A Hideg tűz a szerző egyik kiemelkedő sikere, izgalmas, hátborzongató történet. Főszereplője, Jim Ironheart természetfeletti sugallatra szinte azonnal ott terem, ahol tragédia készülődik, és életeket ment. Holly Thorne, a magányosan élő és a férfialtban csalódott újságírónő figyelmét felkelti ez a titokzatos, vonzó külsejű férfi, aki három hónap alatt tizenkét életet mentett meg.
Az újságírónő Jim Ironheart nyomába ered és sikerül a férfi bizalmába férkőznie. Szerelem szövődik közöttük. Holly sok mindent megtud Jimről, a legfontosabbat azonban nem: vajon miféle erő irányítja ezt az embert, miféle látomások kísértik, miért suttog álmában a közelgő ellenségről, aki azért jön, hogy megöljön mindenkit …
A lélegzetelállító történet végén fény derül arra, miért perzseli a hősök szívét a Hideg tűz.
Hideg tűz 80 csillagozás
Eredeti cím: Cold Fire
Eredeti megjelenés éve: 1991
Enciklopédia 3
Kedvencelte 6
Most olvassa 2
Várólistára tette 20
Kívánságlistára tette 4

Kiemelt értékelések


Az elején még nem is igazán tudtam, hogy mire számíthatok ebben a könyvben. Aztán ahogyan az események egyre inkább haladnak előre, egészen más irányt vesz a történet, mint amire az elején gondolni mertem.
Egyre baljóslatúbbá, kicsit félelmetessé válik az egész. A végén pedig valóban nagyon meglepő dolgok születnek.
Jim, akinek nem lehetett egyszerű ilyen képességekkel és ilyen tudással gyermekként élni majd felnőni mindent elkövet azért, hogy embereket mentsen.
Holly felismeri benne a furcsa embert, aki egyáltalán nem akar reflektorfénybe kerülni, mégis mindig a lehető legjobb helyen van akkor, amikor embereket kell megmenteni. Bele is szeret ami nagyon komoly hatással lesz mindkettőjük életére.
A nagypapával való találkozás aztán az olvasót is rádöbbenti arra, milyen nehéz is lehetett Jim Ironheart-ként élni ebben a világban.
Nos, milyen világban is? Melyik világban is?


Első könyvem az írótól, de nem az utolsó, mert tudom, hogy a szüleim mennyire szeretik néhány könyvét és azt mondják, van ennél sokkal jobb is. :D Nem volt olyan rossz, mint amire számítottam, de néha azért untam kicsit. A vége pedig elég furára sikerült. :D A szerelmi szál nekem kicsit hiteltelen volt, túl gyors és Holly néha eléggé idegesített.
Voltak jó és izgalmas részei, de nem lesz kedvenc. Talán majd az író egy másik könyve jobban megfog. :)


Ez a könyv tényleg csak arra jó, hogy az ember „olvasson valamit”. Kifejteném kicsit bővebben: vízforralóra várakozás, sorbanállás és egyéb másféltől hat és fél percig tartó üresjáratok közben olvastam a telefonomon, és ideális volt, hogy ezen várakozási idők végén semmi de semmi fájdalmat nem éreztem azzal kapcsolatban, hogy el kell tennem a zsebembe és nem olvashatom most tovább.
A történet nagyon gyenge, a jellemrajzok még gyengébbek, a fogalmazás és a stílus még annál is gyengébb, a fordítás pedig rátesz még néhány lapáttal… Azért lett végülis másfél csillag, mert éppen azon a határon autózott a könyv, aminél még továbbolvastam, hogy na, legyen azért meg alapon.
Koontz-zal már sokat próbálkoztam korábban, de most megint jó ideig nem fogok. Egyszerűen nem fog meg, nagyon tucat, délutánisorozatos hangulata van az eddigi összes általam olvasott könyvének.


Mikor egy könyv cselekménye egyáltalán nem izgalmas vagy érdekes muszáj letennem. Bocsánat Koontz majd talán máskor


Ez volt az első könyv tőle. Már nem kifejezetten emlékszem rá, csak annyi maradt meg bennem, hogy kicsit abszúd volt, de azért tetszett.


Ezt már kétszer is olvastam. Másodjára, amikor kikölcsönöztem a Denevérlánytól, akkor nem emlékeztem rá, hogy már „megvolt” (nem a Denevérlány), de így is jó volt.


Életem első könyve volt az írótól. Talán 15-16 éves koromban olvashattam de akkor nagyon tetszett.
Most újraolvasva már kicsit megkopott a varázsa -főleg hogy azóta már olvastam pár Dean. könyvet és elég sok egy kaptafára épül fel- de ettől függetlenül tetszett.


Hosszú idő óta az első élvezhető Koontz regény, amit olvastam. Csak azért nem kapott 5 csillagot, mert volt pár nagyon idegesítő frázis a könyvben. Egyetlen kutya sem volt benne!!!!! Juhúúú! :)
Népszerű idézetek




Az élet olyan, mintha egy cukrászdában áfonyás süteményt kapnánk, holott barackos-diósat rendeltünk. Nincs olyan sok barack vagy dió, és az ember azzal van elfoglalva, hogy mi az ami hiányzik, pedig sokkal okosabb lenne ha rájönne, hogy az áfonyának is jó íze van.




Egyetlen férfi, nő vagy gyerek sem próbálta ki, hogy lehet-e tojást sütni a csupasz aszfalton; tényként fogadták el.
9. oldal




De ha már a világosság sem ad menedéket a lidércnyomások elől, akkor talán nincs is több menedék ezen a földön.
235. oldal




– Hét vagy nyolc hónapig járt ide. Minden nap. Agyonhajszolta magát. Súlyzózás, aerobic plusz harcművészet. Könnyedén tűrte a fájdalmat. Olyan kemény fickó lett, hogy egy sziklát is megbaszna. Már bocsánat.
178. oldal




– Tehát minél kevesebb intelligenciával rendelkezik egy személy…
– …annál közelebb áll a természethez – fejezte be helyette Louise.
(…)
– Louise – mondta – , abból kiindulva, amit nekem elmondott, úgy vélem, maga a legtermészetközelibb személy, akivel csak találkoztam.
Louise nem fogta fel. Bóknak értelmezte sértés helyett, s az arca felragyogott.
22-23




Kezdetben még nem tudta, hová fog menni. Aztán az a bizonytalan érzése támadt, hogy haza kell térnie. Az érzés egyre erősödött, határozott sejtéssé vált, a sejtés meggyőződéssé, s a meggyőződés biztos tudattá. Egyértelműen haza kell mennie.
11. oldal




Nyolc-kilenc éves fiúcska lehetett, aki nem ment sehová, s mégis igyekezett valahová: a sír felé.
26. oldal




Egy beteljesületlen álom – tekintet nélkül arra, hogy fennkölt vagy szerény – mindenképpen tragédia az álmodozónak, aki már feladta a reményt. A soha el nem nyert Purlitzerek és a soha nem vezetett kukásautók egyformán képesek kétségbeesést és álmatlanságot okozni. És ez a leglesújtóbb gondolat, amely valaha is eszébe jutott.
83. oldal




Eszébe jutott egy Chazal-idézet, amivel mindig akkor hozakodott elő, amikor Poe és Hawthorne szorongásos verseit tanította: A félelem gyakran felidézi bennünk gyermekkorunk gesztusait.




A kirakott sütemények közül kiválasztott egy csokoládés éclairt, egy krémes brulét kivivel a tetején, egy darab fehércsokoládés, Oreo-keksz morzsával megszórt túró tortát, egy fahéjas karikát és egy szelet narancsroládot.
– És egy diétás kólát – mondta a pénztárosnak.
123. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Karen Chance: A hajnal átka 94% · Összehasonlítás
- Greg Iles: Huszonnégy óra 87% · Összehasonlítás
- Tom Clancy – Mark Greaney: Veszélyzóna · Összehasonlítás
- John Sandford: Gyilkos képek · Összehasonlítás
- Frei Tamás: A bankár 84% · Összehasonlítás
- John Sandford: Az ördög kódja · Összehasonlítás
- John J. Nance: A rettegés szigete · Összehasonlítás
- John J. Nance: Végső megközelítés · Összehasonlítás
- Christopher Golden: Uncharted – A negyedik labirintus 77% · Összehasonlítás
- Joseph Finder: Eltemetett titkok 72% · Összehasonlítás