Dégh Linda (szerk.)

A ​világjáró királyfi 8 csillagozás

Angol, ír, skót, walesi, cornwalli, izlandi, holland, belga mesék
Dégh Linda (szerk.): A világjáró királyfi Dégh Linda (szerk.): A világjáró királyfi

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Népek meséi Móra

>!
Móra, Budapest, 1963
408 oldal · keménytáblás · Illusztrálta: Kass János
>!
Móra, Budapest, 1961
408 oldal · keménytáblás · Illusztrálta: Kass János

Enciklopédia 2


Kedvencelte 2

Most olvassa 2

Várólistára tette 14

Kívánságlistára tette 33

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Hoacin>!
Dégh Linda (szerk.): A világjáró királyfi

Dégh Linda (szerk.): A világjáró királyfi Angol, ír, skót, walesi, cornwalli, izlandi, holland, belga mesék

Érdekes, hogy mennyire más jellemző még az ennyire egymáshoz közel élő népekre is. Az angol mesékben magától értetődő természetességgel vagdossák le az emberek fejét, itt még az amúgy szelíd illusztrációk is tobzódnak az üres nyakakban. Az írek szintén harciasak, de itt már szinte ugyanilyen szerepet játszik a sör is, még a ló is sörözik az egyik mesében. Valóságos kalandfolyamok ezek, a leghosszabb történetek írek, olyan bizarr nevű figurákkal, mint Goleuddydd, Yspaddaden, Anshgayliacht, és nem kevésbé rövidek és furák a kalandok sem, amiket átélnek. Erre néha egy-egy karakter ráun, pl egy sas, aki: „eközben lomhán hazaszárnyalt, mert őt nemigen érdekelte a dolog.” :D Ezek után a skótok szelídnek, és kedvesnek tűnnek, a rivalizálást és a bonyodalmat leginkább az okozza, hogy ki a jobb skótdudás a vidéken. A walesi mesék is jópofák és nagyrészt ártatlanok, minden tobzódik a tündérekben és manókban, lenyakazás és fejlecsapkodás helyett ők más módon fenyítenek: itt a szakáll levágása dívik. A cornwalli történetek ugyanilyen szellemben folytatják a sort: tündérek, jópofa mesék, gigászi répák. És hát mit mondhatnék a szívemnek egyik legkedvesebb népről, az izlandiakról? Igazán nem részrehajlás, de ezek tetszettek a legjobban. Talán mert ezek a legtermészetközelibbek, és leghumorosabbak a jófej jegesmedvével, hétalvó kormoránnal, nadrág nélkül sétáló udvaroncokkal :D, csínytevő asszonyokkal. A holland mesék némileg komorak, a tarka belgák pedig méltóan zárják a könyvet.
Hát, volt itt minden, Robin Hoodtól a bolygó hollandin át Arthur királyig, különlegességre nem lehet panasz. Majdnem annyira tetszett is, mint a skandináv gyűjtemény. :)

5 hozzászólás
Amrita I>!
Dégh Linda (szerk.): A világjáró királyfi

Dégh Linda (szerk.): A világjáró királyfi Angol, ír, skót, walesi, cornwalli, izlandi, holland, belga mesék

Mindig nehéz népmesés könyvről véleményt írni, mert van ami tetszik benne, van ami nem. De ebben is akadt 3-4 történet, amiket „magammal viszek”. Örülök, hogy újra találtam olyan ír meséket, amik le vannak fordítva magyarra, jó volt olvasni a skót, ír tündérekről. Rhitta Gaur története pedig egyik kedvenc mesém lett.
Jó, hogy kevés volt benne a nagyon közismert mesetípus, és találtam számomra teljesen ismeretlen történeteket és gyakoribb mesék számomra kedves variációit is.

amaulet>!
Dégh Linda (szerk.): A világjáró királyfi

Dégh Linda (szerk.): A világjáró királyfi Angol, ír, skót, walesi, cornwalli, izlandi, holland, belga mesék

Az egyik legkülönlegesebb mesegyűjtemény, ami valaha is a kezembe került. Édesapám adta a kezembe, mikor már tizenéves voltam, de ennek ellenére le sem bírtam tenni, azóta is sokszor kísértésbe vitt. A kedvenc mesekönyvem!

Habók P>!
Dégh Linda (szerk.): A világjáró királyfi

Dégh Linda (szerk.): A világjáró királyfi Angol, ír, skót, walesi, cornwalli, izlandi, holland, belga mesék

Érdekes mesék, sokat közülük ismertem, de nem mind mesét – pl. Lear király történetét, Arthur király lovagjaiét, Kobzos Tamásét. De örömmel olvasta, az ír/walesi tündérekről, manókról, koboldokról, óriásokról is.


Népszerű idézetek

Uzsonna>!

Borúra derű, bánatra öröm jön; boldog, aki ki tudja várni.

15. oldal, Leir király

Dégh Linda (szerk.): A világjáró királyfi Angol, ír, skót, walesi, cornwalli, izlandi, holland, belga mesék

Kapcsolódó szócikkek: boldogság
Amrita I>!

Ez a Türkh-Truit nem volt közönséges állat, hanem gonosz varázsló, aki hajdan tetszése szerint váltogatta az alakját, de egyszer hogy, hogy nem, elfelejtette a varázsigét, és azóta kilenc malacával vaddisznó képében dúlja az országot.

204-205. oldal, Külhuk herceg kalandozásai

Dégh Linda (szerk.): A világjáró királyfi Angol, ír, skót, walesi, cornwalli, izlandi, holland, belga mesék

6 hozzászólás
Uzsonna>!

    Életében először rájött, hogy nem tudja, ki ő. Azt tudta, mije van, azt is, mit hisz magamagáról, de azt, hogy ki ő, nem tudta.

288. oldal, A Répa

Dégh Linda (szerk.): A világjáró királyfi Angol, ír, skót, walesi, cornwalli, izlandi, holland, belga mesék

Uzsonna>!

    Valamikor régen, egy szép nyári hajnalon, amikor a nap éppen felkelőben volt, egy szegény halászlegény álldogált a smerwicki öböl partján, és csendesen pipázgatott. Dick Fitzgeraldnak hívták. Aranyló ezüstcsíkok futkostak a tenger színén, s a köd, akárcsak Dick pipájának füstje, gomolyogva szállt felfelé a völgyek mélyéből.
    – Nincs szebb, mint az ilyen nyugodalmas, csendes nyári reggel! – sóhajtotta Dick. – Nem is hiányzik a boldogságomhoz más, csak egy kis pénz meg egy jó feleség!

94. oldal, Dick Fitzgerald és tündérfelesége

Dégh Linda (szerk.): A világjáró királyfi Angol, ír, skót, walesi, cornwalli, izlandi, holland, belga mesék

Uzsonna>!

Gyorsan múlik a gyönyörűség ideje Tündérországban.

227. oldal, Kobzos Tamás

Dégh Linda (szerk.): A világjáró királyfi Angol, ír, skót, walesi, cornwalli, izlandi, holland, belga mesék

Uzsonna>!

S íme, amint ismét végigtekintett a pusztaságon, nem volt az többé pusztaság! Három út nyílt meg egyszerre előtte, három egymástól különböző út. Egyikük széles volt, sima, egyenes, úgy vágott át a homokon, hogy az ember el sem tévedhetett rajta. A másik ellenkezőleg: keskeny, hosszú és kanyargós, jobb felől tüskebozót, bal felől sűrű vadrózsasövény szegélyezte. És a sövény olyan magasra nőtt, indái annyira ellepték az utat, hogy csak a legnagyobb fáradsággal lehetett volna keresztülvergődni rajtuk. A harmadik út – ó, az aztán igazán csak elütött az előbbiektől! – virágzó hangafüvek, páfrányok és aranysárga rekettyebokrok között kanyargott fölfelé, mintha csak testet-lelket üdítő séta lenne végigmenni rajta.

224. oldal, Kobzos Tamás

Dégh Linda (szerk.): A világjáró királyfi Angol, ír, skót, walesi, cornwalli, izlandi, holland, belga mesék

12 hozzászólás
Amrita I>!

    És most még valamit látott a gyerek: nem messze oda, az egyik domb fényleni kezdett. Mindjárt gondolta, hogy tündérvár lehet, és csakugyan, abban a pillanatban kettévált a domb oldala! Csodálatos fény áradt a rétre, muzsikaszót is hallott meg vidám mulatozás zaját. No, ezt megnézi közelebbről, anélkül már csak nem megy haza! […] odament hát a dombhoz és bekukucskált. Javában állt a mulatság, arasznyi emberkék táncoltak, muzsikáltak, de olyan gyönyörűen, hogy ahhoz foghatót álmodni se lehet. A legényke sokszor hallotta az öregektől, hogy az ilyen tündérhegy ajtajába valami vasdarabot vagy acélt kell dobni, akkor nem csukódik be. Szerencsére egy nagy varrótű volt a zubbonya hajtókájába tűzve, azt kivette és beszúrta a földbe, ott, ahol a domboldal meghasadt. Most már nyugodtan beléphetett, le is ült. A törpék javában ropták a táncot körülötte, mégpedig dudaszóra.

213. oldal, A világ első dudása

Dégh Linda (szerk.): A világjáró királyfi Angol, ír, skót, walesi, cornwalli, izlandi, holland, belga mesék

3 hozzászólás
Amrita I>!

    Hanem Rhitta Gaur nem várta meg, amíg a fejedelmek felkészülnek a háborúra. Egymás után lecsapott mind a huszonnyolcra, és sorra legyőzte, megborotválta őket. Mire az országos csata véget ért, harminc szakáll fityegett a walesi király övén, és harminc szakálltalan fejedelem lézengett Britanniában.

253. oldal, Rhitta Gaur szakálla

Dégh Linda (szerk.): A világjáró királyfi Angol, ír, skót, walesi, cornwalli, izlandi, holland, belga mesék

1 hozzászólás
Habók P>!

    Esteledett éppen, s a távolban megszólaltak a Bow-templom harangjai. Hat harangja volt a templomnak, s mind a hat rázendített.
     „London…London…” – kongatták a nagyobbak.
     „Whittington…Whittington…” – csilingelték a kisebbek.
    Szegény Dick fülelni kezdett. És csakhamar azt hallotta (de az is lehet, hogy csak képzelődött), hogy a Bow templom hat harangja ezt kongatja, ezt csilingeli:
     Hová indulsz, Whittington?
     Maradj, meglásd: jobb itthon!"
Meg ezt:
     Ne menj, nem menj, Dick Whittington,
     hosszú útra, messze, messze!
     Maradj London városában:
     itt vár reád a szerencse!

74. oldal, Szegény Dick kincse

Dégh Linda (szerk.): A világjáró királyfi Angol, ír, skót, walesi, cornwalli, izlandi, holland, belga mesék

Amrita I>!

    Gurhir – aki nemcsak valamennyi emberi nyelven értett, hanem az állatok nyelvén is beszélt – megkérdezte egy öreg sárgarigótól:
    – Nem tudsz valamit Mabonról, Modron fiáról?
    A rigó így felelt:
    – Cilguri a nevem, s olyan öreg vagyok, hogy magam sem emlékszem, hány éve élek. Csak annyit tudok, hogy itt a falu szélén egy elhagyott kovácsüllő állt, s én naponta azon köszörültem a csőrömet. Láthatjátok: az üllő úgy elvásott a csőröm érintésétől, hogy ma már alig nagyobb, mint egy csenevész mogyoró. Ebből kiszámíthatjátok, hány éves lehetek.
    – Nagyon öreg vagy – mondta Gurhir.
    – No hát akármilyen öreg vagyok is, sohasem hallottam Modron fiának, Mabonnak a nevét.
    Már éppen tovább akartak menni a daliák, amikor a rigó utánuk szólt:
    – Várjatok! Tudom, mivel tartozom Arthur király vitézeinek. Elvezetlek benneteket a redinvre-i szarvashoz, aki még nálam is öregebb.

200. oldal, Külhuk herceg kalandozásai

Dégh Linda (szerk.): A világjáró királyfi Angol, ír, skót, walesi, cornwalli, izlandi, holland, belga mesék

Kapcsolódó szócikkek: sárgarigó
3 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Zalka Csenge Virág: Széltestvér és Napkelte
Zalka Csenge Virág: A kalóz királylány
Boldizsár Ildikó (szerk.): Esti mesék lányoknak
Rossana Guarnieri – Nyikolaj Usztyinov: Európa legszebb meséi
Kiss Antal (szerk.): A Huszonöttornyú Vár meséi
Füzesi Zsuzsa: Mesetarisznya
Ágh István (szerk.): Parazsat evő paripa
T. Aszódi Éva (szerk.): Világszép népmesék I-II.
Kormos István (szerk.): A háromágú tölgyfa tündére
Hans Christian Andersen – Jakob Grimm – Wilhelm Grimm: Esti mesék