Marina, az Ermitázs tárlatvezetője 1941-ben, a leningrádi ostrom idején a páratlan műkincsek megóvásáért fáradozik. A parancs szerint ki kell emelni a festményeket a keretből és biztonságos helyre kell őket szállítani. Az üres kereteket mementóként visszaakasztják eredeti helyükre – reménykedve abban, hogy a műkincsek egykor visszatérhetnek méltó helyükre. Amikor a Luftwaffe bombái hullani kezdenek, Marina a fantázia világában talál menedéket a rettegés, az éhezés és a feltartóztathatatlan halál elől. Ecsetvonásról ecsetvonásra felidézi és emlékezetébe vési a csodálatos remekműveket, a pompás aktokat, az angyalokat, az isteni nyugalommal mosolygó Madonnákat… Debra Dean merész hangvételű, megindító története új színt jelent az amerikai regényirodalomban. Méltán volt 2007 sikerkönyve a nemzetközi könyvpiacon.
Leningrádi Madonnák 19 csillagozás

Eredeti cím: The Madonnas of Leningrad
Kedvencelte 2
Most olvassa 2
Várólistára tette 12
Kívánságlistára tette 9

Kiemelt értékelések


A helyszín Leningrád az 1941-es ostrom idején és a jelenben, Amerikában élő orosz emigránsok közössége. Marina az Ermitázs tárlatvezetője elszakad szerelmétől Dmitrijtől, magányosan éli át a világháborút. Az összecsomagolt, biztonságba helyezett műtárgyak nélkül csak üres termek, a falakon csak a keretek vannak. Marina kapaszkodik a láthatatlanba, pontosan felidézi a sorban egymás után következő festményeket, „emlékpalotát” épít. Öregkorában bekövetkező alzheimer-kór sem tünteti el életéből a szépség utáni vágyat. A történet csodálatos, az igazi, őszinte érzések maradandóak, az éhség, légiriadó, sötétség kétség nélkül félelmetes, mindezt értem, megértem, de nem tudtam a szereplők személyiségén keresztül átérezni, őket megszeretni.
Népszerű idézetek




Már senki sem sír, vagy ha mégis, úgy apróságokon, jelentéktelen semmiségeken, amik váratlanul érik őket. Mi maradt, amitől megszakadhat a szívük? A haláltól nem: a halál mindennapossá vált. De szívet tépő, amikor egyetlen sirály könnyedén fölreppen egy utcai lámpáról. A szárnyai úgy bomlanak ki a mályvaszín égen, mint a selyemsálak, és Marina hallja a tollak susogását. Attól szakad meg a szíve, hogy még maradt egyáltalán szépség a világon.
142. oldal




A messzelátóval ki tudja venni a város szélén fellobbanó tüzet: a vityebszki rendező pályaudvarnál látja először, aztán többet egy rakáson, majd a tüzek egyenes vonalban terjednek tovább a sötétbe borult városi tájon; úgy nyílnak ki, mint a sorba ültetett, narancsvörös tulipánok.
50. oldal




… a lakáskiutalási bizottság unalomig szajkózott válaszát ismétli, amely mindannyiszor elhangzik, amikor Leningrádban szóba kerül az állandó lakáshiány. – Az elkorcsosult társadalmak fennhéjázása az elzárkózás. – Dimitrij mosolyogni próbál, bár a mosoly fájdalmasra sikeredik.
– Elkorcsosulsz velem, Marinocska?
27. oldal




– Isten majd gondodat viseli, kedvesem – biztatja Ánya.
– Nem akarok tiszteletlen lenni, de mindazok után, amiket látott, hogy mondhatja ezt?
Az öregasszony arcára olyan fájdalom ül ki, hogy Marina egyből megbánja, hogy provokálta.
– Nem tudom, hogyan gondoskodik rólad, kedves. A jövőt vasvillával írják a vízre. De imádkozom érted. Abból nem lesz baj.
176. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Paullina Simons: Tatjána és Alexander 93% ·
Összehasonlítás - Kate Quinn: A vadásznő 92% ·
Összehasonlítás - Catherynne M. Valente: Marija Morevna és a Halhatatlan 85% ·
Összehasonlítás - Fehér Klára: Hová álljanak a belgák? 95% ·
Összehasonlítás - David Benioff: Tolvajok tele 93% ·
Összehasonlítás - Leila Meacham: Szitakötő 94% ·
Összehasonlítás - Katherine Arden: A lány a toronyban 92% ·
Összehasonlítás - Stephen E. Ambrose: Az elit alakulat 93% ·
Összehasonlítás - Walter Lord: Hihetetlen győzelem 94% ·
Összehasonlítás - Kurt Vonnegut: Éj anyánk 92% ·
Összehasonlítás