Színes ​szálak (Orgona utca 2.) 88% 41 csillagozás

Ismét egy újabb fantasztikus történetet olvashattam.

Négy nő, négy különböző sors. Bár eleinte nem nagyon szimpatizálták egymást, ahogy telt az idő baràtokká váltak, akiket érdekelte, mi van a másikkal, illetve mindig azt nézték, hogy ki hogy tud a másiknak segíteni.
Debbie Macomber mindig pozitív tulajdonságokkal öltözteti fel szereplőit. Ha akad valami gubanc, a történet végére minden a helyére kerül. Pont ezért szerethetőek az írónő történetei.

Ez is ugyanolyan kedves történet volt, mint az előző rész. Négy teljesen eltérő életkorú, helyzetű, érdeklődésű nőtt most is a kötés hozott össze. Kezdetben esélytelen volt, hogy egyáltalán valamilyen kapcsolat létrejöjjön köztük, de a végén barátokká váltak. Mindegyiküknek meg kellett vívniuk a saját csatájukat az élettel, az élet nehézségeivel, de végül sikerült. Mindebben segítségre voltak a kötőtűk, a fonalak és a zoknik, amiket együtt kötöttek.

Kicsit fura volt, hogy a váltott szemszög, nem a férfi és női főszereplő között váltakozott, hanem a kötőklub tagjai között. Az elején kicsit idegesítő volt. Nem igazán tudtam megkedvelni egyik szereplőt sem, mindegyikben volt valami, ami idegesített. Lydia stílusa furcsa volt, nem mindig tetszett a viselkedése Brad-del szemben. Courtney és Andrew nagyszerű párost alkotnak spoiler Bethany ügyes volt, a volt férje azt kapta, amit megérdemelt.

Egy új csoport kezd a fonalboltban tanulni. Így újabb 3 nő életét ismerhetjük meg Lydia élete mellett. Ebben a részben Brad kimondottan ellenszenves volt. Nem tetszett a döntése! Jó volt, hogy feltűntek az első rész szereplői is.

Ha valaha is egy agresszív, dühöngő támadó akadna az utunkba egy sötét sarkon, óvatosan közelítsük meg, nyomjunk a markába egy tetszés szerinti Debbie Macomber – könyvet, majd lassan hátráljunk el! Az írónő könyvei öt másodperc alatt szinte traszszerű állapotba nyugtatnak bárkit!

A Színes szálak sem kivétel. Békésen kötöget mindenki, akinek keze van, macska alszik az ablakban, könyvklub, cukrászda, nyugdíjas úszóedzés, rózsák a kertben, lasagne a sütőben… Csupa hétköznapi szereplő, újak és az előző kötetből megismertek egyaránt, akiknek a sorsa végül meseszerűen boldog fordulathoz ér.

A borító pedig elképesztően jó: egy az egyben mint egy „eső-kandallótűz-szoba-doromboló macska” háttérzaj videó a YouTube-on :D

Őszintén bevallom ezt a könyvet a borítója miatt kölcsönöztem ki, egyszerűen imádom. Pozitívan csalódtam Macomberben, szeretném a többi könyvét is elolvasni. A szereplők szerethető, hétköznapi figurák voltak, reális élethelyzeteket mutatott be. A vége kicsit tú „rózsaszínre” ilyen nincsre sikeredett, de romantikus lelkületű vagyok és talán az Orgona utcába sikerül.

Sajnálom, hogy ennyit vártam ezzel a könyvvel. Debbie jól ír, bár hibákat gyakran észreveszek, nagyon aranyos könyvei vannak.
Soha nem lelkesedtem a fonásért, mégis van benne valami varázslatos. Nagyon tetszett ez a könyv is. Örülök, hogy Lydiával minden rendben, és Brad.. :)))
Courtney volt a kedvencem, talán, mert majdnem velem egyidős. Elise része is jó lett a végére. Igazán kellemes olvasmány volt.

Aranyos történet, hétköznapi élethelyzetek, négy ember, akit összeköt egy közös hobbi. Nem olvastam a sorozat többi részét, de sort fogok keríteni rá.

Éppen olyan kedves kis történet, mint az első. Szerintem annyira átérezhető, mert ezekkel a dolgokkal mindannyian találkozunk a hétköznapi életünkben.

Ugyanolyan cuki volt, mint az első rész, ha nem még cukibb :) Második Macomber könyvem, de folytatom a sort… :)