94. legjobb vers könyv a molyok értékelése alapján

Darwin ​Motel 121 csillagozás

Dékány Dávid: Darwin Motel Dékány Dávid: Darwin Motel

Itt az idő, hogy mindaz,
amire korábban hangtompítót szereltünk,
végre felébressze az alvókat.

Dékány Dávid első kötetének versei egy felnőtt elkövető higgadtságával vallanak a kamaszkor őrületéről. A levetkőzhetetlen mániák és szorongások meghittségéről, a házi kedvencként dédelgetett, pusztító indulatokról és persze a szerelemről is, ami néha épp a legbarátságtalanabb díszletek között rak fészket magának. Aki a Darwin Motel elsötétített szobáiban száll meg, tudja, hogy a recepciós nem tesz fel fölösleges kérdéseket a csomagtartó tartalmáról és arról, kinek a vére száradt az ágyneműre a vendégek távozása után. Ezek a versek nem udvariasak és nem jól neveltek. De bennük van egy rosszul végződő road movie minden romantikája.

Dékány Dávid 1988-ban született Szegeden, folyóiratokban 2010 óta publikál. Egy irodalmi körnek sem tagja, soha semmilyen díjat nem nyert, egyetemre nem járt. Tengerparton temessék majd el – ha mégis úgy alakul, jobb lenne ott feltámadni.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Költészet, vers, slam

>!
Jelenkor, Budapest, 2018
104 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636767853
>!
Libri, Budapest, 2015
104 oldal · ISBN: 9789633106570
>!
Libri, Budapest, 2015
104 oldal · ISBN: 9789633103890

Enciklopédia 4


Kedvencelte 20

Most olvassa 6

Várólistára tette 52

Kívánságlistára tette 82

Kölcsönkérné 6


Kiemelt értékelések

dontpanic>!
Dékány Dávid: Darwin Motel

Dékány Dávid, a külvilágnak mutatott személyisége olyan, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Aki követi Facebookon, vagy látott már vele interjút, tudja, hogy szeret mindenkinek beszólni, ironizálni, komoly kérdésekre kifordított, komolytalan válaszokat adni. Jelenleg írói Facebook oldalának borítóképe a saját széttépett kötetének fényképe (amit egyébként egy olvasója(?) küldött neki).

Ez vagy ösztönből jön, vagy tudatosan felépített „brand”, vagy a kettő keveréke, mindenesetre biztosan nem hátrány, hiszen megjegyezhetővé teszi magát, reakcióra késztet. Vannak, akik szerint ezek a dolgok nem hátrányosak egy költő esetében. Mondhatnánk azt is, hogy rock'n'rollosítja a költészetet. Ezzel csak az a gond, hogy a rock'n'roll a maga felszínességével képes mélyre nyúlni, míg a költészetben a felszínesség nem elég a mélységhez.

Lássuk akkor magát a kötetet.
Dékány Dávid felvállaltan ellene megy a formába öntött költészetnek, nála elvétve sem akad rímelés vagy lekövethető ritmus. Ez valóban tudatos döntés nála, viszont szerintem az engedheti meg magának igazán az ilyesmit, aki bebizonyítja, hogy tudna ő formát is tartani, csak épp nem akar. Dékány Dávid szerintem ezt soha nem fogja bebizonyítani, ez persze nem is baj, nem fogja rajta senki számon kérni, csak akkor még hitelesebb lenne a forma teljes tagadása.

A kötetet keretbe foglalja két vers, amelyeknek egy valószínűleg amerikai iskolai lövöldözés elkövetői a főszereplői. A Dagály előtt című kezdő vers teljesen lehetne lírai formába öntött Bret Easton Ellis is, a kiüresedés, a külső csillogás, az „életérzés” ódája, ami mögött csak sejtjük magát a tragédiát. A záróvers viszont belülre koncentrál, ott már belelátunk az elkövetők fejébe, motívumaiba, az elmagányosodás, az úttalanság tragédiájába. A kötet ebbe a belső világba enged betekintést, átvezetve a külső ürességen át a belső szövevényes világába.

Ez a világ, az amerikai tinik plasztikuniverzuma tőlem eléggé távol áll. Nem tudok azonosulni a problémáikkal, engem egészen más dolgok foglalkoztatnak, máshogy élem az életemet. De a kötet valahogy mégis tud hozzám is szólni, mert univerzálissá teszi a magányélményt, a közbülső versek akárhol is „játszódhatnának”, sőt, sokszor inkább idézik meg egy magyar vidéki nagyváros lakótelepét, mint bármi mást.

A kötetben nagyon erős a vízszimbólum. (A legelső szavak: dagály előtt). A víz az élet, lehetetlen a kettőt egymástól elszakítani, ám itt legtöbbször esőformában jelenik meg, a melankólia egyetemes szimbólumaként. A víz átmos minden verset, áztatja az árokszélen oszló állattetemeket. Ha a víz nem eső formában jelenik meg, akkor az emberi test vízösszetételeként, vagy az olvadó hó lezúduló tömegekeként. A magány kicsúcsosodását megtestesítő Az antilop című versben, ami stratégikusan a kötet középpontjában van elhelyezve, az eső csak a zuhany alatt jut eszébe a beszélőnek, aki már ki sem lép a lakásából, ezzel teljessé téve a világtól abszolút elszakadt ember elszeparáltságát.

Nem, ez nem botránykötet, ahogy hirdeti magát, ez a magány személyességét univerzálissá emelő líra kötete. Néhány igazán pofánvágós sorral.

4 hozzászólás
Juci P>!
Dékány Dávid: Darwin Motel

Azt ígérte a hátsó borítón kiemelt részlet a Botrány című versből, hogy itt majd jól fel lesznek ébresztve az alvók. Ehhez képest a kötet verseinek nagy részét olyan érzés olvasni, mintha nagyon személyes hangvételű e-mailek lennének egy sráctól egy lányhoz, aki nemrég szakított vele, amin a srác még nemigen tudta túltenni magát, és némileg sztalkeres gondolatai állandóan a lány körül forognak. Szóval nem az a dobhártyaszaggató cucc. Volt benne azért pár jobb darab, de nyugodtan olvashatják szívritmuszavaros kisnyugdíjasok is.

tonks>!
Dékány Dávid: Darwin Motel

Regénymoly vagyok nem pedig versmoly és azt már sosem fogom biztosan tudni, hogy miért alakult ez így. Talán mert az iskolában, az érettségire készülve is csak a feladatot láttam a versekben, az elemzést és a rímpárokat, a kötelességet, hogy valamelyik szünetben elkapjam a magyartanárt, hogy lámpalázasan ledaráljam neki a memoritert, hogy aztán hagyjon békén a fenébe. Úgyhogy magam is meglepődtem ezen kötet impulzusvásárlásán és hogy nem felejtődött aztán a polcon évekre (Bradbury-s kihívásra is ez volt az első, ami eszembe jutott).
Vannak részletes értékelések erről a kötetről, amik elemzésnek is beillenek, ilyennel nem tudok szolgálni. Én felfedeztem a dallamot a dallamtalanságban, megszólított és elgondolkodtatott. Néha annyira sötétnek éreztem, hogy nagy mázli, hogy nem télen, a hideg, borús napjaimon kezdtem neki, így tavasszal már jobban el tudtam viselni, hogy szétszed, majd újra összerak. Izgalmas felfedezés, hogy egy versnek nem kell lírainak, szóvirágokkal telinek és magasztosnak lennie, hanem lehet ilyen szókimondó is. Olvasás közben bejelöltem a kedvenc részeimet, hogy majd évek múlva, újraolvasáskor tudjam, mi szólított meg anno.

1 hozzászólás
discipula_magistri>!
Dékány Dávid: Darwin Motel

Lehet, hogy csupán generációs sajátosság, de nekem tetszettek ezek a versek. A szövegek legnagyobb hibája talán az, hogy túlságosan is hasonlóak, így minden vers után ugyanaz az (egyébként nem rossz) érzés marad az olvasóban.

Molymacska>!
Dékány Dávid: Darwin Motel

Kerestem egy kortárs verseskötetet és ezt találtam. A címe fogott meg, úgy éreztem, ezt el kell olvasnom. Nem csalódtam benne!
A kötet pozitívuma, hogy könnyen érthető, és mintha mi is ott lennénk, annyira átérezhető, mégis intelligens, változatos. Nyers, őszinte, ami egy picit talán sok. Olyan témákat alkalmaz, amik nem mindennapiak. Volt már vers a leukémiáról? Nem tudom, de elsírtam magam rajta. Szeptember 11-ről, magyar költőtől? Vagy öngyilkosságról, ha nem te akarsz magaddal végezni?
Időn, téren, szánrendszereken, de még a Hale-Bopp üstökösön túl is csodáltam ezt a kötetet.

bagie P>!
Dékány Dávid: Darwin Motel

Az 5 csillag kevés a pontos értékelésre, mert ez jobb, mint 4*, de a 4,5*-os Závada Péter kötetnél meg kicsit kevesebb… így legyen mondjuk 4,25 :)
Bevallom, az első verseknél bambán néztem ki a fejemből, mert nem igazán bírtam ráhangolódni, és nem is inkább versélményt adtak, hanem inkább slamnek vagy akár prózának, novellának éreztem őket [legalábbis az én felolvasásomban úgy tűntek; mert verseket hangosan olvasok otthoni magányomban].
De valahol középtájékon megjött az érzés, és ütött… az Asztronauta pedig… sírtam is egy kicsit, nagyon kemény vers.
Első próbálkozásra jó kis kötet ez!
Kedves @ponty köszönöm ismét a lehetőséget! :)

tengshilun I>!
Dékány Dávid: Darwin Motel

Kiemelkedik az átlagnak nevezhető magyar kortársak tengeréből, legalábbis abból az átlagból, amit én ismerek. Úgy érzem, hogy megvan benne a potenciál, hogy később valami többet tudjon adni, mint pusztán saját örömének és fájdalmának eldalolását. Vagy ezen a szinten marad, és akkor elvegyül abban az átlag(masszá)ban, amire az előbb utaltam. Az is lehet, hogy csak szimplán ügyesebben bánik a szavakkal, mint a kortársak nagyobbik hányada. Ezt nem tudom. Azt viszont igen, hogy kíváncsi leszek, hogy hova lesz a szerzőnek tovább, mivel fog ezután előállni. Nem tette nagyon magasra a lécet, csak annyira, hogy következő alkalomkor is megugorható legyen az emelt magasság, és hogy megint megtapsolja az olvasó. Másban ez most talán azt az érzetet kelti, hogy kényelmes lenne, pedig nem az. Csak spórol, nem ad ki mindent magából először. Mert többre is képes. Remélem, ezt ő is tudja.

virezma>!
Dékány Dávid: Darwin Motel

Számomra is meglepő módon – a kiadó által rendezett hármas könyvbemutatóról megszöktem – tetszett. Remekül rá tudtam hangolódni az E/2. vonatkozású versekre. Az egésznek volt egy könnyed, sodró lendülete, ami vitt magával.
Amit kiemelnék: nagyon ért a csattanóhoz, minden vers végén van egy pofon, ami még akkor is nagy dolog, ha az odáig vezető mű néha hagy némi kívánni valót maga után. Tetszettek a különc-különös képzettársításai is. Szintén kiemelném, hogy odavagyok érte, amikor az irodalomba beszökik a matematika és a természettudományok, és valahogy megszépítik a líraiságot. Egyszerűen lenyűgöz!
Viszont rájöttem, hogy egymás után olvasva már „túl sok” ez, és kezd olyan érzésem lenni, mintha ugyanazt olvasnám. Ami bajom még volt vele, hogy nem szeretem a megcsinált dolgokat, embereket. Lásd fülszöveg.

Amúgy a korai Simon Márton jutott róla eszembe.

MyrtilSol P>!
Dékány Dávid: Darwin Motel

Engem amúgy is meg lehet fogni olyan sorokkal, mint „zsírkrétával rajzolok neked egy életnagyságú galaxist.” De azért ez nyilván több. Nem vagyok túl jó értékelésekben, mert a költészet még az irodalmon belül is nagyon szubjektív. De Dékány Dávid verseit jó szívvel ajánlom bárkinek, aki valami mélyen nosztalgikus fájdalmat kíván átélni, mert belőlem ezt váltották ki ezek a szövegek.


Népszerű idézetek

madárka>!

Csak két hónapja ismerlek,
de ha összeadnánk a perceket, amikor hiányoztál,
abból egy évszak is kijönne.

11. oldal (Libri, 2015)

Leviszí>!

Csak két hónapja ismerlek,
de ha összeadnánk a perceket, amikor hiányoztál,
abból egy évszak is kijönne.
Ezt egyszer hajnalban, részegen,
egy aluljáró lépcsőjén ülve meg is írtam neked,
először felkiáltójellel a végén,
de azt töröltem inkább,
nehogy felébresszen.

11. oldal

Rita_Sándor>!

Radír

Zárójelbe tettem,
áthúztam,
végül kiradíroztam a neved.
De a papíron maradt morzsákat
még mindig nem merem
elfújni.

90. oldal (Radír)

Rita_Sándor>!

Egy turista ma is készített olyan fényképet,
amin elsétálok a háttérben.
Nemsoká hazaviszi,
és egy másik időzónában,
egy másik kontinensen megmutatja
a családjának, az ismerőseinek,
és számomra teljesen idegen emberek
egy ismeretlen nyelven
egy olyan fotóról fognak beszéli,
amin épp rád gondolok.

75. oldal (Jetlag - részlet)

madárka>!

Mióta itt vagy,
a babonáim szelíden a lábamhoz dörgölőznek,
és a tenyeremből esznek –
már nem számolom a lépcsőfokokat,
és vásárláskor nem prímszámnyit veszek mindenből.
Azóta a kialvatlanságot az összes tartozékával
eladtuk egy garázsvásárban.

Mióta itt vagy,
egy irányítótoronyból figyelem
a rémálmok kényszerleszállásait.

12. oldal (Libri, 2015)

Kapcsolódó szócikkek: babona · rémálom
Rita_Sándor>!

Viszont írni fogok magunkra
egy általános képletet,
csak előbb kitalálom, hogy
a neved melyik érzés mértékegysége legyen.

33. oldal (Hale-Bopp - részlet)

Rita_Sándor>!

Milyen lehet csak neked jelenteni valamit?

76. oldal (Jetlag - részlet)

tonks>!

Tudom, hogy szeretsz.
És hogy a nálad, sőt rajtad hagyott
pulóveremben jársz futni a parkba,
hajnalban, ha nem tudsz aludni.

35. oldal (Banánzöld)

moskatanita IP>!

Itt az idő, hogy mindaz,
amire korábban hangtompítót szereltünk,
végre felébressze az alvókat.

15. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Fodor Ákos: Buddha Weimarban
Fodor Ákos: Pontok
Bartos Erika: Bárányfelhők
Varró Dániel: Túl a Maszat-hegyen
Varró Dániel: Szívdesszert
Bartos Erika: Százlábú – Versek óvodásoknak
Ijjas Tamás: Bőröndapu
Kiss Ottó: Emese almája
Varró Dániel: Akinek a lába hatos
Varró Dániel: Akinek a lába hatos / Akinek a foga kijött / Akinek a kedve dacos