A ​papagájtétel 9 csillagozás

Denis Guedj: A papagájtétel

A ​Montmartre-on élő, nyugdíjas, kerekesszékes könyvkereskedő, Pierre Ruche rejtélyes levelet kap Amazóniából, amelyet barátja, Elgar Grosrouvre írt neki nem sokkal a halála előtt, és amelyben rátestálta csodálatos matematikai könyvgyűjteményét. Hogy megértsék Elgar halálának különös körülményeit, Pierre a barátnőjével és annak három gyermekével együtt kénytelen belevetni magát a matematikába…
Elgart vajon a maffia gyilkoltatta meg? Talán mert felderített egy rettenetes titkot és megoldott olyan híres feltevéseket, mint a Goldbach- vagy a Fermat-sejtés? Vagy esetleg mégiscsak öngyilkos lett volna, netán egyszerű baleset áldozatává vált, miközben munkája eredményeit akarta tűzre vetni? Talán éppen Elgar Pierre-re hagyott könyvtára rejti a talányokra adott válaszokat…
A kalandos barangolás a számok birodalmába vezet, egészen a matematika születéséhez, és végigjárja mindazokat a helyeket, ahol ez a tudomány átalakult az idők folyamán Indiától Egyiptomig, Szürakuszaitól a… (tovább)

Eredeti cím: Le Théorème du Perroquet

Eredeti megjelenés éve: 1998

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Typotex Világirodalom Typotex

>!
Typotex, Budapest, 2017
590 oldal · ISBN: 9789632798745 · Fordította: Király Katalin
>!
Typotex, Budapest, 2016
590 oldal · ISBN: 9789632798745 · Fordította: Király Katalin

Enciklopédia 3


Kedvencelte 1

Most olvassa 4

Várólistára tette 23

Kívánságlistára tette 14

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

gyuszi64>!
Denis Guedj: A papagájtétel

2020/51. (munkahelyi könyvtár)
Le a kalapot a szerző előtt, amiért megpróbálta a lehetetlent, a MATEMATIKÁt a nem hozzáértők számára (is) irodalmi közelségbe hozni. Nagyot küzdött, és bár ez a küzdelem eleve kudarcra ítélt, mégis komoly (rész)eredményeket ért el…
Ezt a küzdelmet ugyanis nem lehet megnyerni, és szerintem ezt a szerző is tudta. Ezért tisztelem a próbálkozás bátorságát, és maximálisan elismerem a végeredményt, a regényt.

Persze mások is próbálkoztak már a matematika testközelbe juttatásával, legismertebb példa talán A Da Vinci-kód az aranymetszésével, vagy a múltkor szóba került a Lángeszű gyilkosok, abban is megoldanak egy nehezebb egyenletrendszert; de sok komoly író is nekifutott a témának (pl. Ottlik, Borges, Jack London vagy Lev Tolsztoj, aki anno még a kazani egyetem matematika fakultására is beadta a felvételi kérelmét). És vannak kissé morbid ötletek is, pl. Fred Hoyle megoldat egy differenciálegyenletet egyik regényében. Guedj szándéka azonban unikum, ő a teljes matematikát szeretné láttatni.

És sajnos ez, a teljességre törekvés a regény gyengéje. Az absztrakt matematika annyira nehéz (gondolatilag), hogy pl. a Galois-elméletet megismertetni nem szakmabeli olvasókkal – erre semmi esély sincs, még akkor sem, ha a szerző, nagyon helyesen, csak egy nem túl sokat mondó, egymondatos címmagyarázattal próbálkozik.

Egyébként nem rosszak az eszközei. Matematikatörténet, kultúrtörténet, népszerű anekdoták és örök rejtvények köré fonja a jelenkori elbeszélést. (Azt hittem, a matematika diplomámmal unni fogom, de nem így történt…) Egy örökölt matematika könyvtár ürügyén érdekfeszítő előadásokat tartanak egymásnak a főszereplők, valahogy úgy, ahogy ezt a matematikus szerző tenné a tanítványainak, afféle Öveges-módra. Persze minél frissebb a témakör, annál érintőlegesebb az ismertetés, ami – legyünk őszinték – néha feleslegesnek tűnik. (Miért magyarázzuk el a komplex számok alapműveleteit? Úgysincs később haszna a könyvben.)

Szóval azt hiszem, kicsit kevesebbet kellett volna markolni, és fele ilyen hosszú regényt írni. Mi matekosok talán még könnyebben átrágjuk magunkat néhány száz oldal matematika-kultúrán, de az átlagolvasónak ez szerintem így hosszú (főleg, hogy néhány dolog szükségszerűen lóg a levegőben). Egyébként egyáltalán nem rossz a kerettörténet (bűnügyi történet gyengécske nyomozással), az írónak van stílusa, mit humoros iróniával fűszerez. spoiler

A regény egyedi és különleges, még csak hasonlóval sem fogunk találkozni.

nana1 P>!
Denis Guedj: A papagájtétel

Huh, matekból egy kicsit sok, nem gondoltam volna, hogy lexikont olvasok, vagy matektörténelem vizsgára készülök :). A történetből pedig egy kicsit kevés volt :(. Összességében jól szórakoztam.

Trillian>!
Denis Guedj: A papagájtétel

Igen érdekes könyv volt, de pozitív értelemben. Nagyon tetszett, hogy mennyi mindent megtudhattam a történet során különböző matematikusokról, a matematikatörténetről. Egészen meghozta a kedvemet matematikai feladatok megoldásához (bár ez sosem állt tőlem messze), még ha a könyv matematikával foglalkozó része maximum a középiskolás szintre terjedt csak ki (így bárki bátran olvashatja). Viszont úgy éreztem néha, hogy a történettől teljesen elszakadva olvashatom a matematikatörténetet. A cselekmény izgalmas volt, és a szereplők is tetszettek, jól ki lettek találva. Igen szórakoztató a könyv, a nyomozással és a kutatással, ráadásul még a maffia is szerepet kap benne. Nekem tetszett.

KNW I>!
Denis Guedj: A papagájtétel

I'd give even less stars than 1 if I could. It's horrible. It says in the blurb: for people who hate maths but love reading – and I have to say I probably shouldn't have read the book since I love maths and reading too.
1) The story isn't written well. It irked from the beginning that the reader isn't told from the beginning that the boy and the old man are in the same household, for example. Or that after G's letter everybody with a half brain can find out who that someone is who knows the theorem by heart. The seances where old Ruche tells the kids about maths are cheesy. The whole Italian guy at the end is unrealistic.
2) The maths part is not clear-cut. Thales's theorem is explained in a dialogue of 20 or so pages. Duh! Some stuff is overexplained, others are just put there but no explanation, no solution. The book ends with one question answered but doesn't say anything whether the other one (Goldbach's theorem) is answered at all in today's maths world…
This book made me itchy, nervous and mad. My family couldn't wait for me to finish!

4 hozzászólás
Sonnenschein >!
Denis Guedj: A papagájtétel

Nagyon nehéz értékelni ezt a könyvet.
Egyrészt hasznos és hiánypótló, amely a matematikai olvasmányok területén hasonló űrt tölthet be, mint a „Sofie világa” a filozófiai területen: összerendez sok-sok iskolában tanult dolgot, kiegészít, keretbe helyez, megértet, továbbvissz, és hasonlók. Felnőttnek és diáknak egyaránt hasznos.
Másrészt kemény olvasmány, mert bármily olvasmányosan igyekszik megírni a szerző, a matematika és a matematika történet nem könnyű esti mese, pláne nem, ha sokat és töményen kapunk belőle, ráadásul a matematika történet szükségszerűen határos illetve időnként elválaszthatatlan (főként a korai időkben) a filozófiától, ami szintén nem a könnyű habos ismeretanyagáról ismert.
Mindemellett több szálat és idősíkot kell egyszerre fejben tartani: a matematika történetit, a történelmit, a krimiét, mindennapokét illetve a mindennapokat megelőző Grosrouvre-s vonalat. Az utolsó harmadra már csak a matematikai vonal tartja bennem a lelket, de mind gyakrabban sóhajtok fel, hogy sose lesz vége….
Azt hiszem a legnagyobb negatívuma ennek a könyvnek, hogy sokat akart, és hosszan fejtette ki a szerző, miközben fontos és hasznos témát ragadott meg, jó elgondolással.


Népszerű idézetek

Jesper_Olsen >!

Különálló művekből könyvtárat létrehozni kemény vállalkozás. Üres polcsorokból kiindulva, azokat apránként megtölteni minőségi írásművekkel – titáni munka.

164. oldal

Jesper_Olsen >!

Newton ezt írta egyik barátjának: „Mivel pillanatnyilag nem volt más dolgom, kiszámoltam a pi 16 tizedesjegyét!”

456. oldal

Jesper_Olsen >!

Ha egy dolog bekövetkezik, azt jelenti, van oka annak, hogy megtörténjen.

572. oldal

Jesper_Olsen >!

Nagyon halkan, szinte magának mondta:
– Szerencse, hogy a főnök úgy halt meg, hogy nem hallotta a hírt.
Szomorkás kis mosollyal tette hozzá:
– Az végzett volna vele.

581. oldal

2 hozzászólás
Jesper_Olsen >!

Nem mindig baj, ha kimondjuk a nyilvánvaló tényeket. Sőt, néha előfordul, hogy éppen a nyilvánvaló tények nyilvánvaló következményeit levonva fedezhetünk fel nem annyira nyilvánvaló igazságokat.

257. oldal

Jesper_Olsen >!

Az önzés nem uralkodhatna tovább a tudományban, ha az emberek egyesült erővel kutatnának. Ahelyett, hogy lepecsételt csomagokat küldözgetnének az akadémiának, igyekeznének közzétenni a legapróbb megjegyzést is, ha bármilyen kevés újdonságot tartalmaz, és hozzátennék: A többit nem tudom.

Galoistól idéz

Jesper_Olsen >!

Mindaddig, amíg a Költő megénekli a Hőst, addig élni fog. De ha véget érnek az ódák, elkövetkezik a feledés és az igazi halál – állították a görögök.

428. oldal

Jesper_Olsen >!

Csakhogy az élet nem matematika, másképpen nehezebb. A lehetetlen, az matematika!

501. oldal

Jesper_Olsen >!

Bármilyen kis szegmens légy is, képes vagy arra, hogy megtöbbszörözd magad, és nagyobbá válj, mint akármilyen nagy szegmens. Bármilyen nagy is legyen!

543. oldal

1 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Aposztolosz Doxiadisz: Petrosz bácsi és a Goldbach-sejtés
Bernard le Bovier de Fontenelle: Beszélgetések a világok sokaságáról
Daniel Kehlmann: A világ fölmérése
Eve Curie: Madame Curie
Daniel Tammet: Kék napon születtem
Vladimir Pištalo: Tesla, avagy arckép álarcok közt
Georges Fleury: Kutyatörténetek
Jean Hatzfeld: A bozótvágó kések évszaka
Simon Singh: A nagy Fermat-sejtés
K. A. Ribnyikov: A matematika története