Egy ​pohárral a háború előtt (Kenzie-Gennaro 1.) 194 csillagozás

Dennis Lehane: Egy pohárral a háború előtt

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Nyár ​Bostonban. Egy héttel a Függetlenség Napja előtt. A feszültség szinte tapintható a városban. Elég egyetlen szikra, és minden darabokra robban.

Patrick Kenzie és Angela Gennaro magándetektívek úgy ismerik Boston munkásnegyedeit és gettóit, mint a tenyerüket. Nem csoda, hiszen mindketten itt nőttek fel. Magas rangú politikusok most egy látszólag egyszerű üggyel bízzák meg őket: találjanak meg egy Jenna Angeline nevű fekete takarítónőt, aki állítólag bizalmas dokumentumokat tulajdonított el.

Jennát megtalálni könnyű feladat. De utána életben maradni sokkal nehezebb. Mert ahogy a nyomozás újabb és újabb sötét titkokat tár fel, Kenzie és Gennaro egyre több ellenséggel kénytelen szembenézni, legyenek azok az utcai bandák kegyetlen vezérei vagy a nagypolitika legbefolyásosabb szereplői. Egy dolog közös bennük: céljaik eléréséhez semmilyen eszköztől nem riadnak vissza.

„Lehane mindent tud, amit egy krimiírónak tudnia kell. A kelléktárában ott van Block… (tovább)

Eredeti mű: Dennis Lehane: A Drink Before the War

Eredeti megjelenés éve: 1994

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2007
230 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789637118753 · Fordította: Török Krisztina

Enciklopédia 5

Szereplők népszerűség szerint

Patrick Kenzie · Angela Gennaro


Kedvencelte 19

Most olvassa 5

Várólistára tette 109

Kívánságlistára tette 61

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Rodwin
Dennis Lehane: Egy pohárral a háború előtt

Újabb író, és sorozat, amit a moly nélkül biztos nem fedeztem volna fel. Nagy kár lett volna, mert műfajában egy nagyon jól megírt krimit kaptam. A könyv rövidsége ellenére is, teljes mértékben lekötött. Bár én jobban szeretem a féltéglákat, de ez így volt jó.
Betekinthettünk Boston gettóiba, Kenzie és Gennaro lévén, akik mint magánnyomozók, egy elég kemény ügybe keveredtek.
És mint egy kavics, ami hullámot gerjeszt, ami egyre nagyobb lesz, úgy ők sem tudtak kiszállni és örvénylettek az eseményekkel.
Párosuk igazán sziporkázó, a párbeszédek nagyon jól el lettek találva, humoros, de sokszor nyers, mégis szórakoztató.
Ahogy haladunk előre a könyvben, úgy kezd minden tisztulni. Bandaháborúkon és politikai ösvényeken keresztül jutunk el a végkifejletig.
Ügyünk elég brutális, felkavaró lehet egyeseknek. Viráglelkű olvasók kerüljék ezt a könyvet, és szerintem a sorozatot is.
Lehane nagyon jól ír, bizonyos, hogy hamarosan folytatni fogom a sorozatot.

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2007
230 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789637118753 · Fordította: Török Krisztina
7 hozzászólás
>!
szadrienn P
Dennis Lehane: Egy pohárral a háború előtt

Ebből a könyvből árad a sötét reménytelenség. És az ördögi humor. Nyers, brutális és kíméletlen, mégis érzékeny. Letehetetlen.
Na de négy rész egymás után egy ilyen sorozatból? Egy is olyan erős, mint a méreg.
Abbahagyni viszont lehetetlen… Hol is van az a második kötet?

7 hozzászólás
>!
Amadea
Dennis Lehane: Egy pohárral a háború előtt

Újraolvasás, 2016:
[Régóta szerettem volna olyan értékelést írni, amilyet @entropic, amiben évszámmal ellátva szerepel az első és a második olvasás lenyomata is, egyfajta szép változási-fejlődési ívként – persze, ma már nem tenném ki az ablakba az alant olvasható „első” értékelést, vagy szelíden a régi íróasztalba ütögetném akkori énem fejét, hogy „Ilyen izére nem nyomjuk rá a Mentés gombot!”, de már mindegy. És nem kezdünk zárójeles megjegyzéssel egy elbeszélést értékelést, és mondatot se „és”-sel, de le van ejtve.]
Valamiért feltámadt bennem a vágy, hogy újraolvassam ezt a régi kedvencet, de olyan erővel, amelynek az én vasakaratom se tudott ellenállni. A kedd esti filmünk, a My Blueberry Nights is ezt a vágyamat erősítette – bár a kettőnek annyi köze sincs egymáshoz, mint kelkáposztának a vasmacskához –, és a legutóbbi három, közepes olvasmányélményem és mindenféle lelki gyötrődések, a nyinyinyi, meg a nyenyenye, ezért jobbnak láttam egy régi kedvenccel ápolgatni az önérzetemet.
Az újraolvasás nosztalgikus, kellemes kalandnak tűnik, de bennem mindig van egy adag feszültség is, mintha nemcsak én, hanem a történet is változásokon ment volna keresztül az utolsó találkozás óta. Az egy pohárral… cselekményére meglepően jól emlékeztem, a nevekre, a legtöbb fordulatra, az érzést pedig sose felejtettem el, ezért hívott magához a regény. Fura, hogy a régi olvasmányokat milyen jól megőrzi az emlékezet, az újakat pedig mennyire nem, talán nem volt még idejük kikristályosodni. Kenzie poénjai rendszeresen feltűnnek a frissemben, amikor valaki csillagozza az általam kiidézett részt, úgyhogy nem váltottak ki olyan frenetikus hatást, mint anno, de még mindig imádom ezt a bolondot.
Lehane könyvei tulajdonképpen kabátkönyvként funkcionálnak, ami elég meglepő, mert van benne:
– rengeteg erőszak és vér;
– még több káromkodás;
– lövöldözés, verekedés, üldözés, utcai harcok;
– gyilkosság, csonkítás;
– mocskos állatok emberek;
– közönséges bűnözők;
– rengeteg piálás, füstölés és néhány pizza meg kínai kaja;
– és olyan gyomorforgató dolgok is előfordulnak, mint családon belüli erőszak és gyerekbántalmazás.
Egyszóval nem csodálom, hogy a habcsóklelkű lányoknak nem jönnek be a kemény krimik és a nagyon sötét, nagyon mélyre ásó egyéb regények, az én lelkivilágomról pedig sokat elárul, hogy kabátkönyvnek nevezek egy hard-boiled krimit. Azért vannak benne vicces dolgok is mint a jelenet spoiler, vagy Kenzie sztorija arról, hogyan lett az ügyvédje Cheswick Hartman (akinek már a neve is menő), meg a Bubba Rogowski-jelenség, a gránátok a hűtőben (soha ne próbáljatok Kenzie-től sört lopni), a láthatatlan bomba a szék alatt (nyííhihihiiii – én se mertem volna még levegőt venni se), stb.
Annyi változás történt a múlthoz képest, hogy a felvetett komoly problémákat jobban átérzem, főleg a Hős-félét. Egy darabot örökre kiszakítanak belőled, sötétséget hagynak a szívedben és magukkal viszik a pokolba – és ezen az sem változtathat, ha te magad küldöd őket oda.

2010:
Csak imádni lehet:)

19 hozzászólás
>!
hcs23
Dennis Lehane: Egy pohárral a háború előtt

Igazi kemény hard-boiled krimi, amit eddig én sem tudtam hová tenni, most azonban, h megízlelhettem, végérvényesen felvéstem az étlapomra. Korrupt politikusok és utcai bandaháborúk között lavírozva kerül két nyomozó olyan helyzetbe, amiből nem egyszerű kikecmeregni. Lehane lehengerlő stílusával már korábban tisztában voltam, a kiválóan adagolt cinizmus, humor és a jól eltalált párbeszédek között azonban némi üresjárat is felfedezhető néha. Remélem a sorozat többi részében ez kevésbé jellemző, mert a Lehane által lefestett bostoni alvilág még sok remek krimitörténet melegágya lehet – és az is, tekintve az értékeléseket.

>!
Nita_Könyvgalaxis P
Dennis Lehane: Egy pohárral a háború előtt

De hajnal előtt a legnagyobb a sötétség.
Dennis Lehane szereplőinek viszont a hajnal nagyon messze van, talán sosem jön el. Boston utcáin a reménytelenség, a bűn és a mocsok uralkodik. Ebben a világban él Patrcik McKenzie, és harcol a bűn ellen, még ha eleinte ez nem is kristályosodik ki előtte. Mindeközben a saját démonai ellen is ádáz harcot folytat.
Lehane megint remekművet alkotott. Bevezet minket a bandaháborúk és a politikai fertőjébe, teszi ezt nagy érzékenységgel, elgondolkodtatóan, és azért a sötétséget olvadva egy nagy adag humorral. Patrick Kenzie a sötét lovag, aki sokszor kénytelen sajnos mocskos eszközökhöz folyamodni. Az igazsághoz vérrel teli út vezet…
Most, hogy ittam egy pohárral a háború előtt , csak annyit mondhatok: Sötétség, fogd meg a kezem!

12 hozzászólás
>!
smetalin
Dennis Lehane: Egy pohárral a háború előtt

Úgy gondolom egy kis olvasói válsággal küzdök!! (bizony engem is elért)
Nem tudott olyan szinten lekötni a könyv, hogy állandóan olvasni akarjam, ezért is tartott több napig kiolvasni, hisz ez rám nem jellemző!!
(éppen ezért más időben, lehet nem éreztem volna így a könyvvel kapcsolatban)
Nem nyújtott semmi extra élményt, vagy csak az a baj, hogy a Viharsziget és a Titokzatos folyó jobban megfogott.
Jó ez a nyomozópáros, de néha nekem erőltetettnek tűnt, ez a folytonos „szurkálódás”. Még az elején nevettem, de a sokadik „poén” és „leírás” után éreztem, hogy most már kicsit sok lesz, vettem, hogy Pat egy humoros srác, nem kell erre emlékeztetni lépten-nyomon. (Angela meg egy szívdöglesztő csajszi, oké)
A történetet is már láthattuk filmen egy párszor, egy politikus aki csúnya dologba keveredik, és szeretné eltussolni, megúszni, azt gondolja pénzzel mindent megold, ha meg nem, akkor nyírjuk ki azt a „szemetet”, és itt jönnek a lelkiismeretes nyomozóink, akik felgöngyölítik az ügyet, és igazságot szolgáltatnak! Pont.
(ne verjetek meg, bennem a hiba)

3 hozzászólás
>!
ggizi P
Dennis Lehane: Egy pohárral a háború előtt

A történet nemigazán hozott lázba. A politikai és bandás hatalmi harcok, a zsarolásul szolgáló kompromittáló anyagok, a fehérek-feketék közti örök előítélet, és mindezek összeszövődő bugyrai sosem egy élvezetes téma, főleg, hogy túlságos élethű és egyes helyeken mindennapi.
Viszont a szerző stílusa annál inkább levett a lábamról. (Érdekes, hogy a Titokzatos folyónál nem hatott rám ennyire pozitívan, bár ott maga a történet is sokkal jobban megfogott, lehet akkor inkább az volt előtérben nálam…) Nagyon tetszett ez a laza, enyhén cinikus, kicsit kiégett pasihangnem, amit az E/1-ben írt történet csak erősített. De amennyire szimpatikus volt Kenzie, annyira nem tudtam mit kezdeni Angie-vel. Ez a magánéleti/hivatási kettősség elég fura volt a végéig, és Patrickhez való hozzáállása sem igazán tetszett. spoiler Még szerencse, hogy nem ez volt központban.

>!
Márta_Péterffy
Dennis Lehane: Egy pohárral a háború előtt

Az első Lehane könyv volt, amit olvastam,/adaptációkat láttam filmen, azok is tetszettek, különösen a Viharsziget/.
Ütős és kemény, de jó a stílus-és itt még a fordítás is jó volt.
Számomra különösen érdekes volt Boston és környéke-az a világ, amit látogatóban járva sosem láttam-de talán nem is baj..
Kár, hogy nem adtak ki olyan sok Lehane könyvet magyarul.

2 hozzászólás
>!
Black_Dawn
Dennis Lehane: Egy pohárral a háború előtt

Ez nekem állatira nem jött be. :(
Valahogy annyira üresnek találtam a karaktereket és klisésnek, hogy képtelen voltam izgulni értük.

>!
Katie_Sue P
Dennis Lehane: Egy pohárral a háború előtt

Mondhatnám, hogy nem volt rossz, de ez nem lenne igaz.
Mondhatnám, hogy betalált, de ez sem lenne igaz.
Nem erős sorozat kezdés, amit egyszerűen a témának tudok be. Mert volt itt: vér, erőszak, gyilkosság, lövöldözés, családon belüli erőszak, fajgyűlölet, politika, bántalmazás, egyszóval minden, ami kell egy jó kis könyvhöz.
Egyszerűen mégsem tudtam azonosulni a feketék kontra fehérek és a fehérek kontra feketét témával.

Patrick és Angela nagyon jó kis páros, gyerekkoruktól ismerik egymást. Okosan kibogozzák a szálakat, aztán bumm! odacsapnak egyet a végén. Tetszett ahogy lezárták az ügyet!

Nagyon tetszettek a hasonlatok a könyvben, akit viszont a kevés szerep ellenére is a szívembe zártam, az pszicho Bubba. Jesszus, őt nagyon bírom, remélem kap több szerepet a későbbiekben. :) Miatta biztosan folytatom a sorozatot. :)

Team Bubba


Népszerű idézetek

>!
Nita_Könyvgalaxis P

Vajon hogyan őrizték meg az ép elméjüket az emberek a rock feltalálása előtt? A nagy talány.

152. oldal

2 hozzászólás
>!
Anniennke

Folyton ezt csinálja, még a félhullákkal is flörtölget. Csak velem nem. Ha nem lenne ilyen szilárd bástya az önbecsülésem, sokat sírnék.

59. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Angela Gennaro · Patrick Kenzie
>!
Natasha

Az az alapelvem, hogy mindenki ganéj-domb, amíg be nem bizonyítja az ellenkezőjét. Határozottan életképes stratégia.

1 hozzászólás
>!
Rodwin

Amikor végre előbújtam, Angie éppen a táskájában végzett ásatásokat,
talán a mikrót kereste, amit reggel tévedésből hajított be a papírjai mellé.

51. oldal

5 hozzászólás
>!
Amadea

– A népet képviselő politikusokkal állunk szemben, Angie drágám. Előbb akasztják ki a prostik az ingyenmenet táblát, mint hogy ezek megmondják a teljes és totális igazságot.

26. oldal

>!
Amadea

A gránátok. Mi az isten legyen velük?! Rettegtem, hogy ha kiteszem a lábam, még legurulnak az ágyról, és szétvetik az egész házat. Fogtam hát, és óvatosan a hűtőbe pakoltam őket. Így legalább, ha betörnek, és el akarják rabolni a sörömet, látják, kivel húztak ujjat.

113. oldal

>!
szadrienn P

Az az ölelés maga volt a boldogság. Mint a tavasz első lehelete, mint a gyerekkor langyos szombat délutánjai, mint kora nyári estéken a tengerparti hűs homok és az érces színű hullámok.

Tizenkettő

>!
Anniennke

– Ami nem öl meg, csak összevérez.
Ez Bubba. Modern korunk bölcse.

225. oldal

>!
Anniennke

A hálószobából kisétálhatsz, de az ágy emlékét megőrzi a tested.

201. oldal

>!
Natasha

Talán ez a szeretet. Addig gyűjtjük a sebeket, míg az egyik fél azt nem mondja, hogy elég.

195. oldal


A sorozat következő kötete

Kenzie-Gennaro sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Dan Wells: Nem akarlak megölni
J. D. Barker: Az ötödik áldozat
Karen Rose: Közelebb, mint hinnéd
Jason Matthews: Az árulás palotája
Kathy Reichs: Virals – Kincsvadászok
James Ellroy: A nagy sehol
Julie Garwood: Árnyéktánc
Thomas Harris: A vörös sárkány
Stephen King: Álom doktor
Dan Brown: Angyalok és démonok