Az ​éjszaka hangjai 63 csillagozás

Dean R. Koontz: Az éjszaka hangjai

A szemérmes, tartózkodó Colin és a népszerű, lányok kedvence Roy jó barátok. Colint szinte elbűvöli a sikert sikerre halmozó Roy, de igen különösnek tartja, hogy Roy egyszercsak arról kezdi faggatni: ölt-e már életében. Vonzalma ugyanakkor töretlen marad élete első barátja iránt, s gyanútlanul belemegy a vérszerződésbe is, mellyel örök szövetséget kötnek egymással. Aztán egy közös fürdőzés Colinék medencéjében… Miért borítják sebhelyek Roy felsőtestét? És miért akarja Roy újabb és újabb szörnyűségekkel erősíteni a vér pecsétjét szerződésükön? Colin a titok nyomába ered, hogy megmentse mindkettőjüket…

Eredeti megjelenés éve: 1980

>!
Animus, Budapest, 1997
324 oldal · ISBN: 9638386436 · Fordította: Süle Gábor

Enciklopédia 1


Kedvencelte 6

Várólistára tette 16

Kívánságlistára tette 7


Kiemelt értékelések

Lunemorte P>!
Dean R. Koontz: Az éjszaka hangjai

Lehet-e egy gyerek eredendően gonosz vagy a szülei tették azzá? Mennyi múlik a szülő-gyermek kapcsolaton? Akiket bántalmaznak gyermekkorukban, azok közül sokan a sötétséget és a halált keresik, kutatják, noha a környezet (és főleg a szülők) valószínűleg nem értik meg őket…Hogyan maradhat meg egy barátság két gyerek között, ha megnőnek az árnyak és bicska van a kezedben?

Hellena P>!
Dean R. Koontz: Az éjszaka hangjai

A teljes értékelés olvasható a blogomon:
https://thedeathgoddess.blogspot.com/2019/12/dean-r-koo…

A fülszöveg alapján jó kezdésnek tűnt, a történet izgalmasnak ígérkezett. Kicsit többet vártam tőle, mint ami végül kisült belőle, de összességében nem volt csalódás.
Maga a történet egyszerű, két tizenéves fiú barátságáról és annak lélektanáról szól. A két srác jellemét tekintve ég és föld, találóbban tűz és víz. Végletesen jó és rossz tulajdonságokkal rendelkeznek. Számomra az elején mindkettőjük taszító volt. Roytól iszonyodtam a gyilkosság iránt érzett vonzalma és az elmesélt tettei miatt, Colin pedig épp a nyámnyilasága, szinte már lehetetlen ártatlansága és naivitása miatt volt ellenszenves. A történet előrehaladtával ez változott, Colin jellemfejlődése látványos, és abszolút pozitív irányú. Roynál ezzel szemben csak az utolsó oldalakon látunk változást és bármilyen emberi reakciót. Colin anyját pedig nem egyszer tudtam volna felpofozni a viselkedéséért és a vakságáért. Mondanám, hogy ilyen szülő egyszerűen nem létezik, de tudom, hogy sajnos mégis.

HTimi2>!
Dean R. Koontz: Az éjszaka hangjai

Nem egy rossz történet, de valahogy számomra túl egyszerű volt. Minden úgy a felszínen folyt. Nem voltak benne mélybe nyúló aprólékosan kifejtett szálak. Számomra olyan egyértelmű volt minden történés. Hát túlírással aztán igazán nem vádolható ebben a könyvben Koontz. :) Ettől függetlenül a történet ötletét díjazom, mindig is érdekelt a nevelés hatása a fejlődő elmére és ezen impulzusok miatti esetleges deformitások kialakulása a tudatban. Természetesen a felszínt maszatolta csak a témában, de hangulatkeltésnek jó volt.

VERDI>!
Dean R. Koontz: Az éjszaka hangjai

Nagyon érdekes, igen az összetört gyerekkorról ír..
Aki nem élt át olyan dolgokat (verések, bántalmazás stb.), az talán nem is nagyon értheti meg a könyv bizonyos részeit.
de ettől érthető jó kis könyv a kamasz sötétségről.

corinne>!
Dean R. Koontz: Az éjszaka hangjai

Tinédzsereknek ajánlom, izgalmas könyvnek találtam kb 13 évesen:)

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

Lunemorte P>!

Pontosan ez az a dolog, ami engem érdekel. Emlékszel? A halál. Engem lenyűgöz a halál.

95. oldal

Kapcsolódó szócikkek: halál
Lunemorte P>!

Egy gyanú fészkelt az agyába – nem is gyanú, meggyőződés –, hogy elhagyták, elfeledkeztek róla, hogy az egész világon senki sem törődik vele, és soha nem is fog, hogy senki nem akarja megtudni, kicsoda is õ igazán és milyen álmai vannak. Mint egy kitaszított, úgy érezte magát, mint egy teremtmény, aki minden más embertől különbözik, megvetés tárgya, egy kívülálló, akit titokban utál és kinevet mindenki, még azok is, akik a szemébe azt mondják, hogy szeretik.

207. oldal

Lunemorte P>!

Csak az éjszaka hangjait lehet hallani: ahogy a hullámok ostrom alatt tartják a partot, nyikorognak a hajók eresztékei, vészjóslóan suhognak a nyugodni térő sirályok szárnyai, és az egészet áthatja a démoni suttogás, melyet a legtöbb ember nem is hall. Tisztában volt azzal, hogy a világosság halálával belopakodik a gonosz, valami ocsmányság emelkedik fel a víz alól, hogy elragadja a gyanútlan járókelőt; síkos, nyálkás valami; aminek szörnyű, csillapíthatatlan az étvágya; a foga akár a borotva, erős állkapcsával könnyedén széttépi az embert.

163. oldal

Carmilla >!

     – Egy felnőtt elismeri, ha hibázott. Egy felnőtt mindig elfogadja a tettei következményeit.
     – A legtöbb felnőttnél én nem ezt láttam.

216. oldal (Animus, 1997)

Lunemorte P>!

Az éjszaka egy hatalmas, nyirkos pince, a csúszómászók otthona. Az éjszakának szeme, füle van. És rémisztő hangjai. Ha hegyezzük a fülünket, ha félretesszük a kételyeinket, hallhatjuk az éjszaka rémületes hangjait. Ott suttognak ezek a sírok, a rothadó hús, a démonok, a kísértetek és a szörnyek fölött. És a kimondhatatlanról suttognak.

65. oldal

Lunemorte P>!

– Miért, attól félsz, hogy éjfélkor átalakulsz tökké?

81. oldal

Carmilla >!

    Igazában nem is akart elmenni sehova. Megszokta a magányt, jól érezte magát a saját társaságában. Életének nagy részében a szobája volt a legtágasabb része a világának, sőt sokáig maga a világegyetem.

223. oldal (Animus, 1997)

Carmilla >!

    Nincs senki a világon, akitől segítséget remélhetne. Senki az égadta világon.
    Egyedül volt, mintha egyedül állna az Északi sarkon. Tökéletesen és visszavonhatatlanul egyedül. De ezt már megszokta.

260. oldal (Animus, 1997)

Lunemorte P>!

– Te szereted meggyilkolni a rovarokat? – kérdezte feszengve Colin.
– Néha.
– Miért?
– Mert olyan pukkantós.

10. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Jack Ketchum: A szomszéd lány
Stephen King: Christine
Stephen King: A halálsoron
Riley Sager: Várj, amíg sötét lesz
Dennis Lehane: Viharsziget
Stephen King: Kedvencek temetője
Stephen King: A ragyogás
Thomas Harris: A vörös sárkány
Dan Wells: Csak a holttesteden át
Richard Chizmar: A rémkirály nyomában