Renegade ​– Renegát (Mila 2.0 2.) 95 csillagozás

Debra Driza: Renegade – Renegát

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Anyja ​halála után senki sem maradt, akiben Mila bízhatna, kivéve egy fiút, akit azonban alig ismer. Hunter Lowe az egyetlen ember, akitől segítséget kérhet, és akinek ő igazán fontos.

A srácnak azonban fogalma sincs róla, hogy ki – vagy mi – is Mila valójában. A lány nem képes felfedni a titkát előtte, mert nem akarja elveszíteni az utolsó kapcsolatát is a hétköznapi léttel. Hunter mit sem sejtve csatlakozik hozzá, amikor Mila fel akarja kutatni Richard Gradyt, akiről úgy gondolja, tudhat valamit bonyolult múltjáról.

Az igazság felé vezető út veszélyesebb, mint eddig bármikor. Nem csak Holland tábornok, a Vita Obscura is Mila hollétét kutatja, így a lánynak újonnan felfedezett android képességeire kell hagyatkoznia, hogy megvédje magát és Huntert a fenyegető veszélytől. Ám azzal, hogy elfogadja lénye gépi mivoltát, saját emberi valóját kérdőjelezi meg – valamint Hunter igazi indítékait.
A fiúét, akibe reménytelenül szerelmes.

A Mila 2.0 sodró… (tovább)

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Vörös pöttyös könyvek Könyvmolyképző

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2015
392 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633992722 · Fordította: Fazekas Sándor

Enciklopédia 3


Kedvencelte 12

Most olvassa 2

Várólistára tette 59

Kívánságlistára tette 48


Kiemelt értékelések

deen>!
Debra Driza: Renegade – Renegát

Most egy kicsit sajnálom, hogy eddig várattam ezt a könyvet, mert nagyon jó volt. Az első rész végén Mila Hunter segítségét kérte, mert már csak ő maradt neki, és Hunter csapot papot otthagyva rohant is Milához a fél országot átszelve, hogy a lánnyal lehessen. Az egyetlen apró bibi, hogy Hunter semmit nem tud Miláról, és a lány egy darabig őrlődik is, hogy hogyan mondja el neki az igazat. Ez a rész nagyon sokat foglalkozik Mila emberi érzéseivel és azokkal a bevillanó emlékképekkel, amikről tudja, hogy nem lehetnek az övéi. Mila Nicole utasítását követve megpróbálja felgöngyölíteni „születése” körülményeit, de egyáltalán nem számít arra, amit végül talál. Mert vannak itt csavarok és meglepetések, amik igencsak próbára teszik Mila képességeit. Egyszerre kell menekülnie Holland és a Vita Obscura elől, és még Hunterbe vetett bizalma is megrendül. Az érzelmek vihara végül járatlan útra tereli Milát, és vállalnia kell a következményeit. Tényleg egy pörgős és izgalmas cselekményt rakott össze az írónő, de hogy lehetett így vége? Most rögtön olvasnom kell a folytatást!

2 hozzászólás
Petrasek>!
Debra Driza: Renegade – Renegát

Kell a szerelem, de kell a fájdalom is. Nemcsak az öröm, a félelem is. Ahhoz, hogy megkapd a jót, el kell fojtanod a rosszat is, mert mélység nélkül magasság nem létezik, az lehetetlen. Minden érzelem egyformán nélkülözhetetlen az élethez. Mindegyik.
Hihetetlen volt.
Az elején a nehézségekkel az első részben ez abszolút fenomenálisra sikeredett. Nagy kedvencet avattam.
Megszokott akció és az érzelem vasút szintén jellemzi a második kötetet, sőt jobban is mint az előző részben. Sokkal többet kapunk a szerelmi szálból és az ezzel járó büntudatból és lelki gyötrődésekből, de nagy meglepetésre nem bántam. Mila a sok rosszal az életében képes normálisan viselkedni. Annak ellenére, hogy az ami, ki kell mondanom, hogy sokkal emberibb, mint egyesek.
A szívem szakadt meg érte, nagyon megkedveltem ezt a csajszit.
Az események még mindig pörögnek, nem egyszer koppant az állam a földön. Amikor azt hiszed, hogy mindent tudsz, akkor kegyetlenül és nevetve becsapódik előtted az ajtó. Nem egyszer pityeregtem el vagy épp nevettem esetleg ácsingóztam egyes jeleneteknél.
Sajnos a függővég is hozza formáját, még kegyetlenebb, mint előzőleg. És ez miatt utálom az írónőt. Komolyan ezt nem lehet tenni az olvasókkal!!!!!
Egyetlen kérdésem maradt: Mikor jön a következő rész?

1 hozzászólás
KöfférTzitzah P>!
Debra Driza: Renegade – Renegát

Mila története ismét lenyűgözött a lány személyiségének kidolgozottságával, és az akciódús események láncolatával egyaránt. A félig robot és félig ember Mila menekülése folytatódik, kiegészülve az édesanyja által hagyott nyomok hajszolásával, meglepő fordulatokkal és kockázatos helyzetekkel karöltve. Az olvasó számára is szédületes tempót diktál, miközben egyszerre próbál egyensúlyt teremteni két oldala között, kinyomozni eredetét és felkutatni azokat az embereket, akik magyarázatot képesek szolgáltatni arra, ki is ő valójában. A helyszínek és feszültségteli pillanatok váltakozása olyan gyors, hogy pislogni is alig van idő. Debra Driza remekül ért ahhoz, hogyan keltsen annyira magas fokú izgalmat történetmesélés közben, mely az olvasó szemeit a lapokra, kezeit pedig a könyvre ragasztja.

Mila karaktere nemcsak szimpatikus, de elképesztő módon fejlődik is. Nemcsak hogy elfogadja és ragaszkodik emberi énjéhez, de android funkcióival is megbarátkozik. Ő mindezzel együtt tudna élni, hidat képezve gép és ember között, azonban környezete befolyása rá is hatással van. Az összes negatív gondolatot, mely önmagával kapcsolatban felmerül benne, mind annak hatására formálja meg, ahogy néhány esetben tetteit is mások szavaira alapozza, arra, hogy milyennek kellene lennie szerintük, és nem arra, hogy ő milyennek szeretne lenni. Az android voltára érkező reakciók alapján saját magát véli szörnyetegnek, közben pedig nem veszi észre, hogy az emberi faj, akik közé tartozni vágyik, még nála is borzasztóbb tettekre képes, nemhogy kegyetlenebbekre.

Az események izgalmasak és fordulatosak, amit pedig előre lehet sejteni, az sem vészes mennyiségű információ, melyek még az előre kialakított kép mellett is tartogatnak csavarokat. Az előző részhez hasonlóan ez is dúskál az akciójelenetekben, részletes és érzékletes leírásokkal szemléltetve, melyek eredményeképp szinte mozivásznon elevenednek fel a szereplők tettei. Olvasás közben végig azon járt az agyam, hogy „Úristen, de jó film/sorozat lenne ebből, nagy álmom tejesülne, ha egyszer láthatnám.”

Negatívumot, hibát nem is tudok felhozni ezzel a könyvvel kapcsolatban, úgy tökéletes, ahogy van. Keveredik benne a romantika, a sci-fi és az akció, de még a thriller is. Mindezzel párhuzamosan felsejlik az emberségre vonatkozó mondanivaló is, amire szintén érdemes odafigyelni. A Mila által átélt érzelmek pedig olyannyira átjönnek, hogy az embernek a szíve szakad meg (pozitív értelemben). Sok hasonló fiataloknak szóló könyv a nyomába sem ér annak az érzelmi töltetnek, amit Debra képes éreztetni Mila gépszíve által.

Lisie87>!
Debra Driza: Renegade – Renegát

Nem volt rossz rész, tulajdonképpen még élveztem is, annak ellenére, hogy YA, amivel mostanában hadilábon állok.
Mila és Hunter menekülnek, keresik az igazságot Miláról, vagyis hát inkább Mila keresi és Huntert hazugságokkal eteti, ami ugye tudjuk, hogy idővel mindig megbosszulja magát. És hát igen, amikor kiderül az igazság, akkor a fiú kicsit berág. Szóval csak a szokásos, a kommunikáció hiánya.
Ami nem tetszett, az Mila túlzott romantikus érzései Hunter iránt. Tudom, ilyenek a tinik, de lehetne egy korlát, ami alatt még elviselhető, vagy elegendő az ilyen.
A vége egész izgalmasra sikeredett, úgyhogy kíváncsian várom és kerítem sorra a 3. részt. Kész csoda, ez is egy ritkaság, egy végig kiadott sorozat a KMK-tól.

7 hozzászólás
Paulina_Sándorné P>!
Debra Driza: Renegade – Renegát

Érdekes történet az biztos, de Mila engem nagyon idegesített. Megmondjam Hunter-nak? Elmenjek Hunter-től? Otthagyjam? spoiler és mégis döntésképtelen volt. Ez nekem sok volt. Hunter érdekes figura. Azért sajnáltam Milát, hiszen mindenki ki akarta használni, nem találta meg a helyét. Quinn spoiler, örültem neki, hogy Lucas időben tudott neki segíteni. Érdekes volt, ami Mila múltjáról kiderült. Megdöbbentő volt számomra, hogy Sarah kicsoda is valójában.

Iloonka>!
Debra Driza: Renegade – Renegát

Hu, szavakat nem tudok találni. Úgy imádom Debra Dizát, de komolyan. Már a végén egyenesen a bőgés környékezett. Hogy tud valaki ilyen jól írni, átvetíteni egy olyan embernek az érzéseit, aki nem is ember részben. Annyira vártam már, hogy olvassam a folytatást, több, mint egy évbe került, de örülök ,hogy végre elolvashattam.
Az első részhez képest sokkal több érzelem szorult ebbe a részbe. Nem véletlen ,mert Mila elfogadja, hogy robot, de közben vannak érzelmei és ebből építkezik ,hogy képes lehet emberi lényként élni. Hunter is több szerepet kap az 1. részhez képest. Már akkor is kedveltem, de most sem kevésbé. Azért részben sajnáltam a srácot, mert elképzeltem milyen lenne, ha velem történne ilyesmi, nyilván engem is sokkolna,spoiler De igazából még jobban megkedveltem, szóval csak a javára szólt ez a rész.
Váratlan és fordulatos volt, ugyanakkor éreztem, hogy Queen nem csak jó tét lélek. spoiler Én például megfojtottam volna egy kanál vízbe már az első perctől fogva, a végén meg nem bántam volna, ha őt találják fejbe egy golyóval. Pedig általában annyira nem érintenek meg a gonsoz szereplők ármánykodásai, de itt nálam is kinyílott a bicska. mondtam már ,hogy Debra diza mennyire jól ért ahhoz, hogy telejsen a hatása alatt legyünk a könyvének?
A váratlan húzás Lucas megjelenése, illetve a vége volt. Egyértelműen okot ad arra, hogy folytassuk, még hozzá az utolsó résszel. Egy részről alig várom ,hogy elolvassam, másrészről szomorú vagyok ,mert annyira szívemhez nőtt ez a sorozat. Sokan amúgy elvétik azt a hibát a sorozatoknál ,hogy gyengébbre sikerül a következő rész, mint az első. Ez Dizánál nem igaz, sőt még felül tudta múlni.Eléggé sajnálom ,hogy annyira nem ismerik el itthon, pedig nagyon jó dolgot talált ki és mindent kidolgozott a történethez. Nekem egyértelműen kedvenc írómmá vált ezután a könyv után.

lizzizi>!
Debra Driza: Renegade – Renegát

Akkor nem volt Hunter gyanús, amikor Milának az lett. Igazából mindenki rejteget valamit. (Grady, Quinn) spoiler
A vége összecsapott lett. spoiler

ancineni P>!
Debra Driza: Renegade – Renegát

Kicsit hullámzó nekem ez a történet. Az elején nehezen bontakozik ki a cselekmény, csak döcögnek az események. Aztán vad akcióba csapunk, és csak úgy pörög a sztori, kapkodom a fejem.
Annak örülök, hogy a szokásos tini gondolatok helyett már „érettebbek” is megjelennek a kötet végén.
Kíváncsian várom a befejező részt.

Renee_chan>!
Debra Driza: Renegade – Renegát

Mindig megfogadtam, hogy rögtön azután írok értékelést, hogy befejeztem egy könyvet, mert a friss élmények, gondolatok elmúlnak és nem fog minden eszembe jutni, amit meg akarok osztani. Tekintve, hogy hajnalban fejeztem be és olyan izgatott voltam, hogy amint lehetett elkezdtem a következő részt, ez megint nem történt meg. :D Igyekszem azért a lényeget összeszedni.

Nekem ez a kötet tetszett a legjobban a három közül. Legtöbb fordulat volt számomra benne. Igaz megint rettentp vontatottan indult, tiniromantika, pfúúúj. Viszont, ahogy elindultak a nyomozás útjára főhőseink, mégis egyre inkább kíváncsibb lettem. És aztán felgyorsultak az események és magával ragadtak engem is. Kicsit nyomozósdira sikerült a kötet, mégis az információkkal kellő dinamika maradt számomra a végére pedig cselekményileg is beindult.

És akkor egy kis olyan rész, ahol spoilerezek.
spoiler


Népszerű idézetek

MiiwSheer>!

Kell a szerelem, de kell a fájdalom is. Nemcsak az öröm, a félelem is. Ahhoz, hogy megkapd a jót, el kell fogadnod a rosszat is, mert mélység nélkül magasság nem létezik, az lehetetlen. Minden érzelem egyformán nélkülözhetetlen az élethez. Mindegyik.

377. oldal, lap alja.

Iloonka>!

– Nem mi döntjük el, honnan jövünk, de azt megválaszthatjuk, hogy merre vesszük az irányt.

>!

– Éreztél már ilyesmit? Hogy azt kívánod, bárcsak újraírhatnád a történetedet valami számodra kedvezőbb verzióval?

Iloonka>!

A szavak hazudhatnak, egy valódi, igaz érzést azonban nehezebb hazudni.

Iloonka>!

– Meg tudnál nevezni akár egyetlen dolgot is, amiben őszinte voltál velem? Van az életednek olyan területe, amivel kapcsolatban igazat mondtál? Vagy mi lenne, ha most mondanál nekem valamit, ami igaz? – kérdezte csendesen, lemondóan.
Dacosan felemeltem a fejem, holott könnyek csorogtak az arcomon. Millió gondolat merült fel a fejemben. Csodálatos vagy. Soha senki mellett nem éreztem ennyire, hogy élek. Ami végül kibukott belőlem, az tiszta volt. Igaz. Egyszerű. Csak sajnos túl későn jött.
– Szeretlek.

>!

[…] arra gondoltam, hogy még a szuperkémeknek is szükségük van barátokra.

Petrasek>!

A legfőbb igazság az volt, amit magamban hordoztam. Más igazságok manipulálhatóak, eltorzíthatóak. Olykor még az emlékek is hazudnak. De az igazság, ami a szívemben lakozott, tiszta volt. Valódi. És e pillanatban szívem egyetlen dolgot súgott.
Nem akarok meghalni.

388. oldal

>!

– Ne beszélj úgy rólam, mint egy hősről! Nem vagyok az.

1 hozzászólás
Iloonka>!

– Ne is törődj velük, Mila! Nem tehetnek róla, hogy az alsóbbrendű fajhoz tartoznak. Férfiak – mondta Abby, és megcsóválta a fejét


A sorozat következő kötete

Mila 2.0 sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Mary E. Pearson: Az imádott Jenna Fox
Ursula Poznanski: Erebos
Alexandra Bracken: Sötét örökség
Lissa Price: A testbérlők
Jeanne Ryan: Nerve – Idegpálya
Jennifer Lynn Barnes: Örökösök viadala
Adam Silvera: Az első, aki meghal a végén
Stephenie Meyer: A burok
Tahereh Mafi: Ne engedj
Kevin Brooks: Lucas