Egy titkos katonai kutatóbázison emberi géneket ültetnek be bizonyos állatokba, hogy növeljék intelligenciájukat. A kísérlet váratlan és katasztrófával fenyegető fordulatot vesz. A bázis melletti kisvárosban, a kaliforniai Moonlight Bayben éli különös életét Christopher Snow. A fiatalember nappal nem mozdul ki elsötétített lakásából, mert egy igen ritka genetikai rendellenességben szenved: nem tudja elviselni a fényt. Így csak éjszaka élhet igazán. Ő és csakis ő lehet az, aki, minden félelmen felülkerekedve, felveheti a harcot a békés városkát fenyegető árnyakkal.
Ne félj! (Moonlight Bay-trilógia 1.) 95 csillagozás
Eredeti cím: Fear Nothing
Eredeti megjelenés éve: 1998
Enciklopédia 2
Kedvencelte 9
Most olvassa 3
Várólistára tette 24
Kívánságlistára tette 21
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
Nem éppen tipikus Koontz, ennek ellenére szerintem ütősre sikerült.
A főszereplő-főhős személye és háttértörténete is izgalmasra lett megírva, ahogyan a könyv alapötlete is érdekes és elgondolkoztató.
Amihez aztán ötletesen és borzongatóan lettek hozzákapcsolva a már sokszor kipróbált Koontz fogások. Aminek egyvelegeként összejött egy állatkísérletes, kicsit nyomozós helyenként paráztató olvasmány, ami túl nagy megrázkódtatást nem fog okozni szerintem senkinek, de ennek ellenére egy olvasmányos és élvezhető írás.
Esti kikapcsolódásnak tökéletes volt nekem.
Történet egyes szám első személyben. És valóban, ennél hitelesebben más nem adhatná elő, csak a főszereplő, hogy végig tudjuk izgulni a Moonlight Bay-i rettenetet.
Egy könyv az önmagadra és kevesekre való utaltságról, kevesekben bízhatsz, még kevesebbekre támaszkodhatsz és csak néhány emberrel oszthatod meg aggodalmaid. Milyen élete lehet annak, aki csak éjjel cirkálhat az utcákon, éjjel élheti társasági életét és az éjjel jelenti számára a természetes ébrenlétet? Mennyit is jelent az, ha van 1-2 barát, sőt ha négylábúak szegődnek társunkul, akikről példát vehetnék ragaszkodásban, empátiában és optimizmusban. Érződik, hogy Koontz nagy kutyabarát, Orsont talán pont saját kedvencéről mintázhatta. Nélkülük sokszor még a reggelt sem érhetjük meg, nélkülük magányunk posványában fulladoznánk és sokszor jobban tudnak vigyázni ránk, mint mi saját magunkra.
De persze rengeteg izgalom érkezik a Moonlight Bay-i hullámok hátán. Meddig feszíthetjük a húrt genetikai kalandozásaink során? Hiszen a jóért tett pozitív irányú cselekedet visszájára is elsülhet, az addigi kellemes légkört egyből megzavarhatja az evolúció sajátos irányvonala. És persze mi a határ az evolúció csúcsa és a többi faj között? Dr. Moreau is megirigyelhetné a Wyvern alkotásait, bár ennek legkevésbé Chris Snow, Sasha és Bobby örülhet persze Orson barátunkkal egyetemben.
Az izgalmas megfejtés szép lassan kerekedik ki, de annál feszítettebb ritmusú történet az egyik legkomolyabb tanulsággal: egyedül nem megy, de társakkal is fogcsikorgatós. Azért remélem hajnalban nem arra ébredek, hogy egy rhesus kopogtat az ablakon vicsorogva!
Az emberek és állatok kutatásra használt szerepe már rég nem ismeretlen számunkra, még ha sokszor el is tusolják, hogy valójában mi történik a kutató laboratóriumokban. A könyvben nekem ez egy kicsit túlzóra sikeredett vagy lehet, hogy szegényes a fantáziám. Koontz regényei között ez egy „gyengébb”, de jól olvasható, szórakoztató történet.
Első Koontz könyvem. Igazából már régebb óta terveztem, hogy olvasni fogok a szerzőtől, mert ajánlották nekem, de csak most kaptam karácsonyra apukámtól. Furcsa volt. Mintha az egész könyv maga lett volna a feszültség. Az E/1. pedig azt közvetítette, hogy csak az ő szemszögéből lássuk a dolgokat, és semmivel se tudjon meg többet az olvasó… ami helyenként zavart, de a végére már nagyon fokozta a kíváncsiságomat. Egy kicsit bonyolult, ezt a tudományos akármit nehezen tudom elképzelni, de nem rossz. Még tervezek olvasást Koontz-tól.
Ismét egy állatkísérletes könyv az írótól. Ez is tetszett, de meg sem közelítette az előzőt. Igazából 2 éjszaka történéseit mondja el a főszereplő szemszögéből. A megoldása érdekes, kicsit többet vártam.
Chris-t az apja elvesztése nyilván megrázta, bár számított rá. Azonban az azt követő történések már egyáltalán nem illettek bele eddigi életébe.
Elkezd nyomozni (illetve inkább csak szeretné tudni miért lett ő célpont) és olyan dolgokra jön rá, amire sokak szerint nem kellett volna.
Aztán a végén valahogyan megoldódik a dolog..vagy mégsem???
Ok, azt kell mondjam, hogy első olvasásra megszerettem Koonz-ot!
Csak azért tartott ilyen sokáig az olvasás, mert kihíváshoz váladztottam, és nem kellett kapkodnom, meg mellette mást is olvastam, de amikor épp ezt a könyvet vettem a kezembe, akkor nem bírtam letenni! Egy pillanatig nem eresztette el a figyelmemet, és a hideg rázott egyes részleteitől spoiler.
Nagyon megszerettem Christ. Nem lehet egyszerű egy ilyen betegséggel élni, és ennek ellenére is kihozza a maximumot belőle. Emellett tiszteltem is, mert ha hasonló dolgok történnének velem, amik vele is ezen az egy éjszakán, ami alatt a történet játszódik, el nem tudom képzelni, hogy reagálnék.
Mellette még két másik kedvencem lett, Orson és Bobby. Az a kutya fantasztikus volt, okos, bátor, hűséges. Rosszat nem is tudok róla mondani. Bobby pedig az életvitelével és a stílusával nyűgözött le. El tudnék viselni egy olyan életet.
Már beszereztem a második kötetét is, ezt pedig kolléganőmnek, mert neki is megtetszett a sztori.
Nem volt rossz, de nem is nagy szám. Átlagos, korrekt Koontz regény. A kutya – macska sztereotípia kifigurázása nagyon tetszett, jót nevettem. Az írónak ez a jellegzetes hirtelen összecsapott történetlezárása viszont egyáltalán nem szimpatikus. Nem értem, hogy miért kell egy ötszáz oldalas könyvnek így levágni a végét. Mindegy, azért szeretem így is.
Nagyon tetszett ez a könyv is, mint ahogy Koontz többi könyve is. A történet nagyon izgalmas volt, és az író is nagyon jól adagolta az információmorzsákat, bár picit néha lassúnak éreztem!
A főszereplő nagyon különleges volt, egyrészt a betegsége miatt, másrészt az ebből adódó életfelfogás miatt. Tetszett, hogy ilyen kalandvágyó felnőtt létére:) Nagyon megszerettem a történet során. A másik kedvenc szereplőm Orson volt, haláli az a kutya:D
Elég lassan indul be a történet.A rengeteg leírás,valamint jellemzés ellenére nem éreztem vontatottnak,bár a könyv inkább a hangulata,mintsem a történet miatt lesz a kedvencem.A lezárás miatt van egy kis hiányérzetem.Kissé elkapkodottnak érzem.Összességében nagyon tetszett,az általam utoljára olvasott Sötétség szeme után ezt alaposabban kigondolt és jobban megírt könyv.
Népszerű idézetek
Minden óramutató végeredményben egy olló, mely apró szeleteket vág le rólunk. Az idő olyan értékes, hogy nem lehet megvásárolni.
229. oldal
Igazság szerint az emberek többsége megértő és kedves. A mérgező kisebbség azonban olyan pletykafészek, amelyik elhisz rólam mindent, amit hall – majd ezeket úgy színezi át, mint a salemi boszorkányper öntelt és buta nézői.
37. oldal
Sok embert soha nem ismerünk meg teljesen, hiába hisszük mélyen azt, amit látni akarunk bennük. Lelkük egy sáros vizű tó, tele lebegő részecskék végtelen számú rétegével, melyet ismeretlen áramlatok kavarnak folytonosan.
105. oldal
Minden óramutató végeredményben egy olló, mely apró szeleteket vág le rólunk. Az idő olyan értékes, hogy nem lehet megvásárolni. Corky igazából nem is időt adott Bobbynak, hanem esélyt arra, hogy óra nélkül éljen, hogy ne kelljen még gondolnia sem az órára, s így az idő sokkal lassabban múlik, s nem
229. oldal
Barackpálinka.
– Nem ittam sokat belőle.
– Elég belőle két pohár, és dumálni kezdesz a fókákkal. A szörfös zsargonban ez jelentette a rókázást.
233. oldal
A sorozat következő kötete
Moonlight Bay-trilógia sorozat · Összehasonlítás |
Hasonló könyvek címkék alapján
- Tom Sweterlitsch: Letűnt világok 85% ·
Összehasonlítás - Stephen King: A búra alatt 87% ·
Összehasonlítás - John Cure: A fekete esernyős férfi 84% ·
Összehasonlítás - Stephen King: Rémálmok bazára 83% ·
Összehasonlítás - Adam Christopher: A sötétség fejedelme 81% ·
Összehasonlítás - Kevin J. Anderson: Az X-Akták – Antitestek 79% ·
Összehasonlítás - Pálffy Gergő (szerk.): Bújj – Bújj 86% ·
Összehasonlítás - Jozef Karika: A hasadék 86% ·
Összehasonlítás - Ifj. Veress István (szerk.): Gyilkos mesék 77% ·
Összehasonlítás - Sam Weller – Mort Castle (szerk.): Árnyak és rémek 76% ·
Összehasonlítás