Maszk 76% 60 csillagozás

Izgalmas,érdekes,de nagyon befejezetlen.

Egy kicsit alulértékelt ez a könyv. Talán azért, mert Dean R Koontz olyanná vált, mint Danielle Steel vagy Nora Roberts. A rengeteg kötelező kurzusmű között nehéz megtalálni. ha valami jó. Ez szerintem még a vállalható kategória. A sok hangulatfestő kifejezés az elejétől kezdve feszültté és ijesztővé teszi a könyvet. A történet egyszerű, de egész ötletes. A vége talán lehetett volna kidolgozottabb. Összességében megérte elolvasni.

Helyenként elég ijesztő volt, olvastatta magát és a történet maga se volt rossz, de valahogy nem fogott meg annyira. Első könyvem volt az írótól, de biztos teszek még vele egy próbát.

Úgy húsz éve Koontz szinte minden könyvét elolvastam, de erre nem emlékszem. Hát… nem is tudom. Hozta a szokott formáját, mégis hiányolok pár dolgot, és a meg nem írt zárójelenet, amit olvasva végre megnyugodhatnánk, csak egy a sok közül. Az egyik érzésem, hogy kicsit sok dolgot zsúfolt bele az író, a másik persze, hogy túl keveset mondott el. A legfontosabb részlet már a történet negyedénél világos volt spoiler, azt viszont nem értem, hogy került a beavatottak körébe Paul. Ő valahogy kilógott a történetből, mert nem volt sem jó, sem rossz, inkább csak afféle elszenvedője valaminek, amihez semmi köze sem a múltban, sem a jelenben. Még a macskának is több szerep jutott, mint neki.
Sajnos túl sokat láttam már az életben, ezért ez a történet sem rázott meg, pedig nagyon jól tálalta az író. Nem az ő hibája, a befejezetlenség érzése viszont igen. Jó lett volna egy megnyugtató lezárás.

Hát ez meg mi volt??
És miért nem olvastam eddig soha ettől az írótól?
Pedig sokszor belefutottam már ebbe a névbe, a hideglelést gondoltam kikölcsönzöm egyszer a könyvtárból, de sajnos csak a raktárukban van meg, így inkább letettem róla. De azt hiszem fogok még tőle könyveket keresni.
Ez a történet végig nagyon izgalmas volt, egy percre sem múlt a feszültség. A téma is igen közel áll hozzám, a reinkarnáció. Nagyon együtt tudtam érezni az elején a kislánnyal, a pókiszonya miatt, hisz magam is undorodom ezektől a nyolc lábú szörnyetegektől..
A vicces az olvasásomban, hogy kb két nap alatt végeztem, de nem tudtam róla. Letöltöttem a netről, és a végén jöttem rá, hogy nincs vége, és pont a legizgalmasabb résznél kellett abbahagynom. Ma sikerült kikölcsönöznöm a könyvtárból. Na mondom végre folytathatom. Aha, persze. Most döbbentem rá, hogy a végére értem, mert egyszerűen ilyen furán fejezte be az író, kissé hiányérzetem van miatta. Ettől függetlenül nem tudok ötnél kevesebb csillagot adni rá.

Igen erdekes elkepzeles a reinkarnaciorol.
A cselekmeny nagyon logikusan felepitett volt es igy a hirtelen befejezes brilliansra sikeredett. Akartad volna meg tovabb olvasni, de radobbentel, hogy vege. Es a lemaradt zarojelenet az olvaso fejeben szuletett meg. A szereplok atlagosan lettek megformalva, semmi kiugro, semmi kulonleges. Nem ugy, mint a feszultseg! Laprol lapra fokozodott, magaval ragadott. A szereplok szimplasaga ezerszeresen ellensulyozva lett igy. Zsenialis! A tortenet kulonosebben nem tetszett, de ahogyan talalva lett, az nagyon!

A történet leírása keltette fel leginkább az érdeklődésemet a könyv iránt, azonban csalódnom kellett. Lassú felvezetés, lassan pörgő, nem túl izgalmas cselekmények és a végét foghíjas, befejezetlennek tartom. Az alaptörténet érdekes lenne, de a kivitelezés nem sikerült valami ragyogóan.
Sokan ajánlották nekem az írót, hogy milyen jó krimiket, thrillereket ír ő is,de egy jó ideig nem szeretnék találkozni több művével. Majd a későbbiekben kap még egy lehetőséget.

érdekes könyv volt.

Nem olyan rossz könyv ez, mint ahogy a százalék mutatja!
Régen olvastam már Koontz-ot, így nem tudom behatárolni, hogy a többi regényéhez képest mennyivel sikerült gyengébben. Mindenesetre szövevényes volt, helyenként borzongató, ahogy azt el is várnánk, de nekem valahogy hosszúra nyúlt. Feszesebb történetvezetéssel ütősebb lehetett volna. A vége össze lett csapva.

Nem tartozik a legjobb Koontz-regények közé, számomra legalábbis nem. Ijesztőnek azonban elég ijesztő és nyomasztó volt. A lélekvándorlásnak ez a formája, amelyről itt van szó, nem túl felemelő. A regény vége pedig kissé befejezetlen és egyáltalán nem megnyugtató.
Talán most kissé leállok Koontzzal – ezen és a nemrég olvasott A rossz helyen kívül meg egy regénye van meg nekem, a Mr. Murder, mindegyik Rukkolás szerzemény.