hogy a könyvről is beszéljek.
Remek volt, feszült, kellően csavaros. Remek páros Patrick és Angela, akik mellől nem hiányoznak az önfeláldozó – és kellően beteg – barátok sem (Bubba). A cselekmény rendkívül nyomasztó, azonban az író remekül enyhíti a feszültséget a kellő időben odaszúrt poénokkal, remek humorral.
A történetről nem akarok írni, elég róla tudni a fülszöveget.
Nekem kicsit John Connolly jutott eszembe olvasás közben, Charlie Parker első kötetei – bár az még ennél is sötétebb és betegebb -.
Szóval új kedvencet avattam, és ajánlom mindenkinek, aki szereti és bírja gyomorral/lélekkel a kissé (?) beteg történeteket, ahol nagy szerepet kap az igaz barátság, az önfeláldozás és a megbocsátás is.

6 hozzászólás

Népszerű idézetek

szadrienn P>!

Ha gyerekek körül vagy, megtanulod, hogy tragédia ide vagy oda, az élet megy tovább. Nincs más választás.

19. fejezet

2 hozzászólás
Rodwin>!

– (..). Maga mi nélkül nem tudna élni?
– Én? – lepődött meg Bolton.
– Maga.
Elmosolyodott, és kissé feszengve elfordította a tekintetét. – Könyvek nélkül.

193, oldal (Agave Könyvek, 2008)

psn>!

– Hé!
– Igen?
– Szeretlek.
– Én is szeretlek.
– Jó, nem?
– A legjobb dolog a világon.

Kapcsolódó szócikkek: szerelem
smetalin>!

Még a házát is kipofozta kicsit, ami Angie esetében annyit tett, hogy kisikálta a sütőt és vett egy partvist!

28. oldal

3 hozzászólás
Natasha>!

Anyám egyszer azt mondta, az embereket sosem érthetjük meg igazán, csupán reagálhatunk rájuk.

Natasha>!

Egész életünkben az orrunk előtt heverhet valami arra várva, hogy végre felismerjük a maga valójában, ám gyakran túl közel állunk hozzá, hogy tényleg meg is lássuk.

1 hozzászólás
Natasha>!

– Sosem szűnünk meg félteni őket [a gyermekeinket]. Sohasem. Emlékszünk a pillanatra, amikor a kicsi először mászott ki a bölcsőjéből, és a földre zuhant, és mi nem értünk oda időben. És azt hittük, meghalt. Egyetlen másodpercig. És a gondolat borzalma velünk marad. Később aztán felcseperednek: bicikliznek, fára másznak, egyedül mennek az iskolába, nem várják meg, amíg zöldre vált a lámpa, és kiszaladnak a kocsik elé a zebrán; és mi úgy teszünk, mintha minden rendben lenne. Azt mondjuk: „Hiszen gyerekek. Az ő korukban én is ezt csináltam.” Ám a torkunk mélyéről mindig kitörni készül egy sikoly. Ne! Elég! Kérlek, ne sérülj meg. – Hátat fordított az ablaknak, és ránk emelte tekintetét az árnyékból. – Sosem szabadulunk tőle. Az aggodalomtól. A rettegéstől. Egyetlen másodpercre sem. Ez az ára, ha életet hozunk erre a világra.

134. oldal

amnaen>!

Talán azért kaptam így fel a vizet, mert idősebb fejjel visszanézve látom, hogy a gyerekeket ért bántalmak között elenyésző a valóban ártalmatlan csíny; hogy még a legapróbb fájdalom is sebet hagy bennük, és lemorzsol egy darabot gyermeki létük végtelenül törékeny tisztaságából.

101. oldal

Natasha>!

Az átlagemberben is van elég gonoszság, aki minden nap felkel, munkába megy, és a lehető legjobb embernek gondolja magát. De talán megcsalja a feleségét, talán átveri egy kollégáját, talán szíve legmélyén egy-két fajnál magasabbrendűnek képzeli magát.

Kapcsolódó szócikkek: emberi természet · gonoszság · megcsalás
1 hozzászólás
zeany>!

Angie hálószóbájában még egy mountain bike is elveszne, most meg egy tollat keres.

104. oldal


A sorozat következő kötete

Kenzie-Gennaro sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Karen Rose: Közelebb, mint hinnéd
Dan Wells: Az ördög egyetlen barátja
Dot Hutchison: Pillangók kertje
Linda Castillo: Néma eskü
Thomas Harris: A vörös sárkány
Ania Ahlborn: Vértestvérek
Steve Cavanagh: Tizenhárom
Helena Silence: Ezüsthíd
Ker Dukey – K. Webster: Pretty Stolen Dolls – Ellopott babácskák
J.D. Barker: Az ötödik áldozat