A régi olasz novella jelentése szó szerint hallatlan történet volt. Ma már tudjuk: csak ironikus értelemben vannak még hallatan történetek; másképpen gondolt, megváltozott jelentésű, az előadás stílusától függően is módosult történetek. Kosztolányi azt írta: minden tárgya egyeránt régi is, új is. Minden az írón múlik. Persze a tárgyválasztása is, melynek során nem érdekli, mennyire új vagy régi, ami foglalkoztatja, hanem az, mennyire van köze hozzá; mert épp annyira az övé. Ami idegen az író tapasztalatától és legszemélyesebb gondolataitól, akkor is unalmassá kopik a tollán, ha érdekes.
Ezekben az újabb történeteimben, fájdalom, szó esik az öregedésről, a betegségről meg az elmúlásról is. Amit részben szorongó előrelátás, részben keserves élmény sugall. Ha úgy érezném, mindez csak rám tartozik, mert alapvetően különbözik a mások életétől: hallgattam volna. De rég tudom, hogy ami a dolgok rendje szerint való, ami általános, az elviselhetetlen. Panaszt tenni rá, végezni az… (tovább)
Újabb hallatlan történetek 1 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1980
Enciklopédia 4
Kiemelt értékelések
Ezt is 2 évvel az olvasás után írom, milyen jó, hogy akkor még a napi novellaolvasós kihívásra röviden le is jegyzeteltem az egyes darabok tartalmát, mert ma már a címük nem mondana semmit, azt az egyet kivéve, amit a leges-legjobbnak választottam a 2017-es éveben az olvasott novellák közül. A legtöbb írásban szerepel az öregedés, a társadalomból való kirekesztődés, kikopás, valami tragikus fájdalom, amit hol megértően, hol ironikusságán kuncogva önmagunktól eltávolítva szemlélünk. De a Történet, kutyával mindent visz. Deák Tamás megözvegyült öregura befogad emeleti lakásába egy talált kutyát. Igazi társa lesz – ám a társadalomból és a lakókörnyezetből kitaszított is miatta, és a végén együtt halnak meg a kutyák számára tiltott erdőben. Szívfájdítóan szépséges történet. Hogy hová juthat el egy magányos ember vagy egy kivetett állat. Vagy mindkettő. Vagy a kettő ugyanaz?
Népszerű idézetek
Az ügyvéd korántsem unta a magányt, de valamilyen halk és diszkrét élőlényt szívesen látott volna házában. Alapos megfontolás után úgy találta: noha a macska halkabb s tán diszkrétebb háziállat a kutyánál, társasága nem olyan értelmes és megnyugtató, mint bizonyos fajtájú kutyáké. Egy izgalmas foxterrier vagy harsány és kihívó magatartású német juhász beszerzése szóba sem jöhetett, nemkülönben oly kósza jellemé, mint a vizsla. Az uszkár ragaszkodó jószág, termete azonban a kert méretéhez képest csekély, a lakásban viszont zavarná a rendet, s a berendezésben is kárt tenne.
Héderfáy elment az egyetemi könyvtárba, hogy kiegészítse kynológiai ismereteit. Kitartó böngészés után, egy nem éppen modern, de azért nem egészen elavult angol szakkönyvre hallgatva, a bernáthegyi mellett döntött, mert ez a fajta grandiózus ugyan, de jámbor, ritkán ugat, kertben felállítandó kutyaházban jól érzi magát, szőrének színei kellemesek, idegrendszere pedig közmondásosan nyugodt.
188-189. oldal, A nyüzsgés a mélyben
Az öregember helyesen ítélt, amikor a zsemleszínű lelencet nem tekintette megrögzött csavargónak, hanem a mostoha sors áldozatának, aki egy tiszta kutyaélet elmesélhetetlen katasztrófája folytán került az utcára. Vilmos készségesen és fogékonyan barátkozott meg az özvegyi házirenddel, s úgy tetszett, örömét leli az alkalmazkodásban. Hogy fiatal létére milyen tapasztalt és fejlett észjárású állat volt, meghatóan bizonyította a felismeréssel, hogy új gazdája járatlan az ebtartás terén, s mint ilyen, tapintatos eligazításra szorul.
[…]
De tapintatának és föltétlen jómodorának számtalan egyéb olyan tanújelét adta, amelyet méltán elirigyelhettek volna a kutyavilág elkényeztetett főrendjei, a dekadens agarak, a divatosan nyírott terrierek vagy a különleges étkekkel jól tartott uszkárok. Vilmos soha nem ütött zajt, amikor a gazdája aludt, olvasott vagy rádiót hallgatott; jókedvében sem túrta fel a kis lakás szegényes szőnyegeit; ha előfordult, hogy rosszul lett és hányt, visszatartotta magát, amíg elért a konyhai sarokban létesített homokos illemhely-ládáig. Nem ugatott hiába, csak megalapozott gyanúból következőleg; sáros lábbal nem ugrott fel Kiss Adorján gondozott öltönyére, ha visszatértek a sétáról, megelégedett szeretete kíméletesebb kifejezésével; s amikor szaglásával leltárba vette a gazdája bevásárló szatyrában érkező csomagok tartalmát, tartózkodott attól, hogy közébük túrva ellenőrizze benyomásait. Vilmos derék kutya volt…
30. oldal, Történet, kutyával
– Művész úr el fog utazni Zermattba, ahol a panaszai megszűnnek.
– Hova kérem, – Mitrovics sose hallotta a nevet.
– Zermattba, Svájcba, a magas hegyek közé. Pénze van hogy elutazzék, miért ne menne?
A festőművész elpirult, minthacsak Bong doktor rábizonyította volna, hogy lopta a jövedelmét.
– De hát, nem értem, miért kell olyan messze utaznom, itthon is vannak magaslati helyek… – dünnyögte.
– Önnek, maestro, Zermattba kell utaznia, ahol a panaszai megszűnnek.
– Végleg?
– Egyszer s mindenkorra.
– És mennyi ideig kellene ott maradnom? – kérdezte Mitrovics, aki nem szeretett utazni.
– Ameddig tud – közölte az orvos, már ismét vigyorogva.
240-241. oldal, Az utazás
Zrinszky nem volt beteg, de félnapi didergés után valóban nagyon kimerülten érkezett egy padlásról, ahol süketek számára fabrikált primitív hallókészülékkel figyelt egy tanár otthonában tartott népfrontos megbeszélést.
93. oldal, Hivatás
Hasonló könyvek címkék alapján
- Fekete István: Az erdő ébredése 99% ·
Összehasonlítás - Békés Pál: Csikágó 95% ·
Összehasonlítás - Fekete István: Régi karácsony 95% ·
Összehasonlítás - Hunyady Sándor: Razzia az „Arany Sas”-ban 98% ·
Összehasonlítás - Fekete István: Tarka rét 94% ·
Összehasonlítás - Schäffer Erzsébet: Egyszer volt 93% ·
Összehasonlítás - Gárdonyi Géza: Messze van odáig! 97% ·
Összehasonlítás - Tar Sándor: A 6714-es személy 92% ·
Összehasonlítás - Kosztolányi Dezső: Esti Kornél kalandjai 92% ·
Összehasonlítás - Benedek István Gábor: A komlósi Tóra ·
Összehasonlítás