A ​lélekgyűjtő (Odd Thomas 2.) 124 csillagozás

Dean R. Koontz: A lélekgyűjtő

A halottlátó című regényben megismert Odd Thomas, ez a különleges képességekkel megáldott fiatalember újabb rejtély nyomába ered. Egy napon Odd éjszakai nyugalmát egy szellem zavarja meg, akinek fiát, Dannyt elrabolják. A fiú Odd gyermekkori jó barátja, s egy különleges betegségben szenved. Mindenki a legrosszabbtól tart, de Odd vállalja, hogy megkeresi Dannyt, és hatodik érzéke segítségével el is jut hozzá. Útja során nemcsak világunkban rekedt halott lelkekkel találkozik, hanem egy különösen ravasz és gonosz ellenféllel is meg kell küzdenie, aki valójában Odd lelkét akarja megszerezni.

Eredeti megjelenés éve: 2005

>!
Animus, Budapest, 2006
318 oldal · puhatáblás · ISBN: 9639563986 · Fordította: Danyi Andrea

Enciklopédia 3

Szereplők népszerűség szerint

Odd Thomas


Kedvencelte 8

Most olvassa 1

Várólistára tette 27

Kívánságlistára tette 18


Kiemelt értékelések

Roszka>!
Dean R. Koontz: A lélekgyűjtő

Nem ez a legjobban megírt könyve Koontznak. Összecsapott, gyenge, Csalódtam.

bokrichard>!
Dean R. Koontz: A lélekgyűjtő

Nem volt olyan jó, mint az első kötet, messze nem, de annyira azért nem volt szörnyű. Rosszabbat vártam az olvasott értékelések alapján.
Visszatért a hétköznapi Odd, akiről ugyanazt gondolom, mint a korábbi kötetben: szerethető, nem tipikusan hősalkat, és mégis az. A paranormális erők itt is dolgoznak, néha beugrik Jennifer Love Hewitt…
A könyv tipikus ponyva, egy szuszra elolvasható, izgalmas, igaz, kicsit az eleje olyan volt, mintha a mondatokat egymásutánban bedobálták volna, valahogy a kohézió elmaradt. De a közepe felé ez megszűnik, és egészen élvezhetővé válik a történet.
A negatívumok nem tartanak vissza a folytatástól, de egyenlőre várat magára a dolog.

Mary_J>!
Dean R. Koontz: A lélekgyűjtő

Gyengébb volt jóval azért, mint amilyennek az első rész él az emlékeimben. Bár tudom, szeretem Koontz-ot, de azért soha nem várok sokat, kis kikapcsolódás, olvastatja magát, szinte figyelnie se kell az embernek és máris a végére ért, de ennél azért ötletesebbek szoktak lenni a történetei :( Kicsit se füle se farka történet volt. Egyből belecsaptunk a közepébe és egy elég kegyetlen indítást kaptunk, már az első oldalakon már megjelent az áldozat szelleme, aki brutális módon öltek meg. Sokáig az is értelmetlen volt, hogy miért is és miért kellett a csatornákon átrángania a 'gonosztevőnek' egy beteg fiút, bár erre teljesen kielégítő, igaz kicsit sablonos magyarázatot kaptunk. Az tetszett, hogy Odd még mindig nem egy szuper-ember, igen látja a szellemeket, de nem zseni , nincs „természetfeletti” állóképessége és semmi ilyesmi, ugyanúgy meg kellett küzdenie már az odaúttal is, mint ahogy az elképzelné az ember. A vége, a megmenekülésük viszont már elég fantasztikusra sikeredett…Majd meglátjuk milyen lesz a folytatás, de kicsit pihentetem most azért ez a sorozatot.

Henche>!
Dean R. Koontz: A lélekgyűjtő

Szeretem Koontz könyveit. Könnyedek, haladósak. Valóba az első rész jobb volt, de nekem ezzel a könyvvel sem volt problémám. A bonyodalom és az izgalom oldal-oldalt követett, konkrét ellazulást garantált. :)

peterszebeni I>!
Dean R. Koontz: A lélekgyűjtő

Kevésbé tetszett mint az első rész, a konfliktus nem volt annyira izgalmas, de Odd karaktere még mindig szimpatikus, így még így is jó volt olvasni (hallgatni).

ravisari>!
Dean R. Koontz: A lélekgyűjtő

Én A lélekgyűjtőt olvastam….nagyon tetszett. Be kell valljam, Koonz rajongó vagyok, már vagy 7 éve. :)

eki>!
Dean R. Koontz: A lélekgyűjtő

Nekem ez az egész téma, amiről a könyv szól kicsit klisés. Ez a halottlátó/hatodik érzék/szellemekkel suttogó dolog eléggé lejárt lemez már. Oké, hogy 13 évvel ezelőtt írta, de akkor is: én mégis most olvastam! :)
Egyébként jól meg van írva. Azzal nincs gond.

N_Judit>!
Dean R. Koontz: A lélekgyűjtő

Szeretem az ilyen típusú könyveket. Nagyon megfogott, és ha szabadidőm adódott abban a pillanatban a kezemben volt és olvastam. A történet rövid fejezetekre van osztva és nagyon jól lehet vele haladni. Úgy gondolom az Odd Thomas könyvek meg fognak fordulni a kezemben. Bár sajnos nem az elején kezdtem mégis kíváncsi vagyok ennek a remek írónak a további könyveire, (habár már olvastam régebben egy könyvet tőle), most már biztosan nem fogok megállni.

kismaco4>!
Dean R. Koontz: A lélekgyűjtő

Sajnos többet vártam a történettől…Lehet alaptalanul..De ugye az első történet szárnyalt, gondoltam ez is azt fogja tenni..remélem a folytatása jobb lesz..

Pavlov_Uraság I>!
Dean R. Koontz: A lélekgyűjtő

Sajnos egy a könyv egyértelműen bőrlehúzós kiadványnak tűnik. A történet főleg menetelésből és kutakodásból áll, az ellenfél megismerése kurta-furcsa, ahogy a konfliktus megoldása is. A főhős csak sodródik a cselekményben, majdhogynem passzívan, beavatkozás nélkül. Nem tudom jó szívvel ajánlani, Koontz-nak annyi, de annyi sokkal jobb könyve van!


Népszerű idézetek

RVivi P>!

– Barátom, sokszor semmi összefüggés sincs abban, amit mondasz. Te ölted meg Robertet?
– Kiesett az erkélyről – mondtam.
– Igen, miután lelőtted – mondta Datura, de nem tűnt idegesnek.

Lunemorte P>!

A taoizmus szerint azzal a tulajdonsággal születünk, hogy mindig, minden helyzetben tudjuk, mi a helyes döntés, amit meg kell hoznunk. Ettől a tudástól azonban gyakran eltérítenek minket az önös érdekek, érzéseink és szenvedélyeink.

264. oldal

Lunemorte P>!

Hatodik érzékem néha úgy működik, mint a svájci óra, néha pedig úgy, mint egy piacon vásárolt ócska vekker.

19. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Odd Thomas
3 hozzászólás
RVivi P>!

Emlékszem egy természetvédőre, aki miután meggyűlölte az embereket, elindult, hogy készítsen egy filmet az állatok – főleg a medvék – erkölcsi felsőbbrendűségéről. Megfigyelte életük minden mozzanatát, imádta bennük a játékosságot, a méltóságot, a más állatok iránti részvétet, megindították titokzatos vonásaik. Sajnos, a medvék végül felfalták.

Lunemorte P>!

Gyakran találjuk magunkat olyan helyzetben, hogy képtelenek vagyunk meghozni egy döntést, és egyre reménykedünk, hogy valahonnan, valakitől kapunk egy jelet, amely segít dönteni.

264. oldal

RVivi P>!

A Jessup-ház elég nagy épület volt, amelyet 1910-ben épített egy philadelphiai bevándorló, aki hatalmas vagyonra tett szert, de hogy krémsajt- vagy robbanószer-gyártásból, arra már nem emlékszem.

Kapcsolódó szócikkek: 1910
Szelén>!

A földön rekedt halottak is ismerik a félelmet. Azt gondolhatnánk, hogy nekik már igazán nincs veszíteni valójuk, néha azonban őket is megbénítja a rettegés. Nem attól félnek, hogy mi vár rájuk odaát, hanem inkább azokért aggódnak, akiket maguk mögött kellett hagyniuk.

/Odd Thomas/

13. oldal

Dorka50 P>!

Az igazán gonosz emberek sosem kapnak engedélyt, hogy akár egy percig is itt maradjanak a haláluk után. Az a tény, hogy ön ilyen hosszú időt töltött itt a tragédia óta, azt jelenti, hogy nincs oka félni attól, ami ezután következik.

Lunemorte P>!

– Megiszol velem egy pohárral?
– Igazán nagyon kedves, de jobb, ha tiszta marad a fejem.
– Ebben egyetértek – mondta Datura olyan mosollyal az arcán, amit nem szívesen festett volna meg Leonardo.

164. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Odd Thomas
Szelén>!

A magánynak két formája létezik: az önként vállalt magány esetében mi magunk zárjuk be az ajtót a külvilág előtt, ha azonban a magányt ránk kényszerítik, hiába tartjuk az ajtót nyitva, senki sem akar bejönni rajta.

/Odd Thomas/

117. oldal


A sorozat következő kötete

Odd Thomas sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Stephen King: A halálsoron
Riley Sager: Várj, amíg sötét lesz
Stephen King: Kedvencek temetője
Stephen King: A ragyogás
Stephen King: Tóparti kísértetek
Stephen King: Borzalmak városa
Wendy Webb: A tó lányai
Jason Rekulak: Baljós rajzok
Blake Crouch: Véres arany
Peter Straub: Ghost-story