Zrínyi ​Ilona 59 csillagozás

Dénes Zsófia: Zrínyi Ilona Dénes Zsófia: Zrínyi Ilona Dénes Zsófia: Zrínyi Ilona Dénes Zsófia: Zrínyi Ilona Dénes Zsófia: Zrínyi Ilona Dénes Zsófia: Zrínyi Ilona Dénes Zsófia: Zrínyi Ilona Dénes Zsófia: Zrínyi Ilona Dénes Zsófia: Zrínyi Ilona Dénes Zsófia: Zrínyi Ilona Dénes Zsófia: Zrínyi Ilona

Három évig, mint sziget a tengerben, áll Munkács: a magyar szabadság utolsó védvára, Thököly kurucainak végső menedéke. Az ostromról és a hősi helytállásról, Zrínyi Ilona életéről, szerelméről szól ez a távoli idők hangulatát élesztő történelmi regény, mert az írónő végigkíséri Zrínyi Ilona életét első házasságától egészen haláláig, mely messzi Törökországban, száműzetésben érte utol, második férje, Thököly Imre oldalán.

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Csíkos könyvek Móra

>!
Fapadoskonyv.hu, Budapest, 2011
356 oldal · ISBN: 9789633293393
>!
Móra, Budapest, 1999
242 oldal · ISBN: 9631174778
>!
Móra, Budapest, 1984
348 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631139549 · Illusztrálta: Győry Miklós

7 további kiadás


Enciklopédia 2


Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 30

Kívánságlistára tette 6


Kiemelt értékelések

Csilla‿ P>!
Dénes Zsófia: Zrínyi Ilona

A könyv kapcsán többen kiemelték Zrinyi Ilona katonai és politikai tisztánlátását. Bemutatták őt, mint Munkács várának úrnőjét, akinek sikereült a császári sereggel szemben három éven át megvédenie az utolsó még be nem hódolt végvárat. Az asszonyt, aki hűséges és szerelmes társként segítette Thököly Imre harcát. A háttérből figyelte Thököly csatáit és a fejlemények alpján küldte (második) férjének a szükséges utánpótlásokat. Ha kellett embereket vagy fegyvereket, de ha élelemre volt szükség, akkor azt. Természetesen elismerem hűségét hazájához és csodálom kitartását, ellenállását a gyűlölt császári sereggel szemben.
Én mégis inkább a női oldalról közelíteném meg Zrinyi Ilona bemutatását. Mert példaképként állhat a lányok, asszonyok, anyák előtt.

Nagy a sűrgés-forgás Bártfán1666 február utolsó napján. Hozzák a menyasszonyt és gyülekeznek a meghívottak a másnapi esküvőre.
Nem akármilyen esküvő ez! A menyasszony Zrinyi Ilona a vőlegény pedig Rákóczi Ferenc (I), Erdély választott fejedelme. Zrinyi Ilona arcán mégsem látni az örömöt.
A szép és okos lány pontossan tudja, hogy ennek a házasságnak meg kell köttetnie, mert így biztosíthatja családja jövőjét. A döntésbe bele is nyugodott. Bánatának oka a gyász. Ugyanis nemrég halt meg imádott nagybátyja, Zrinyi Miklós. Halálának körülménye enyhén szólva is elég kétesek. Ilona magába szívta nagybátyja minden szavát és később, amikor nehéz helyzet előtt állt, felidézte magában azokat. Ez sokszor adott neki erőt, kitartást és ezekre visszagondolva tudott higgadt, helyes döntéseket meghozni.
A pompás esküvő után tíz évvel tragédiák sorozata nehezítette Ilona és családja életét.Tíz éven belül veszítette el édesapját, édesanyját, első gyermekét és a férjét. Ott maradt egyedül a 4 éves Juliankával és az öt hónapos Ferenccel (II.Rákóczi Ferenc). Anyósa, aki kezdetektől ellenezte fia házasságkötését – Báthory Zsófia nagyasszony – tulajdonképpen nem vette őt semmibe, átnézett rajta. Az sem érdekelte, hogy kegyetlen intézkedései miatt a protestáns kurucok támadásokat indítottak a Rákóczi-uradalmak ellen. Ezért Ilona a kicsikkel Munkács várába kényszerült menedéket keresni és ott maradni, amíg a helyzet egy kicsit javult.
Na, innen szép felállni ! – mondanánk ezt mostanság.
Ilona bebizonyította, hogy nemcsak szép, de eszes és inteligens is. Tudta, hogy anyósával szemben tehetetlen, ugyanakkor azt is felismerte, hogy ellenfeleivel szemben agresszív fellépéssel semmire nem megy. Az ő fegyvere a higgatság, a türelem, a kitartás, a jó helyzetfelismerő képesség, a tudás és a kellő rafináltság. Ezek segítették őt élete során mindvégig.
A küzdelmek és menekülések idején – amikor a munkácsi várból Ilona és a kicsik a szentmiklósi kastélyba költöztek –, találkozott Ilona és Thököly Imre először. Mondhatni szerelem volt első látásra, de ez a szerelem még hosszú évekig nem teljesedhetett be.
Ugyanis nemcsak Thököly Imrére vártak a harcok, hanem Ilonának is meg kellett vívnia a maga csatáját gyermekei jövőjéért. A Rákóczi-kincsekért, gyermekei örökségéért küzdött a jezsuitákkal szemben. Várhatott volna éveket, míg a törvény előtt esetleg bebizonyíthatta volna a csalást. De ő hidegvérrel, egy rafinált húzással oldotta meg a helyzetet. (Nem spoilerezem.)
Nos, a könyv olvasása során láthatjunk Ilonát a mindennapokban. Láthatjuk őt hűséges (ám nem szerelmes) hitvesként, gyermekeit tigrisként védő anyaként. Láthatjuk Munkács várának úrnőjeként, de láthatjuk szerelmes asszonyként is Thököly Imre oldalán. Nagyon keményen kellet megküzdenie az életben mindenért. De bármilyen sorscsapás érte, minden körülmények között hű maradt hazájához, férjéhez és persze nem utolsó sorban imádott gyermekeihez. Soha egy pillanatra sem hódolt be a császárnak.
Véleményem szerin Dénes Zsófia könyve nemcsak történelmi regényként, hanem Zrinyi Ilona életrajzi regényeként is megállja a helyét. Ajánlom szeretettel mindenkinek. :)

8 hozzászólás
Bea_Könyvutca P>!
Dénes Zsófia: Zrínyi Ilona

Ezt a könyvet a csíkos-pöttyös könyveim közül választottam ki. Őszintén bevallom, hogy Zrínyi Ilonáról nem voltak naprakészek az információim, így, mielőtt hozzáláttam az olvasáshoz, Wikipédián felfrissítettem a tudnivalókat.
Megismerjük ezt az erős, csupaszív, tiszteletre méltó asszonyt, aki igazságos, kitartó és hűséges volt, mind a néphez, mind második férjéhez, Thököly Imréhez. Hősként védte Munkács várát és hűséggel gondolt mindig távol lévő férjére, majd követte a száműzetésbe is.

Nem egy gyorsan olvasós könyv volt, a régi szöveggel néha nehezen haladtam, és nem minden esetben volt világos a történelem alakulása, ezért időnként internetes tájékozódást végeztem. Jó és szép élmény volt, egy erős nő életének alakulását követhettem végig, házasságkötésétől egészen a haláláig.
Bővebben: http://www.konyvutca.hu/2022/03/csikos-pottyos-olvasasok.html

Anó P>!
Dénes Zsófia: Zrínyi Ilona

Valaha egyik kedvencem volt. Jó volt most újraolvasni a hős várvédő asszony történetét!
Zűrzavaros, nehéz korszaka volt az a magyar történelemnek, amely őt próbára tette, s ahol IGAZ EMBERNEk bizonyult. Zrínyi Ilonának nagy szíve-lelke volt, s fia, II. Rákóczi Ferenc, méltónak bizonyult hozzá.
Szerettem a kicsi Ferkót, s a szerelmes, fiatal özvegy Ilonát:)

2 hozzászólás
Vhrai P>!
Dénes Zsófia: Zrínyi Ilona

Ez már a harmadik életrajzi regény Zrínyi Ilona életéről, amit az utóbbi években olvasok. Ennél érzem leginkább azt, hogy sikerült az eseményekkel tökéletesen kontextusba állítani az ő rendkívüli személyiségét. Itt is egészen Ilona gyermekkoráig nyúl vissza a szerző, mégsem szentel neki túl nagy hangsúlyt. Ezt az életszakaszt leginkább arra használta, hogy bemutassa, miként vált ennyire művelt és sokoldalú sratégává Ilona. (…)
tetszett, hogy belekerültek a kötetbe a levélváltásaik, ami gyanítom, a szerző fantáziáját dicséri. (Ha valami eredeti forrása van, elnézést, az az én tudatlanságomat mutatja.) Nyilván a kötet tetőpontja Munkács ostroma lesz, ami majd’ 3 évig sikerül Ilonának tartani a császári hadakkal szemben. Ez az az eseménysorozat, ami miatt Zrínyi Ilona a magyar történelem ikonikus alakjává vált. Egyébként nem kell attól tartanunk, hogy unalmas részletességgel belemegy Dénes Zsófia az ostrom eseményeibe, csak a jelentősebb hadmozdulatokat említi, amelyek befolyást gyakorolnak a későbbiekre. Szóval, így a végére tényleg nem tudok sok újdonságot írni a kötetről, csak azt, hogy rendkívül olvasmányos, ám ezzel együtt informatív. Egyedüli hibaként talán azt tudom felróni, hogy lehetett volna valamivel hosszabb, talán akkor kevésbé tűnik epizódszerűnek. Egyébként a történelem szerelmeseinek, és az életrajzi regények rajongóinak is ajánlani tudom.

https://libellumkonyvek.blogspot.com/2021/07/multidezo-…

KBCsilla P>!
Dénes Zsófia: Zrínyi Ilona

Keveset tudtam Zrínyi Ilonáról, itt volt az ideje hiányosságom pótlásának.
Meglátásom szerint egy igazán tiszteletreméltó asszony, aki ellen tudott szegülni anyósa szeszélyeinek, meg tudta törni akaratosságát. spoiler
Egy erős, karakán nő, aki tűzön-vízen keresztül eléri azt, amit akar, és úgy, hogy közben lehetőség szerint ne sérüljön senki.
Thökölyvel kapcsolatos viszonya, házassága számomra kicsit fura volt, mintha mindketten pótolni kívánták volna az elvesztett családtagjukat. Nem igazán szerelmet éreztem belőlük, bármennyire is romantikus volt kapcsolatuk alakulása. Inkább az erőt éreztem, amelyet a másiktól kaptak, inkább valamilyen nagyon mély lelki kapcsolatot véltem felfedezni. De tisztességesen, becsületesen szerették meg a másikat, és szó szerint, a halálig nem múltak el érzelmeik. spoiler
Azt mondom, hogy minden asszonynak ilyen erősen kellene védelmeznie és segítenie urát, és ugyanezt mondom a fordÍtott esetre is.
Orsikát megszerettem, kedves és odaadó lélek volt, Juliánna „nem tudom kire ütött?”, Ferkó pedig, Ferenc pedig tette, amit látott, tapasztalt, átérzett már gyerekkorában is.
Végig csodáltam Ilona erejét, hitét és kitartását.

Bagheera70 P>!
Dénes Zsófia: Zrínyi Ilona

Én élveztem a könyvet. Érdekesebb így olvasni a régmúlt történéseit, mint ahogyan a történelemkönyvekben található. Úgymond Ilona szemeivel nézve. Életéből ugyan csak néhány epizód van, de így is kiütközik ereje, bátorsága, határozottsága. Ajánlom mindenkinek a művet, aki a törikönyvek „szárazsága” mellett változatosságra, olvasmányosabb leírásra vágyik. Ugyan az elején lassan haladtam, hozzá kellett szoknia mind a szememnek, mind az agyamnak a régies írásmódhoz, a „múlt” szavaihoz, a régies körülírásait meg – bevallom – egyenesen imádtam.
„Ami az én szomjamnak kellett, megittam…” Bethlen Miklós mondja Zrínyi Péternek
„Megnézni való módisan lejti ő is az előkelő tánc lépését…” – Szelepcsényi György érsekprímás úr táncolásáról.

Bobe0402>!
Dénes Zsófia: Zrínyi Ilona

Nem teljesen értem a negatív kritikákat. Véleményem szerint egy teljesen korrekt – ha nem is teljesen nevezhető életrajznak – korrajz. Hozzám Ilona személye közel került, de pl. Thökölyt nem tudtam megszeretni. Dénes Zsófia eddigi legjobb írása azok közül, amiket olvastam.

KleineKatze>!
Dénes Zsófia: Zrínyi Ilona

Nagyon érdekelt ki is az a Zrínyi Ilona, így amikor megláttam a polcon rögtön el akartam olvasni, mert nem sokat tudunk meg róla az iskolában, és mi lenne jobb, mint egy regény Róla,
Rövidke volt tele érzelmekkel, amik odakötöttek hozzá és nem tudtál elszakadni tőle Olyan sokszor mondtam el az olvasása alatt, hogy olyan szeretnék lenni, mint ez a nő, hogy szerintem többször hangzott el, mint az „éhes vagyok” szerkezet, ami nálam nagyon gyakori! :)

Habók P>!
Dénes Zsófia: Zrínyi Ilona

Nem szerettem. De ez nem Zrínyi Ilona hibája, hanem – mint később kiderült – Dénes Zsófiáé.

Arianrhod P>!
Dénes Zsófia: Zrínyi Ilona

Szép emlék, egy verseny miatt olvastam anno, amit meg is nyertünk.


Népszerű idézetek

Csilla‿ P>!

Az eperjesi országúton hatlovas hintók robognak, mögöttük társzekerek hosszú sora tart északi irányban Bártfa szabad királyi város felé.

(első mondat)

Bea_Könyvutca P>!

Csodálatosan szép őszi hajnalra virradtak másnap Fülek alatt a mezőn. A kora reggel még hamvas volt, de a hajdinaföldek smaragdja mögött az erdősáv a kelő nap sugaraiban aranysárgát és bíbort csillogtatott, s a patak az ég kékjétől türkizszíneket játszott.

169. oldal

Kapcsolódó szócikkek: napfelkelte
Bea_Könyvutca P>!

Szép is, jó is, egyszerű is, így látják azok az egyszerű emberek, akikkel beszélget. De bátor is, okos is, nagy akarat lakozik benne, bármi tanácsot ad nékik. Bíznak benne, mert sokszor volt már támaszuk. Szeretik, mint az anyjukat, és hogy baja ne essék, féltik, mert ő, Zrínyi Ilona, asszonyban ritka emberséges ember, és azok közül, akiket ők ismernek, az egyetlen nagyúr, aki belopódzott a szívükbe.

217. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Zrínyi Ilona
szibolya>!

Csúnya képű, ösztövér kis ember volt Koháry [István …] szépséges bútorzattal és remekbe készült házialkalmatossággal vette magát körül, verseskönyveket vásárolt, és szabad óráin nagy igyekezettel, kevés rátermettséggel rigmusokon fúrt-faragott.

128. oldal

szibolya>!

És így, édes szívemuram, ha jól lészen dolgunk, együtt vigadjunk. Ha pediglen ellenkező dolgunk lészen, egymást vigasztaljuk, és együtt legyünk… Együtt viseljük a keresztet. Vajki jó az Isten, rosszból is jót ád, és ami rossz, és nehéznek látszik, jónkra fordítja… Bizony nemsokára megvigasztal az Isten mindnyájunkat az áldott békességgel…

147. oldal

Bagheera70 P>!

Mit nekem elolvasni egy régebbi korban játszódó könyvet, mégha önéletrajz is? A régebben használatos szavakat még értem, de azért belefutottam abba, hogy még a műben is idéznek akkori levelekből (az 1640-es években járunk) és bizony háromszor is el kellett olvasnom, mi is van odaírva.
„Balog Jánosnénak alázatos könyörgő szupplikációja nagyságodhoz, mint Méltóságos jó Asszonyomhoz:
Alázatosan jelentem Asszonyom kegyelmednek – olvassa Ilona –, hogy tiszt uraimék elvették a két borjas tehenemet, az melyek tejével magunk éltönk, és két árva gyermekemet, az melyeket tartok, avval tápláltam, mivel azonkívül nincs mit egyönk.
Melyhez képest alázatosan reminkedem Kegyelmednek, mint Jó Asszonyomnak, hogy tekintvén Isten után azt a két árvát, az melyet tartok, méltóztassék bár csak az egyiket is megadatnia, mely istenes jó akaratjára Isten megáldja, Asszonyom. Kegyelmednek életem fottáig én is alázatosan igyekszem Kegyelmednek szolgálnia."

Bagheera70 P>!

„Nyár derekára azonban elcsendesedett a Felvidéki harc, mivel a bujdosók másfelé mentek lesre és ellenkezésre -”


Hasonló könyvek címkék alapján

Hegedüs Géza: Előszó a hőskölteményhez
Bogáti Péter: Őrnagy úr, keressen magának ellenséget!
Dániel Anna: Erzsébet királyné
Luca Cognolato – Silvia Del Francia: A láthatatlan hős / Franco Perlasca visszaemlékezésével
Váradi Z. Ferenc: Szökőév
Vera Adlová: Tavaszi szimfónia
Daisy Goodwin: Sisi angol szerelme
Hollós Korvin Lajos: A Vöröstorony kincse
Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák
Barabás Tibor: Rákóczi hadnagya