Az ​idióta agy 14 csillagozás

Miben töri a fejét a szürkeállományunk?
Dean Burnett: Az idióta agy

Az ​emberek memóriája tényleg öntelt és egoista?
Az összeesküvés-elméletek és a babonák valóban az egészséges agy elkerülhetetlen hatásai?
Tényleg igaz, hogy az alkohol javíthatja a memóriát? *

Van egy jó és egy rossz hírünk. Kezdjük a rosszal: az agyunk, bármilyen fejlettnek is gondolja magát, alig bírja tartani a tempót a minket körülvevő világgal. Még azt sem érti meg, ha járművel utazunk, hanem a saját biztonságunk érdekében folyamatos rettegésben tart. Ráadásul egy nevet sem képes olyan hamar megjegyezni, mint a hozzá tartozó arcot. Túl későn jelez, ha degeszre esszük magunkat, és még az emlékeinket is hajlamos megmásítani csak azért, hogy jó színben tüntessen fel minket önmagunk előtt.
Most mondjuk a jó hírt: mindezekről, és sok egyéb agyi jelenség okairól is olvashatnak ebben a könyvben!

* Szerkesztő megjegyzése: kérjük, olvassa el a könyvet, mielőtt tesztelné ezt a következtetést!

Dr. Dean Burnett neurobiológus, tapasztalt oktató és… (tovább)

>!
Partvonal, Budapest, 2019
376 oldal · ISBN: 9786155783487

Enciklopédia 47


Most olvassa 8

Várólistára tette 64

Kívánságlistára tette 65

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

schummyka>!
Dean Burnett: Az idióta agy

Dean Burnett: Az idióta agy Miben töri a fejét a szürkeállományunk?

nehéz egy könyvet úgy ajánlani, hogy én se adnék érte annyi pénzt, amennyibe most még újként kerül…én a lira.hu heti játékban voltam szerencsés, így jutottam hozzá :)
Ez egy nagyon jó könyv….lehet a közel 400 oldal elriasztó elsőre, de abszolút közérthető nyelven lett megírva (de azért ott van 1x1x a megfelelő terminus technikus is, de nincs túltolva, inkább ilyen kikacsintás azok felé, akik jobban belelátnak ebbe a témába – én legalábbis így tippelem:). 8 fejezet található a könyvben, ami akár külön-külön is megállná a helyét, szóval aki nem szeret egyben olvasni könyveket, ő se fog elveszni benne..!

ja és az is mutatja, hogy mennyire tetszett a könyv nekem, hogy talán még sose idéztem annyit, mint most.. Próbáltam a legjavát megmutatni, de még így is sok „kincs” van a könyvben:D


Népszerű idézetek

schummyka>!

Észrevette már, hogy a desszertnek mindig marad hely a hasában? Hiába fogyasztotta el percekkel korábban egy tehén nagy részét, vagy annyi spagettit, ami elsüllyesztene egy gondolát is, azt a triplacsokis brownie-t vagy a nagyobbik fagylaltkelyhet azért még be tudja vállalni? Miért? Hogyan? Ha egyszer megtelt a gyomrunk, hogyan lehetséges egyáltalán fizikailag tovább ennünk? Főleg azért, mert agyunk mindent felülíró döntést hoz arról, hogy márpedig süti még fér belénk. A desszert édessége olyan jutalmat ígér az agynak, amelynek nem képes ellenállni (lásd a 8. fejezetet), így nem törődik a gyomorral, amely kétségbeesetten kiabál, hogy „Nincs már itt hely!”.

19. oldal, 1. fejezet - Agykontroll (Partvonal, 2019)

Dean Burnett: Az idióta agy Miben töri a fejét a szürkeállományunk?

Kapcsolódó szócikkek: agy · desszert · gyomor
2 hozzászólás
schummyka>!

Egy másik érdekes kísérletben a Max Planck Intézet Tania Singer által vezetett kutatócsoportja kimutatta, hogy vannak határai ezen agyi régió kompenzálóképességének. Ehhez pedig arra kérték a párokba osztott alanyokat, hogy különböző – kellemes és kellemetlen – tapintású felületeket tapopgassanak meg.
Kimutatták, hogy ha a pár mindkét tagja undorító érzetet keltő felületet érintett, akkor nagyon jól együtt tudtak érezni a másikkal. Pontosan felismerték az érzelmek jeleit és erősségüket is a társuk arcán. Ellenben, ha egyikük kellemes felületet tapintott, a másik viszont kellemetlent, akkor a szerencsésebb résztvevő súlyosan alulbecsülte a társa „szenvedését”, aki valami gusztustalan dologba nyúlt. Tehát minél kiváltságosabb az ember, és minél kényelmesebb élet jutott neki osztályrészül, annál inkább nehezére esik reálisan értékelni a rosszabb sorban élő emberek érzéseit és szükségleteit. De amíg nem teszünk valami oltári nagy ostobaságot, például nem ültetjük a leggazdagabbakat az országok elnöki, miniszterelnöki székébe, addig nem lehet ebből különösebb baj.

292. oldal, 7. fejezet - Csoportos ölelés (Partvonal, 2019)

Dean Burnett: Az idióta agy Miben töri a fejét a szürkeállományunk?

Kapcsolódó szócikkek: agy · kísérlet · miniszter · tapintás
schummyka>!

„Elmagyarázni egy viccet, olyan, mint felboncolni egy békát – jobban értjük utána, de közben elpusztul a béka." (E. L. White)

235. oldal, 6. fejezet - Azt mondtad, neked kiváló a személyiséged, de hogy lehetsz ebben biztos? (Partvonal, 2019)

Dean Burnett: Az idióta agy Miben töri a fejét a szürkeállományunk?

Kapcsolódó szócikkek: boncolás · vicc
schummyka>!

Az általános vélekedés szerint ötféle ízlelőbimbó létezik: a sós, az édes, a keserű, a savanyú, illetve az umami ízt érzékelő bimbók. Az utolsó a nátrium-glutamátot érzékeli, amely alapvetően a hús ízének „hatóanyaga”. Valójában számos más íztípus is létezik, mint például az áfonya ínyösszehúzó íze, a gyömbér pikánssága vagy a fémes íz (amelyet akkor érzünk, ha… fémet kóstolunk).

163. oldal, 5. fejezet - Előre látta, hogy ez a fejezet következik? (Partvonal, 2019)

Dean Burnett: Az idióta agy Miben töri a fejét a szürkeállományunk?

Kapcsolódó szócikkek: umami
Capra>!

Van egy híres mondás, miszerint „Ha az agy olyan egyszerű lenne, hogy képesek lennénk felfogni a működését, akkor olyan egyszerű gondolkodásra lennénk csak képesek, hogy mégsem értheténk meg.”

121. oldal

Dean Burnett: Az idióta agy Miben töri a fejét a szürkeállományunk?

Tuomas>!

Még tudományos neve is van a jelenségnek, miszerint a kevésbé intelligens emberek magabiztosabbak: ez a Dunning-Kruger-effektus. Nevét David Dunningról és Justin Krugerről, a Cornell Egyetem kutatóiról kapta, akik először vizsgálták e jelenséget. Az ihletet egy olyan bűnözőről szóló jelentésekből merítették, aki az arcát citromlével bekenve ment bankot rabolni. Emberünk ugyanis úgy tudta, hogy a citromlét láthatatlan tintaként is lehet használni, így az arca majd láthatatlan lesz a biztonsági kamerák felvételein.

139-140. oldal, 4. fejezet - Okosnak hiszed magad, ugye? (Partvonal, 2019)

Dean Burnett: Az idióta agy Miben töri a fejét a szürkeállományunk?

schummyka>!

A mintázatok keresésére irányuló hajlamunk egyik legfőbb következménye (vagy talán az inkább az oka), hogy az agy nagyon rosszul viseli a véletlenszerűséget. Agyunk látszólag képtelen elfogadni azt, hogy valaminek nincs felfedezhető oka, csak a vak véletlen. Ez talán újabb következménye annak, hogy az agy folyton a veszélyt keresi mindenhol. Ha egy jelenségnek nincs igazi oka, akkor nem is tehetünk ellene semmit, ha veszélyesnek bizonyul, ez pedig elfogadhatatlan. De az is lehet, hogy teljesen másról van szó. Talán az, hogy az agy elutasít minden véletlenszerűséget, egy véletlen mutáció eredménye, amely végül hasznosnak bizonyult. Ez mindenesetre gyilkos irónia lenne.

82. oldal, 3. fejezet - Nincs mitől félnünk, csak magától a félelemtől (Partvonal, 2019)

Dean Burnett: Az idióta agy Miben töri a fejét a szürkeállományunk?

Kapcsolódó szócikkek: agy · véletlen · veszély
schummyka>!

Remekül nézel ki – jó látni, hogy vannak emberek, akik nem aggódnak a súlyuk miatt. (Miért van nagyobb hatása a kritikának, mint a dicséretnek?)
[…]
Ha szó szerint értelmezzük, e rész alcíme egy bók. Sőt, nem is egy, hanem két bók, hiszen nemcsak a kinézetünket, de a hozzáállásunkat is dicséri. Mégis valószínűtlen, hogy a címzettje így fogja értelmezni. A benne rejlő apró inzultus ügyes megfogalmazása miatt kell némi agymunka, hogy megértsük. Ennek ellenére ezután mégis a sértés válik a sokkal hangsúlyosabb elemmé. Ez egy példája azon jelenségeknek, amelyek agyunk működése folytán állnak elő: a kritika általában nagyobb súllyal esik latba, mint a dicséret.

109. oldal, 3. fejezet - Nincs mitől félnünk, csak magától a félelemtől (Partvonal, 2019)

Dean Burnett: Az idióta agy Miben töri a fejét a szürkeállományunk?

Kapcsolódó szócikkek: dicséret · kritika · sértés
schummyka>!

De ha a videojátékok nem is ijesztők, akkor hogy lehetnek azok a végletesen absztrakt stimulusok, például a könyvekben olvasott történetek? A dolog nyitja talán a kontrollban keresendő. Amikor videojátékkal játszunk, teljes ellenőrzésünk alatt tarthatjuk a környezetet. Bármikor leállíthatjuk a játékot, annak történései a mi cselekedeteinkre reagálnak és így tovább. A könyvekkel és filmekkel már nem ez a helyzet, hiszen ott csak passzív megfigyelői vagyunk a történetnek. Miközben magával ragad minket a történet, semmilyen befolyásunk nincs az események alakulására (hiába nézzük közelebbről a könyvet, az nem változtat a történeten). Előfordul, hogy egy film vagy könyv megnézése, elolvasása közben szerzett benyomásaink, élményeink hosszasan velünk maradnak utána is, sőt sokáig nyugtalanítanak is minket. Ennek hátterében azok az élénk emlékképek állnak, amelyeket, újra és újra felidézünk, ezáltal aktiválunk, eközben „beágyazódnak” memóriánkba. Végeredményben, ahogy agyunk egyre jobban ellenőrzése alatt tartja az eseményeket, azok annál kevésbé ijesztők számunkra. Ezért azok a momentumok, amelyeket a képzeletünkre bíznak, sokszor ijesztőbbek, mint a leggyomorforgatóbb effektusok.

104. oldal, 3. fejezet - Nincs mitől félnünk, csak magától a félelemtől (Partvonal, 2019)

Dean Burnett: Az idióta agy Miben töri a fejét a szürkeállományunk?

Kapcsolódó szócikkek: film · könyv · számítógépes játék
1 hozzászólás
schummyka>!

A horrorfilm a műfaj ínyencei szerint a hetvenes években, jóval a számítógépes trükkök és a modern protézisek kora előtt élte aranykorát. Az ijesztgetés akkortájt a sugalmazáson, az időzítésen, az atmoszférán és más ravasz trükkön alapult. Ennek megfelelően a rémületet főként a nézők agya idézte elő, miközben folyamatosan fenyegetések és veszélyek után kutatott. A moziban szó szerint felugrottak a székből egy-egy árnyék láttán. A csúcstechnikát képviselő effektusok térhódításával a hollywoodi horrorfilmek sokkal egyértelműbbek és közvetlenebbek lettek, és a számítógéppel rajzol vödörnyi vér átvette a pszichológiai feszültségteremtés helyét. Mindkét megközelítésnek van létjogosultsága, de ha a horrort túl közvetlennek találják, az agy sokkal kevésbé merül bele a rettegésbe, helyette viszont van ideje gondolkodni és elemezni a látottakat. Ezáltal tudatában marad annak, hogy a vásznon szereplő képek csupán egy kitalált, és bármikor elkerülhető forgatókönyv elemei. Így a rémisztés nem érhet el ugyanolyan hatást.

104. oldal, 3. fejezet - Nincs mitől félnünk, csak magától a félelemtől (Partvonal, 2019)

Dean Burnett: Az idióta agy Miben töri a fejét a szürkeállományunk?

Kapcsolódó szócikkek: horrorfilm · ijesztgetés · mozi
1 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Norman Doidge: A változó agy
Ádám György: A rejtőzködő elme
Suzanne O'Sullivan: Vihar az agyban
Norman Doidge: Hogyan gyógyul az agy?
Dick Swaab: Az agyunk mi vagyunk
Oliver Sacks: A férfi, aki kalapnak nézte a feleségét
Kovács Norbert: Amit a Parkinson-kórról tudni érdemes
Oliver Sacks: Antropológus a Marson
Meskó Bertalan: Az orvoslás jövője
Clive Gifford: Az emberi agy 30 másodpercben