Kossuth ​Lajos tengerésze (Monostory Balázs 1.) 23 csillagozás

Kalandos regény
Dékány András: Kossuth Lajos tengerésze Dékány András: Kossuth Lajos tengerésze Dékány András: Kossuth Lajos tengerésze Dékány András: Kossuth Lajos tengerésze

Megint a tengeren és megint a vitorlák világában – ezúttal azonban jó száz évvel ezelőtti történet kerekedik Dékány András regényének lapjain. A magyar szabadságharc seregének – kevesen tudják – volt ugyanis egy valóságos tengeri hajója is . A tervbe vett, de soha meg nem valósult magyar tengeri flotta első egysége lett volna ez a hajó. Parancsnoka pedig – a regény főhőse – Monostory Balázs főhadnagy, aki a szabadságharc baljós fordulatai idején megszökteti vitorlását, hogy külön parancs, felsőbb jóváhagyás nélkül nekivágjon a tengereknek . A Kossuth Lajos tengerésze mindvégig izgalmas, fordulatos regény, amely méltóképpen sorakozik a szerző kalandos-hajós regényeihez.

Eredeti megjelenés éve: 1964

Tagok ajánlása: 12 éves kortól

>!
336 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789637051272
>!
Móra, Budapest, 1986
438 oldal · puhatáblás · ISBN: 9631142728 · Illusztrálta: Szecskó Tamás
>!
Móra, Budapest, 1969
436 oldal · keménytáblás · Illusztrálta: Szecskó Tamás

2 további kiadás


Enciklopédia 1

Szereplők népszerűség szerint

Monostory Balázs


Kedvencelte 2

Most olvassa 1

Várólistára tette 20

Kívánságlistára tette 9


Kiemelt értékelések

pwz I>!
Dékány András: Kossuth Lajos tengerésze

Dékány András hajós-hajózós könyveit nagyon szeretem! A hat részből álló tengerészregény-sorozat mellett a másik fő műve a Monostory Balázs-sorozat. Valószínűleg ez is több részből állt volna, ha időközben nem hal meg az író. A harmadik részt (Mexikói legények) így is posztumusz, halála után adták ki. Az első rész, a Kossuth Lajos tengerésze máris kutatásra ösztönöz: valóban létezett az Implacabile, a Kérlelhetetlen, mint a 48-49-es szabadságharc egyetlen magyar tengerjáró hajója? És Monostory főhadnagy, aki három évvel később már mint Tahar bej a Kalóz parton üldözi a Vörös Oroszlánt, a brit kalózt és bandáját?
Nagyon szépen beilleszti a történetet az adott korszakba az író. Verona, Észak-Olaszországot megszálló osztrák hadsereg, benne magyar katonák, így Monostory főhadnagy, de feltűnik a felelős magyar kormány hadügyminisztere, Mészáros Lázár, Radetzky tábornagy (nocsak, a bécsi Theresianum után, itt a közelben, Gyöngyösön kezdte katonai pályáját, mint kadét a Vérteseknél – látod, @Gelso :D), az ellenállók, vagyis a karbonarik, Trieszt, a Monarchia tengerre néző kapuja, osztrák titkosrendőrök, vagy a K. u. K. hadiflotta. Ez a felvezetés a második részre, ahol már a Perzsa-öböl menti sejkségek léte a tét, megfűszerezve a kalózok elleni háborúval.
A Dékányt ismerőknek egy kis paradoxon az értékelés végére. Az író átfedést, keresztezési pontot – mai szóval crossovert – is szerkesztett a már említett két sorozatához Turkovics (vagy Turkovich) Daniló személyében. A tengerészregény-sorozat egyértelmű főhőse, a történetek összetartója „Turkovich Daniló kapitány, a tudós természetbúvár, a hajók, tengerek és szelek ismerője”. Az időrendben utolsó részben, Az óceán császára-ban 1946 után járunk, és még „vígan” hajózik az öreg. Itt 1848-ban találkozunk vele, mint 25-30 éves kormányossal, vagyis 1820 körül születhetett. Ha összevetjük az időket (1820-1946), akkor egy örökifjú, legalább 126 éves tengeri medvét kapunk :)! Na, ezen ne akadjunk ki, lényeg a történet, ami igenis izgalmas. Itt meg különben is Monostory Balázs és Porkoláb Péter kalandjai a fontosak, Daniló csak mellékszereplő, bár a „fontosabbik” fajtából… ;)

>!
Móra, Budapest, 1967
438 oldal
2 hozzászólás
robertbardos P>!
Dékány András: Kossuth Lajos tengerésze

Nekem ez a könyv nem jött be. Végig azt éreztem, hogy a szerzője nem tudja eldönteni, izgalmas kalandregény írjon vagy hajózási ismertetőt. A műve a kettő keveréke lett – rengeteg vitorlás/hajó típusát vonultatja fel (klipper, dhau, jalibut, stb.), de a párbeszédek sokszor magukat ismétlik és egy idő után már zavaróan gyenge minőségűek.
A könyv első részében zajló cselekmény fonala Olaszországban még nagyjából követhető, a második, közel-keleti fejezetekben viszont egyre több arab vagy török szereplő illetve kimondhatatlan nevű város/tartomány szerepel – némelyikük simán kihagyható lett volna. Emellett a pozitív hősök (Vernéhez hasonlóan) szinte szupermenek, nekik szabad gyűlölködni, öldökölni. Zavaró volt továbbá, milyen sokszor “nevettek” párbeszéd közben a gonoszok, valahogy ezt természetellenesnek éreztem.
Persze lehet, ha ezt a könyvet 30 évvel korábban olvasom, valószínűleg lenyűgöz, felnőtt fejjel azonban kiábrándító volt.

4 hozzászólás
Schdora>!
Dékány András: Kossuth Lajos tengerésze

Végig fenntartotta a figyelmet, izgalmas olvasmány.Nekem ez is kissé „fiús”. Lassabban haladtam, mint a kalandregényekkel általában,de unni azt nem lehetett.

Fesskavics>!
Dékány András: Kossuth Lajos tengerésze

Régen olvastam, de jópárszor! Minden megvan benne, ami kell egy 14-18 éves olvasónak. Kimondottan ajánlom az ifjabb korosztálynak! Rám is nagy gatással volt. Jobban sikerült átadnia a hazafiasságot, mint Jókai agyonragozott Kőszívűjében

Habók P>!
Dékány András: Kossuth Lajos tengerésze

A fekete herceget már is régen olvastam, és mindig terveztem, hogy az előző részre is sort kerítek, hiszen nélküle kicsit „levegőben lóg” a történet. Hát most, egy kihívásnak köszönhetően sort is kerítettem rá. És milyen jól tettem! Mert szívem-lelkem a vitorlásoké, de azért Monostory Balázs Bagdadban, Veronában is Triesztben is megtalálja azokat a helyeket, amelyekért egy könyvet érdemes elolvasni. No persze, a fordulatos kalandokon kívül.


Népszerű idézetek

Habók P>!

A főhadnagy megállt, akárcsak az előbb az árkádok alatt, nagyot szusszant, lerázta hóterhétől a kürtőkalapot, csizmájával hatalmasakat dobbantott, majd kotorászni kezdett pantallója hátsó zsebében.
– A teremtésit – dünnyögte újfent –, a teremtésit!
Ez volt indulatkitörésének megszokott formája: a teremtésit… ízesen, magyarosan. „Oberleutnant Teremtésit” – így hívták egymás közt az osztrák, a morva, a cseh katonák. De akadt jó néhány magyar baka a Ferenc Károly-ezredben, aki ugyancsak így nevezte: „főhadnagy úr Teremtésit”.

Habók P>!

…nincsen szebb, hatalmasabb a barátságnál! A barátság véd a gonosz ellen, a barátság ad biztonságot az öregség elviseléséhez.

robertbardos P>!

Ramadan a mohamedánok nagy ünnepe, amikor se utazni, se háborúskodni nem illik. Mivel a mohamedán év holdhónapokból áll, a ramadán ünnepek a holdév kilencedik hónapjára esnek.

232. oldal (Móra, 1964)

robertbardos P>!

Hiszen ez a Víg Roger, ahogy a világ minden táján nevezik a kalózlobogót. Fekete alapon halálfej és lábszárcsont, ez a Víg Roger legfőbb ismertetője a fekete szín mellett. (Valamikor csak fekete lobogó volt, de akkor még a földközi-tengeri arab kalózok legfőbb jele, amit a világtengereken elsőnek Thomas Cavendish angol kalóz „népszerűsített”.)

236. oldal (Móra, 1964)

robertbardos P>!

Pattant az ostor, a csacsik megbillegették fülűket, farkukat, nekirugaszkodtak a hámnak. A teve oldalt fordult, nagyot köpött a csacsik felé. Beduin teve volt, nem csordateve, gyűlölte a szamarakat.

249. oldal (Móra, 1964)

Habók P>!

– Rendes gyerek – mondta a főhadnagy.
Porkoláb Péter elismerően megsodorta hatalmas bajuszát.
– Az. Jó sajkás válna belőle!
Monostory felkacagott.
– Te, Péter, akként nézed az embereket, hogy jó vagy rossz sajkások!
– Mert ott azután megmutatkozik, ki a férfi a talpán!

Kapcsolódó szócikkek: Monostory Balázs
robertbardos P>!

Könnyű elképzelni, hogy a tengerek első gőzhajói a vitorlásokból alakultak át. Egy háromárbocos vagy nagyobb kétárbocos bark, brigantin, esetleg brigg középső részébe beépítették a gépházat, föléje egy kémény került, a jobb és a bal oldalára egy-egy hatalmas lapátos kerék. Így festett az első gőzhajó, ami tehát nem volt más, mint gőzgéppel hajtott vitorlás. Sőt a parancs is úgy szólt, hogy jó szél esetén a gépnek pihenni kell, s a hajó csak haladjon tovább a szelek szárnyán!

83. oldal (Móra, 1964)

robertbardos P>!

Úgy mondják, a cigány hegedűvel együtt születik. Kezébe kell venni a vonót, álla alá szorítani a hegedűt, dallam születik a húrokból. Az eszkimó fiúk pompás vadászok a jégvilágban úgy mozognak, mint a városi ember otthonában. Heteket, hónapokat töltenek a jégen, hóban, az avatatlan órák alatt elpusztulna ugyanott. Van ember, aki már gyerekkorában kitűnő villanyszerelő, a másik élete végéig nem tanul meg két szál drótot összeerősíteni. Van, aki könnyedén lefest házat, tájat, embercsoportot, virágot, állatot – a másik egy almát sem tud lerajzolni. Akadnak olyanok, akik olthatatlan vágyat éreznek a repülés iránt, s amikor erre sor kerül, játszva sajátítanak el mindent ebből a tudományból. Az ilyen emberre mondjuk azt; hogy erre vagy arra a pályára születik. Monostory Balázs tengerésznek született.

127. oldal (Móra, 1964)

robertbardos P>!

Ilyen időszakban, kora nyárban, elég gyakran megtörténik, hogy a déli Földközi-tenger szörnyű orkánja és a Földközi-tenger középtáján képződő sirokkó egyesül, valósággal összefog – az utóbbi hasznára.

168. oldal (Móra, 1964)


A sorozat következő kötete

Monostory Balázs sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Tricia Levenseller: Daughter of the Siren Queen – A szirénkirálynő lánya
Soman Chainani: Az én váram
Jules Verne: A rejtelmes sziget
Jules Verne: Nemo kapitány / 20 000 Leagues Under the Sea
Jules Verne: Utazás a Föld körül
Lupescu Kata: Végső kezdet
Celia Rees: Kalózok!
John Flanagan: Jégföldje
Tomcsik Nóra: A kapitány és a szirének földje
Alexandre Dumas: Gróf Monte Cristo