Mr. ​Murder 80% 115 csillagozás

Annyira, de annyira szerettem volna Koontz-tól olvasni, de sajnos ez a regény nem váltotta be a hozzá fűzött reményt. :(
A történet, bár eléggé izgalmas, igen kiszámítható, és végig olyan érzésem volt, mintha ezt már olvastam/láttam volna valahol.
Lehet, hogy én nem voltam olyan hangulatban, valószínüleg újra előveszem majd később.
Ami mindenképpen pozitívum, hogy az elején beindította a fantáziám, elkezdtem agyalni, mire megy kia a játék.

Egy olyan könyv ami a nagyon jól összeírt krimi és akció szállal teljesen megvett. Úgyhogy szívesen olvastam, viszont elég sok korábban már elpufogtatott Koontz klisé is rám köszönt menet közben, ami némileg levont az olvasási élményből.
Ám ennek ellenére így is izgulós volt kellően a könyv. A rejtélyes „második” Mr. Martin személye körüli titokzatosság pedig nagyon jól ki lett találva. És nagyon jó, hogy csak kis adagokban lett adagolva a háttértörténete is.

Tetszett, de… A legnagyobb hibája a könyvnek a kiszámíthatósága, ez pedig sajnos csökkenti a feszültséget és az izgalmat is. Amúgy nem lenne rossz. A karakterei kellően hitelesek és élőnek tűnnek (bár nem túl bonyolultak… a jókat szeretjük, a gonoszokat utáljuk spoiler). A sztori is érdekes, főleg az „idegen”, akinek a puszta léte is rejtély, hát még a múltja és az indítékai… Hiába negatív hős, Koontznak sikerül olyan közel hozni a karakterét az olvasóhoz, hogy ha drukkolni nem is fogunk neki, szerencsétlen helyzetéből adódóan nem nehéz megsajnálni. Az ő részei voltak a könyvben a kedvenceim.

Ez igen Mr Koontz! Ez a könyv annyira izgalmas volt, hogy egyszerűen nem lehetett hozzám szólni miközben olvastam. Érdekesség, hogy az előző könyv a szerzőtől annyira rossz volt, hogy azon agyaltam, talán nem is olvasok tőle többet. Ezért a könyvért viszont megérte!
Ami a Stillwater-családdal történt egészen hátborzongató. Adott egy teljesen kiegyensúlyozott család, egymást nagyon szerető emberekkel. Ez a kiegyensúlyozottság azonnal felborul, mihelyt megjelenik valaki, aki az egészet ki akarja fordítani, meg akarja szerezni az Apa helyét a családban.
Az első találkozásuk után a rendőrség hozzáállása kritikán aluli, de ahogyan le van írva, el is tudom hinni. Mindenhol vannak ilyen borzasztó irigy emberek, akik csak abban látják örömüket, ha másokat gúnyolhatnak. Elsősorban persze olyanokat, akikké ők soha nem válhatnak..
Érdekes volt az alapötlet, és még mellé nagyszerűen meg is írta a szerző.
A vége sejthető volt, de nem azért, mert bármit is elejtett volna az író, hanem a végére már gyakorlatilag nem is maradt más megoldás.

Sajnálom, hogy vége lett. Nagyon tetszett. Számomra rendkívül pörgős volt, végig izgultam, volt, hogy félig csukott szemmel olvastam.. ! :D
A szereplőket nagyon megszerettem, irtóra drukkoltam nekik. Egyébként pedig dermesztő a gondolat, hogy nem állhat olyan messze a valóságtól….így 2021-ben.

Ez is a jóféle Koontz könyvek közé tartozik. Nem olyan tökéletes, mint a Rossz hely vagy a Hideg tűz, de azért hozza a magas színvonalat, amit az öreg Dean diktálni szokott. Elsőre nekem a Hatodik napon c. Schwarzenegger-es film jutott eszembe a sztori kapcsán, legalábbis amikor a hátulját elolvastam, de azért persze nem ugyanaz a sztori.
A különleges képességekkel rendelkező alak nem újdonság Koontznál, gondoljunk csak a fent említett másik két regény főhőseire (már aki olvasta :)). Sok olyan lélektani, jellembeli dologgal találkozhatunk ezúttal is, ami nagyon ismerős lehet. Hiszen nagyon sok ember szaladgál az utcán, aki borzasztóan korlátolt, valamilyen ideológiából adódóan nem akar megismerni minden oldalt, emiatt fél-életet él, a szűk tapasztalataira támaszkodik. Ez a megrögzöttség, beteges elgondolás előbb-utóbb az őrületbe hajszolhatja a hordozóját. Az ilyen emberek általában azt hiszik, hogy csak az ő akaratuk teljesülhet, csak nekik lehet igazuk, a dolgok egyszerűen másképpen nem létezhetnek és végül valamiképp (akár valami filmes, vagy könyves tapasztalat alapján, ami ugye nem a valóság!) igazolja is tettei jogosságát. Milyen durva az, amikor valaki a filmekből meríti tapasztalatait és készpénznek veszi a fikciót. Emiatt aztán ugye nem is érez felelősséget, ha megereszt egy sorozatot a Heckler&Koch-ból. Ja és ez az író főhős, akit üldöznek és van egy másik énje nem ismerős valamelyik másik szerzőtől is? :D Még ha nem is ugyanaz a történet :) Túl sok részletet egyébként nem szeretnék elárulni, de a thriller/kaland motívumok 1-2 helyen még sci-fivel is fűszerezve vannak, még ha földhözragadtabb formában is. A fél csillag mínusz a helyenként kissé, de nem túlzottan érződő vontatottság miatt van.

Ez egy teljesen átlagos Koontz. Nem volt rossz, de nincs értelme fejtegetni, meg beszélni róla. A végét egész jól megírta, ahhoz képest, ahogy le szokta zárni a regényeit. Clocker karaktere kimondottan tetszett.

Valaki egyszer azt mondta nekem, hogy Dean R. Koontz olyan könyveket ír, mint Stephen King. Most vagy nekem voltak túl nagy elvárásaim vele szemben, vagy nem jó könyvvel kezdtem az ismerkedést. Olvastam, olvastam, de valahogy nem ragadott magával a történet. Nagyon kiszámítható, eléggé vontatott és néha semmitmondó volt a történet. A szereplők sem valami kiemelkedőek, inkább furcsának mondanám őket. A két kislány viszont aranyos, ők hoztak valami színfoltot az egyébként szürkének mondható történetbe. Persze lehet, hogy velem van a probléma, és egyszer majd újra előveszem, de most valahogy úgy éreztem, hogy leszívta az agyamat. Talán majd egyszer adok még esélyt az írónak valamelyik másik könyvével.

Vannak könyvek, amik idővel elavulnak, és vannak, amik örökérvényűek. A krimi/thriller műfaj, főleg azok a könyvek, amik a modern technológiára építenek, fokozottan ki van téve az elavulás veszélyének. Így járt a Mr. Murder is! Csak annak ajánlom az elolvasását, aki eltökélte, hogy megszerzi a Koontz-összes kitüntetést a molyon!

Nem is tudom, hogy sírjak vagy nevessek. A valóságban is vannak pszichopaták, akik beképzelnek dolgokat és tényleg el is hiszik, hogy az úgy van. Furcsa volt olvasni ezeket a sorokat, néha nevethetnékem támadt, hogy ez a fickó tényleg nem normális, de ha jobban belegondolok, ez egyáltalán nem vicces, ilyen tényleg létezik. A klónozás meg hát, nem is tudom, érdekes volt, kicsit irreális, de ki tudja mi lesz 50 év múlva és akkor lehet már nem ez lenne a véleményem.
Az eleje kicsit nehézkesen ment, de a végén már vártam, hogy mi fog történni és nem bírtam letenni. Izgalmas volt nagyon. És tetszett, hogy nem egy szemszögből láttatta a dolgokat.