A ​szerelem ünnepe (Orgona utca 10.) 82% 26 csillagozás

Ahhoz képest, hogy egy viszonylag könnyed romantikus történet volt, végig izgultam az egészet. Lauren aranyos nő, örültem neki, hogy kitette Todd szűrét. Megérdemelte. Annyira cukik voltak Rooster-rel. Imádni való párosítás voltak őket ketten. Olvadtam Vegas miatt ezerrel. De utána buta volt nagyon Lauren, szerencsére helyre lehetett hozni. Bethanne lányát jól megráztam volna, de örültem, hogy a saját fülével hallhatta az igazságot. Elisa-tól a frászt kaptam. Nem volt szimpatikus, ahogy a lányával bánt, valamint, ahogy beleavatkozott Lauren életébe. Max-et nagyon kedveltem, sajnáltam, hogy Grant mindig közéjük furakodott, no meg Annie sem könnyítette meg a dolgát. De nagyon nyugodt volt.

Egy-egy Debbie Macomber könyvet már régi ismerősként emelek le a könyvtár polcáról. Olyanok ezek a könyvek, mint amikor egy cukrászda előtt elsétálván megkívánunk egy jó habos krémest. Nem ennénk mindennap, mert akkor talán ráunnánk, és egyszerre csak egyet, mert ha többet eszünk egymás után, akkor már túl édes lenne, túl tömény, elszállna a krémesevés öröme. Ilyeneknek érzem a Debbie Macomber féle szeretet-szerelem-család-szeretet-szerelem-kötés-exférjek-házasságok-terhes kismamák-szeretet-szerelem-saját gyerek-örökbefogadott gyerek-szeretet-szerelem témájú könyveket. Tulajdonképpen hétköznapi emberekről szól, bár a férfiak annyira szuperek, kedvesek, szeretetreméltóak, mint amilyeneket általában a nők elképzelnek maguknak. Ha mégis kiderül róluk valami, egy kis gyengeség, egy eltitkolt apróság az életükből, az csak azért jó, mert akkor van egy kis bonyodalom, szomorúság, szenvedés is a történetben, de csak azért, hogy ha ez elmúlik, akkor ismét örülhessünk annak, hogy minden happy, szép és kerek. Azért is szeretem ezeket a könyveket, mert nincsenek benne szélsőségesen gonosz figurák, sőt nincsenek is gonoszok, csak megtévedt, hibázó emberek, akik előbb-utóbb belátják, hogy hibáztak és jó útra térnek. A gyerekek éppen olyan makacsak, hisztisek, okosak, tudálékosak, aranyosak, mint a sajátjaink, a nők pedig annyira kedvesek, segítőkészek, összetartók, hogy bármelyikőjüket rögtön a barátnőmmé fogadnám. Tetszik a fonalbolt és a kötés témája, amely sok könyvét átszövi. Szóval Debbie Macomber könyveiben nem lehet csalódni, van amelyik ugyan egy kicsit édes, szirupos, és van amelyik még sziruposabb, de mint már írtam néha jót tesz az embernek egy habos krémes. :)

Hát amolyan elment egynek könyv volt. Nem különösebben nyakatekert. Nincs világmegváltás. Néhány klisé itt-ott, és da-dam, kész is a könyv. Ne ez ennyit tudott, kikapcsolásra jó, nem kell figyelni a cselekményre, a vonalvezetésre, nincsenek rejtett utalások, amikre jó ha majd emlékszel, meg semmi ilyen. Limonádé.

Ez a könyv a szerelem első látásra és a távkapcsolat története. Rooster nagyon szimpatikus volt, de kissé zárkózott. Lauren és Bethanne lehetett volna kicsit határozottabb az exekkel szemben ;) Jó volt egy kicsit újra belesni Lydia életébe.

Nem olvastam az írónő többi könyvét az Orgona utca sorozatból. Könnyed olvasmány volt így az év vége táján. Lauren társra találása mellett bepillantást nyerhetünk a környezetében élők mindennapjaiba. Macomber jellemábrázolásainak köszönhetően szinte magam előtt láttam a szereplőket. Számomra kellemes meglepetés volt, sokkal bugyutábbra számítottam. Nagyon jó volt a kötögetős rész beleszövése, beillett a mostani ünnepi hangulatomba. Megszívlelendő mondanivalója, hogyha megtaláljuk az igazit csak a saját szívünkre hallgassunk és ne mások véleményére.

Könnyed, mégis izgalmas olvasmány. Néha kell ilyen, amin nem kell agyon gondolkodni, csak könnyedén olvasni.

Nem okozott olyan nagy élményt. Olvasmányos, de elég rózsaszín lett, és szerintem nem ér a többi rész nyomába.

Átlagos volt. Nem fogott meg annyira.