Minden ​dolgok kezdete 4 csillagozás

A születés kultúrtörténete Magyarországon (XVI–XX. század)
Deáky Zita – Krász Lilla: Minden dolgok kezdete

A ​születés kultúrtörténetének aktualitását a 21. században a születéshez és a halálhoz való megváltozott, gyakran ambivalens viszonyunk adja. A modern társadalom embere gyakorta egyedül szül és születik, és egyedül van a halál órájában is. A születés és a halál elvesztette közösségi jellegét. Évezredeken keresztül számos képzet, hiedelem és szokás kísérte az élet e két végpontját. A hagyomány szabta rendben testi-lelki támaszt kapott mindenki. A szülés, az orvostudomány fejlődésének köszönhetően, a 20. század folyamán Európában a modern egészségügyi és szociális intézmények rendszerébe került, ahol gyógyszerek, vizsgálatok, ellenőrzés, adminisztráció követi nyomon az anya testi folyamatait, és a magzat fejlődését. Napjainkban Európa-szerte, a tudományos világban és a közéletben egyaránt, élénk viták folynak a szülés helyéről, a szülést segítők személyéről, az újszülött első perceiről, napjairól, a szoptatás fontosságáról, a meddőségről, a születésszabályozás kérdéseiről, a szülés… (tovább)

Tartalomjegyzék

>!
Századvég, Budapest, 2005
378 oldal · ISBN: 9637340165

Enciklopédia 3


Várólistára tette 13

Kívánságlistára tette 18

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

AeS P>!
Deáky Zita – Krász Lilla: Minden dolgok kezdete

Deáky Zita – Krász Lilla: Minden dolgok kezdete A születés kultúrtörténete Magyarországon (XVI–XX. század)

Még tavaly nyár elején dolgoztam egy szüléssel kapcsolatos szociológiai témával, és számos szakirodalom felkeltette a kíváncsiságomat, többek között ez a monstrum is.
Nagyon igényes és érdekes kiadvány, egyszerre néprajz és történelem, merőben más dimenzióba kerül a szülés és születés aktusa az olvasás után. Főleg az őrjítő higiéniai problémák felsorolását olvasva, aminél nem tudom nem megjegyezni, hogy ezen mi már csak hüledezünk, de sajnos bizonyos helyeken még mindig rögvalóság.
Irreálisan hosszú ideig olvastam, de főleg azért, mert nehéz és nagy, ugyanakkor alapos ismeretterjesztő irodalom, az izgalmasabb fajtából, rengeteg színes képpel és forrással.

encsy_eszter>!
Deáky Zita – Krász Lilla: Minden dolgok kezdete

Deáky Zita – Krász Lilla: Minden dolgok kezdete A születés kultúrtörténete Magyarországon (XVI–XX. század)

Hatalmas méretű és nehéz könyv, nem kényelmes az olvasása, de ezek nyilván csak praktikum kérdései, otthon nincs asztalom ahol olvassak, a könyvtár olvasótermében külföldi egyetemisták beszélgetnek, így marad a térden egyensúlyozás. :)
Az olvasás fizikai körülményeit leszámítva viszont nagyon gazdag, szépen illusztrált és fontos kötet, tudományos ismeretterjesztés szempontjából is, és jó kezdőlökés lehet ahhoz, hogy a nők végre birtokba vegyék a saját testükről való beszédet.

dianna76 P>!
Deáky Zita – Krász Lilla: Minden dolgok kezdete

Deáky Zita – Krász Lilla: Minden dolgok kezdete A születés kultúrtörténete Magyarországon (XVI–XX. század)

Ez egy szépen összeállított könyv. Rengeteg munkája van benne a két írónőnek, az a töménytelen bibliográfiai anyag …. Szerettem volna kicsit több képet a szöveg mellé.
Sok érdekes dolog van benne, melyek hol megdöbbentettek, hol megbotránkoztattak, hol pedig megmosolyogtattak.
    Hihetetlenül sok babona és hiedelem volt régen a menstruáció-, a terhesség-, a szülés-, a szoptatás – és a csecsemő ellátásával kapcsolatban.
Azt tudtam eddig is, hogy a menzeszelő nőt tisztátalannak tartották, és eltiltották bizonyos tevékenységektől, de így is ért meglepetés. Azért tulajdonítottak neki pozitívumot is, amitől Isten mentsen manapság (a vérrel bekenni a gyerek fejét, száját stb.). Ha ősanyáink – akik anno titkolták, tabuként kezelték a vér felfogására alkalmas módokat, segédeszközöket – látnák a mai töménytelen mennyiségű tampon – és betétreklámot, hát…..
    Érdekes, hogy míg régen a férfiakat kitiltották a szülésről, még orvos sem lehetett jelen, addig ma többségében férfi szülészek vannak (leszámítva a szülésznőket).
Nem gondoltam, hogy a szülészeti fogót már a XVI. század végétől ismerték és alkalmazták.
    A meddőséget nem csak Isten büntetésének tartották, hanem más asszonyoktól eredő rontásnak tekintették.
A terhességi babonák közül, a gyermeken megjelenő nem szokványos anyajegy miben létének sztorijával jó magam is szembesültem. Egykori osztálytársam megdobta rohadt szilvával az éppen öccsével várandós anyukáját a csípője környékén. S lám, a kisfiú azon a területen virító nagy méretű anyajeggyel született. Véletlen, vagy valóban igaz ez a hiedelem??
Azt sem gondoltam, hogy a fekve szülést a kórházak hozták szokásba. Otthon olyan testhelyzetben szültek az asszonyok, ahogy jól esett, vagy könnyebb volt.
Megdöbbentettek a nem kívánt terhesség, és szülés következményeként történt csecsemőgyilkosságok, ill. azok módozatai. Az abortusz korai módszerei se voltak semmik.
    A terhesség elleni védekezésnél említett, megszakított közösülésre vonatkozó tanítási célzattal létrehozott szövegeken jót mosolyogtam: „ A csűrben csépelj, de a csűr előtt rakódj le!; Szánt, de nem vet”.
    A komatál eredetét, az ehhez fűződő hiedelmet sem ismertem, de falun felnőve, mi is vittünk ilyet az újszülöttös házhoz.
Megtudhattam azt is a könyvből, hogy Semmelweis Ignác – akinek ugye mi nők sokat köszönhetünk – az élet fintoraként pont vérmérgezésben lelte halálát. Szomorú!!
    Az újszülött körüli szokások is érdekesek voltak. Az én első fürösztővizembe biztosan nem raktak moslékot, vagy egy keveset a liba vályújából, hogy ne legyek fagyos lábú. Mert bizony nyáron is szokott néha fázni a lábam, nemhogy télen.
    A bábaképzés megindulásával egyre több sikeres szülés volt, és csökkent a csecsemőhalandóság. Csak az lepett meg, hogy ahogy manapság is divatba jött, egy idő után a hosszabb, tartalmasabb képzéseket megrövidítették, létrehozva ezzel az úgynevezett gyorstalpalókat. Ez mire jó??
    Összességében tetszett a könyv. Tényleg tartalmas volt, helyenként talán túlságosan is, mert hát voltak részek, amik kevésbé kötöttek le. A fotóknak külön örültem, kár, hogy nem volt belőlük több.
A beillesztett eredeti, régi szövegek irodalmilag értékesebbé teszik a könyvet, de a nyelvem igencsak beletört némelyikbe.

>!
Századvég, Budapest, 2005
378 oldal · ISBN: 9637340165

Népszerű idézetek

AeS P>!

Ugyanígy többször figyelmeztették a bábákat arra, hogy a keresztelő utáni áldomásivás alkalmával ne engedje a gyermeket bevinni a kocsmába. Felhívták a figyelmét arra is, hogy az újszülöttnek nem tesz jót a kocsmai hangoskodás, a füst és a kocsmai hangulat, másrészt a bábát is óva intették a lerészegedéstől.

271. oldal - Gyermek a közösségben (Századvég, 2005)

Deáky Zita – Krász Lilla: Minden dolgok kezdete A születés kultúrtörténete Magyarországon (XVI–XX. század)

dianna76 P>!

Minden századik nőnek nincs havi baja, és minden századik férfinak van.. Ez azért van így, hogy kiegészítsék egymást, ez nagy betegség. Bukovinában is volt egy férfi, neki is volt havi baja, de ő azért megnősült. Egyszer a felesége észre vette férjének a menstráját, megijedt, és hazaszaladt az anyjához, és azt mondta: Nem megyek vissza! Nem elég az enyémet mosni, az övét már nem fogom!”

Lányok, asszonyok és leendő anyák (Menstruáció és termékenység)

Deáky Zita – Krász Lilla: Minden dolgok kezdete A születés kultúrtörténete Magyarországon (XVI–XX. század)

Kapcsolódó szócikkek: menstruáció
encsy_eszter>!

A 18. század közepétől a hivatalos utasítások és rendeletek szerint a gyermekágyi betegségeknél a bábáknak kötelességük volt orvost hívni vagy hivatni. Az utasítások szerint belsőleg gyógyszereket sem adhattak, belső vizsgálatokat nem végezhettek, gyakorlatilag nem segíthettek volna a gyermekágyas betegeken. A falvakban azonban nem volt orvos a 18-19. században, csak a városokból várhatták érkezését, ha egyáltalán értesíteni tudták. Addig azonban segíteni kellett. Tudásuk, tapasztalataik alapján mindent megtettek az anya életének megmentése érdekében. A leggyakrabban használt gyógyszer a kezükben a pálinka volt. Temesváry Rezső szülész-nőgyógyász orvos kutatásaiból tudjuk, hogy rendkívül nagy mennyiségben alkalmazták a szülés körüli félelmek, fájdalmak, betegségek leküzdésére, és a gyógyulás siettetésére. Véleménye szerint azért nincs (az 1890-es években!) annyi gyermekágyi halálozás azoknál sem, ahol a szülésnél tanulatlan kontárbába segédkezett, mert a pálinka a „főszerepet játssza a gyermekágyi láz rationális gyógykezelésében is, bizonyára nagy prophylaktikus értéke van a gyermekágyi megbetegedések leküzdésében”.

Az anyaság, 196. oldal

Deáky Zita – Krász Lilla: Minden dolgok kezdete A születés kultúrtörténete Magyarországon (XVI–XX. század)

Kapcsolódó szócikkek: szülés
AeS P>!

1844-ben jelent meg Kempf d' Angreth József (1820-1900), Somogy vármegye uradalmi orvosának a női meddőségről írt orvosi disszertációja. Miután számba vette az alkati hibákat és a lélekre ható káros ártalmakat, arra a következtetésre jutott, hogy a nők az irodalom és a művészetek művelése miatt lehetnek meddők.

53. oldal - Minden dolgok kezdete: lányok, asszonyok és leendő anyák (Századvég, 2005)

Deáky Zita – Krász Lilla: Minden dolgok kezdete A születés kultúrtörténete Magyarországon (XVI–XX. század)

Kapcsolódó szócikkek: meddőség
dianna76 P>!

A gyermek Isten áldása, a család büszkesége és segítője, a név továbbvivője, a biológiai és a társadalmi folytonosság, a reprodukció biztosítéka is. A gyermeknemzés, a gyermek születése és felnevelése az élet rendje, természetes állapot.

Születésszabályozás

Deáky Zita – Krász Lilla: Minden dolgok kezdete A születés kultúrtörténete Magyarországon (XVI–XX. század)

dianna76 P>!

Úgy képzelték, hogy a már kifejlődött gyermek a szülés megindulásakor „kopogtat” az anya méhének képzeletbeli ajtaján, ami azután az asszonynál a természet rendje szerint a szülést beindítja. Ebben a folyamatban a szülésnél segédkező bába vagy orvos az „ajtónálló” szerepét tölti be, aki, ha kell, segít megnyitni az anya testét.

A szülés ideje (A "természet rendje ellen való" szülésekről)

Deáky Zita – Krász Lilla: Minden dolgok kezdete A születés kultúrtörténete Magyarországon (XVI–XX. század)

Kapcsolódó szócikkek: szülés
dianna76 P>!

A fürdetés, lemosás rituáléja megjelenik az ember életének két végpontján. A vízzel való lemosás vagy letörölés az új világba való átlépés utolsó rituális megtisztító aktusa volt, és az élet, illetve a halál vizeként a folytonosság és a körforgás képzetét adhatta. Az első és az utolsó víz, és a mosdatás kellékei mágikus erővel rendelkeztek minden kultúrában.

"És világra jött a gyermek..." (Az első fürösztés)

Deáky Zita – Krász Lilla: Minden dolgok kezdete A születés kultúrtörténete Magyarországon (XVI–XX. század)

dianna76 P>!

„ […] Az édes Anya, és gyermek közt leg-szorosabb egység vagyon az Anyának testébül formáltattván, s testének része lévén a gyermek: mellyre nézve, annak Emlöiben, rend szerint, leg-jobb a gyermek természetihez leg-alkalmatosabb tej készitettik. Innen vagyon: hogy leg-egészségesebb. leg-frissebb, leg-szebb gyermekek azok, a kik édes Annyok tején neveltettnek. […]”

Táplálás, dajkaság, csecsemőhalandóság (Mellgyulladás)

Deáky Zita – Krász Lilla: Minden dolgok kezdete A születés kultúrtörténete Magyarországon (XVI–XX. század)


Hasonló könyvek címkék alapján

Czeizel Endre: Születésünk titkai
Szabó András: A császármetszés kultúrtörténete
Csermely Gyula: Ha 1 nő gyereket akar
Orosz Katalin – S. Nagy Zita: A sorsformáló 9+1 hónap
Ina May Gaskin: Útmutató szüléshez
Catharine Parker-Littler: Kérdezd a szülésznőt!
Courtney Adamo – Esther van de Paal: 9 hónap
Hercsel Adél: AnyukaLand
Babavárás kezdőknek
Ingeborg Stadelmann: A bába válaszol